A nyár folyamán megjelent közleményekből, cikkekből az derült ki, hogy a BKV Zrt. előzetesen egyeztetéseket folytatott azokra a villamosokra vonatkozóan, melyekre aztán később közbeszerzési eljárást írt ki. Ebben azt a céget hozta előnybe, akivel korábban vélhetően már megegyezett.
Az aránytalanul alacsony ár vizsgálatának és az árindokolások megfelelőségének a témaköre rendkívül sokrétű. Az egyes alapelvi célkitűzéseknek való megfelelés és a konkrét közbeszerzési szerződések megvalósíthatóságához kapcsolódó elvárások egyvelege határozza meg a jogalkalmazók által figyelembe veendő szempontrendszert.
A 2021-ben hatályba lépő módosítások nem novella szintűek, nem alkotnak egységes rendszert, a módosítás ehelyett a Kbt. meglévő rendelkezéseit csiszolgatja tovább.
Megalapozatlanság miatt jogerősen elutasította a BKV és a BKK kereseti kérelmét, egyúttal a Közbeszerzési Döntőbizottságnak (KD) adott igazat a Fővárosi Törvényszék – értesült a Világgazdaság.
Az Alkotmánybíróság elutasította a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 152. § (9) bekezdés és 197. § (10) bekezdése elleni bírói kezdeményezést.
A szerző az ajánlattevővel szembeni bírság alkalmazhatóságának kérdését veszi górcső alá a közbeszerzési szerződések jogsértő módosítása esetén.
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a lezárult szubjektív határidőket nem indíthatja újra a jogszabály módosítása.
Az EUB döntése értelmében az uniós jog elveinek megfelelően a közbeszerzési ajánlattevőre is kiszabható bírság a közbeszerzési szerződés jogellenes módosítása esetén.
A jogbiztonság és a bizalomvédelem elvébe ütközik, ha az újonnan hatályba lépő közbeszerzési törvény annak ellenére jogosítja fel a Közbeszerzési Hatóságot a jogellenes szerződésmódosítás hivatalbóli vizsgálatára, hogy a szerződésmódosításra még az előző közbeszerzési törvény hatálya alatt került sor és az eljárás indítására előírt jogvesztő határidő már lejárt.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 197. § (7) bekezdésének „E törvénynek a Mód1. tv. által megállapított 62. § (1) bekezdés q) pontjának alkalmazásakor az e törvény hatálybalépését követően jogerőre emelkedett határozatokat akkor is figyelembe kell venni, ha a határozat a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben előírt rendelkezések megsértését állapítja meg.” szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A döntéshez különvéleményt csatolt Schanda Balázs, Szívós Mária és Varga Zs. András.
