Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Hiába támadta meg a BKV Zrt. a Közbeszerzési Döntőbizottság tavalyi határozatát a Fővárosi Törvényszék előtt a használt, alacsonypadlós villamosok beszerzése ügyében, a közlekedési vállalat keresetét elutasították, fellebbezésre már nincs lehetősége a társaságnak.
Mint ismert a Közbeszerzési Döntőbizottság a 2021. november 12-én meghozott határozatában a BKV Zrt. terhére több súlyos jogsértést állapított meg, ezért megsemmisítette a 35 darab frankfurti villamos beszerzésére vonatkozó, 2021. augusztus 19-én indított tárgyalásos közbeszerzési eljárás részvételi felhívását.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során megállapította, hogy az uniós irányelv és a közbeszerzési törvény verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget előíró alapelveibe, továbbá számos, a közbeszerzés előkészítésére, az összeférhetetlenségre és a beszerzendő villamosok szerződéses feltételeinek meghatározására vonatkozó törvényi előírásba ütközött a BKV Zrt. eljárása – így a közbeszerzésében megállapított törvénysértésekkel arányban álló 150 millió forint összegű bírságot szabott ki a társaságra.
A fővárosi közlekedési vállalat a Döntőbizottság határozatát megtámadta, a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletével a keresetet elutasította, mindenben egyetértett a Döntőbizottsággal. Az ítélet kimondta, hogy a határozat teljes egészében törvényesen állapította meg a jogsértéseket és az azok miatt kiszabott bírságot is, kiemelte, hogy a Budapesti Közlekedési Zrt. az előzetes piaci konzultációt mind a verseny tisztasága, mind az esélyegyenlőség alapelvi követelményeit sértve, a közbeszerzés egészére kiható módon, több jogsértést elkövetve valósította meg.
A Munka Törvénykönyve 2023. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint, a munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg. Bár e távollét időtartama vonzó lehet, a díjazása már nem az, hiszen a szülői szabadságra csak a távolléti díj 10%-a jár, amiből ráadásul le kell vonni a gyed, vagy gyes összegét. Az alábbiakban áttekintjük, a munkavállalónak mikor lehet érdemes élni ezzel az új távolléttel.
Ismert, és gyakran alkalmazott jogintézmény a peres eljárások során a beavatkozás, melynek keretében egy eredetileg perben nem álló, de magát érdekeltnek tekintő fél belép (beavatkozik) a mások között folyamatban lévő perbe valamelyik peres fél oldalán.
Mindenki számára kellemetlen, sőt egyenesen megoldhatatlan élethelyzeteket produkálhat, ha váratlan, rövid határidős vagy azonnali munkafeladat okán felborul a betervezett napi, heti időbeosztása. A munka törvénykönyve igyekszik védelmet nyújtani a munkavállalóknak az ilyen szituációkkal szemben a munkaidő-beosztás időzítésével kapcsolatos szabályok formájában. Azonban a törvény azt is respektálja, hogy időnként a leggondosabb vezetői tervezés mellett is előfordulhat (pl. hiányzás, beszállítói csúszás miatti feladattorlódás, sürgős megrendelés stb.), hogy a munkáltatónak változtatnia kell az előre közölt munkaidő-beosztáson. Olyan is megtörténhet, hogy a módosítási igény a munkavállaló oldalán merül fel, mivel valamilyen fontos privát program, kötelezettség adódik. Az alábbiakban áttekintjük, milyen szabályok szerint változtatható meg a már közölt munkaidő-beosztás, kitérve arra is, hogy miként érintette e szabályokat a 2023. január 1-i Mt.-módosítás.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
