Bejegyzések Közbeszerzési Döntőbizottság címkével


Előreláthatóság, és ami azon túl van – a közbeszerzési bírálati kötelezettség alóli mentesülés egyes kérdései – 2. rész
2022. december 28. Szakma

Előreláthatóság, és ami azon túl van – a közbeszerzési bírálati kötelezettség alóli mentesülés egyes kérdései – 2. rész

A tanulmány az előreláthatóság kategóriájából kiindulva vizsgálódik, illetve az előre nem látható változások hatásának a kérdései állnak a középpontjában oly módon, hogy először a polgári jogi összefüggések feltárására törekszik, majd – témakörét leszűkítve – a közbeszerzési eljárás bírálati szakaszában a bírálati kötelezettség alóli mentesülés feltételeivel foglalkozik. Az előre nem látható körülményváltozások hatását ugyanis – egyéb feltételek fennállta mellett – a jog is elismeri, viszont erre a helyzetre hivatkozni csak az ajánlatkérő gondos eljárása esetén lehet. Az elvárhatósági mérce szintjét alapvetően a közbeszerzési jogszabályok, valamint az arra épülő, a tanulmányban feldolgozott joggyakorlat mutatja. Az ennek alapján körvonalazódó, általában elvárható magatartási mérce a „professzionális” ajánlatkérőtől elvárt gondosságot és előrelátást hordozza. A tanulmány elvi és gyakorlati szempontokra, valamint a Covid19 járványhelyzet egyes aktuális kihívásaira is fel kívánja hívni a figyelmet.

Kártérítési felelősség a közbeszerzési jogsértésekért – 2. rész
2022. június 21. Szakma

Kártérítési felelősség a közbeszerzési jogsértésekért – 2. rész

Alapvető elvárás a jogszabályokkal szemben, hogy a jogi normákon alapuló kötelezettségek megszegése minden esetben szükséges és arányos mértékű jogkövetkezményt vonjon maga után. Különösen igaz ez a károkozással együtt járó jogsértésekre. Minden károkozás, így a közbeszerzési eljárásokban elkövetett jogsértésekkel okozott kár is jogellenes, amely a polgári jogi keretek között a károkozó számára kártérítési kötelezettséget keletkeztet. A tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a közbeszerzési jogi és polgári jogi jogszabályok mennyiben segítik a közbeszerzési eljárásban a szerződéskötéstől jogellenesen elzárt károsultat (ajánlattevőt) kártérítési követelésének érvényesítésében. Három eset ismertetésével kísérletet teszünk annak bemutatására is, hogy miként ítéli meg a bírósági joggyakorlat az ajánlatkérőnek a közbeszerzési szerződés jogellenes odaítélésével okozott károkért fennálló felelősségét. Vizsgálatunk során kitérünk a kérdéskör európai uniós jogi összefüggéseire is.

Kártérítési felelősség a közbeszerzési jogsértésekért – 1. rész
2022. június 7. Szakma

Kártérítési felelősség a közbeszerzési jogsértésekért – 1. rész

Alapvető elvárás a jogszabályokkal szemben, hogy a jogi normákon alapuló kötelezettségek megszegése minden esetben szükséges és arányos mértékű jogkövetkezményt vonjon maga után. Különösen igaz ez a károkozással együtt járó jogsértésekre. Minden károkozás, így a közbeszerzési eljárásokban elkövetett jogsértésekkel okozott kár is jogellenes, amely a polgári jogi keretek között a károkozó számára kártérítési kötelezettséget keletkeztet. A tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a közbeszerzési jogi és polgári jogi jogszabályok mennyiben segítik a közbeszerzési eljárásban a szerződéskötéstől jogellenesen elzárt károsultat (ajánlattevőt) kártérítési követelésének érvényesítésében. Három eset ismertetésével kísérletet teszünk annak bemutatására is, hogy miként ítéli meg a bírósági joggyakorlat az ajánlatkérőnek a közbeszerzési szerződés jogellenes odaítélésével okozott károkért fennálló felelősségét. Vizsgálatunk során kitérünk a kérdéskör európai uniós jogi összefüggéseire is.

Aránytalanul alacsony ár – piacidegen piacszabályozás?
2022. május 11. Szakma

Aránytalanul alacsony ár – piacidegen piacszabályozás?

Az aránytalanul alacsony ár vizsgálatának fő szempontja az ajánlat megvalósíthatósága. A megvalósíthatóság nemcsak a konkrét ajánlat, hanem az ajánlattevő teljes gazdasági hátterére tekintettel értékelendő. A verseny korlátozása csak kivételes esetben jelenik meg túlzottan alacsony árak révén. Ezen kivételes esetek vizsgálata versenyhatósági feladat- és hatáskör. Ezért az ajánlatkérőknek nem kell az egyébként megvalósíthatónak talált olcsó ajánlatokkal szemben védelmükbe venniük a versenytársak tisztességes versenyhez fűződő jogát. Nagyobb figyelmet érdemelnének a kirívóan alacsony árajánlatokkal érintett tenderek esetében a többi ajánlat magas voltának mögöttes okai, mivel az a körülmény, hogy a versenytársak egy megvalósítható ajánlathoz képest aránytalanul magas ellenértéket jelöltek meg ajánlatukban, akár arra is utalhat, hogy e versenytársak árajánlata versenykorlátozó megállapodás eredményeként került megállapításra.