Közbeszerzési Döntőbizottság -

Az objektivitás követelménye az árindokolások kapcsán

Az aránytalanul alacsony ár vizsgálatának és az árindokolások megfelelőségének a témaköre rendkívül sokrétű. Az egyes alapelvi célkitűzéseknek való megfelelés és a konkrét közbeszerzési szerződések megvalósíthatóságához kapcsolódó elvárások egyvelege határozza meg a jogalkalmazók által figyelembe veendő szempontrendszert.

A 2021-es közbeszerzési szabályok, II. rész Koronavírus

Fontos kiemelni, hogy sok helyen csak egy-egy szókapcsolat változik, az viszont mégis jelentős következménnyel jár, így az új szabályok helyes alkalmazása nagy figyelmet kíván. Nézzük az új szabályokat.

Vesztett a főváros a reklámtenderperen

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. november 26.
Címkék: bkk, BKV, közbeszerzés, Közbeszerzési Döntőbizottság, reklámtender
Rovat: Napi

Megalapozatlanság miatt jogerősen elutasította a BKV és a BKK kereseti kérelmét, egyúttal a Közbeszerzési Döntőbizottságnak (KD) adott igazat a Fővárosi Törvényszék.

AB: a lezárult szubjektív határidő törvénymódosítással nem nyitható fel újra

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. november 10.
Címkék: Alkotmánybíróság, alkotmánybírósági határozatok, Dr. Szabó Marcell, ellenőrzési jegyzőkönyv, előreláthatóság, jogállamiság, jogbiztonság elve, jogorvoslat, kiszámíthatóság, közbeszerzés, Közbeszerzési Döntőbizottság, közbeszerzési eljárás, szubjektív határidő, visszaható hatályú jogalkotás tilalma
Rovat: Szakma

Az Alkotmánybíróság elutasította a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 152. § (9) bekezdés és 197. § (10) bekezdése elleni bírói kezdeményezést.

Jogsértő közbeszerzés és a bírság kérdése

A szerző az ajánlattevővel szembeni bírság alkalmazhatóságának kérdését veszi górcső alá a közbeszerzési szerződések jogsértő módosítása esetén.

Közbeszerzési határidők alkotmányos mérlegen

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. szeptember 1.
Címkék: alaptörvény-ellenesség, alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló bírói kezdeményezés, Alkotmánybíróság, Jogaszvilag.hu, jogbiztonság elve, Kbt. módosítása, közbeszerzés, Közbeszerzési Döntőbizottság, közbeszerzési jogsértés, közbeszerzési jogsértésre vonatkozó szabálytalansági eljárás megindítása, közbeszerzési törvény, lezárult szubjektív határidő, Pénzügyminisztérium, szubjektív jogorvoslati határidő, visszaható hatályú jogalkotás tilalma
Rovat: Szakma

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a lezárult szubjektív határidőket nem indíthatja újra a jogszabály módosítása.

A nyertes ajánlattevő is bírságolható

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. május 21.
Címkék: bkk, elektronikus jegyrendszer, előzetes döntéshozatal, eu közbeszerzés, EUB, közbeszerzési ajánlatkérő, közbeszerzési ajánlattétel, közbeszerzési bírság, Közbeszerzési Döntőbizottság, Közbeszerzési Hatóság, közbeszerzési jogsértés, közbeszerzési szerződés, szerződésmódosítás, T-Systems
Rovat: Cégvilág

Az EUB döntése értelmében az uniós jog elveinek megfelelően a közbeszerzési ajánlattevőre is kiszabható bírság a közbeszerzési szerződés jogellenes módosítása esetén.

Sértik a jogbiztonság elvét egyes közbeszerzési szabályok

A jogbiztonság és a bizalomvédelem elvébe ütközik, ha az újonnan hatályba lépő közbeszerzési törvény annak ellenére jogosítja fel a Közbeszerzési Hatóságot a jogellenes szerződésmódosítás hivatalbóli vizsgálatára, hogy a szerződésmódosításra még az előző közbeszerzési törvény hatálya alatt került sor és az eljárás indítására előírt jogvesztő határidő már lejárt.

AB: visszaható hatályú a közbeszerzési törvény új kizáró szabálya

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a közbeszerzési törvény visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütköző rendelkezését.

A fogvatartottak foglalkoztatása, mint szociális szempont

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. május 23.
Címkék: Alaptörvény, Európai Unió közbeszerzési irányelve, felülvizsgálati eljárás, fogvatartott, közbeszerzés, Közbeszerzési Döntőbizottság, Közbeszerzési Jog online szakfolyóirat, Kúria, szociális szempont, társadalomba való visszailleszkedés
Rovat: Napi

A Kúria érvelése szerint önmagában az, hogy nem minden ajánlattevő számára kedvező az ajánlatkérő által meghatározott értékelési részszempont, még nem jelenti egyben azt is, hogy azzal az ajánlatkérő egyes ajánlattevőket indokolatlan versenyelőnybe, másokat indokolatlan versenyhátrányba hozna. Nem jelent jogsértést pusztán az, hogy a vállalkozások többsége – noha erre lehetősége lenne – nem foglalkoztat fogvatartottakat.