Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hiába támadta meg a BKV Zrt. a Közbeszerzési Döntőbizottság tavalyi határozatát a Fővárosi Törvényszék előtt a használt, alacsonypadlós villamosok beszerzése ügyében, a közlekedési vállalat keresetét elutasították, fellebbezésre már nincs lehetősége a társaságnak.
Mint ismert a Közbeszerzési Döntőbizottság a 2021. november 12-én meghozott határozatában a BKV Zrt. terhére több súlyos jogsértést állapított meg, ezért megsemmisítette a 35 darab frankfurti villamos beszerzésére vonatkozó, 2021. augusztus 19-én indított tárgyalásos közbeszerzési eljárás részvételi felhívását.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során megállapította, hogy az uniós irányelv és a közbeszerzési törvény verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget előíró alapelveibe, továbbá számos, a közbeszerzés előkészítésére, az összeférhetetlenségre és a beszerzendő villamosok szerződéses feltételeinek meghatározására vonatkozó törvényi előírásba ütközött a BKV Zrt. eljárása – így a közbeszerzésében megállapított törvénysértésekkel arányban álló 150 millió forint összegű bírságot szabott ki a társaságra.
A fővárosi közlekedési vállalat a Döntőbizottság határozatát megtámadta, a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletével a keresetet elutasította, mindenben egyetértett a Döntőbizottsággal. Az ítélet kimondta, hogy a határozat teljes egészében törvényesen állapította meg a jogsértéseket és az azok miatt kiszabott bírságot is, kiemelte, hogy a Budapesti Közlekedési Zrt. az előzetes piaci konzultációt mind a verseny tisztasága, mind az esélyegyenlőség alapelvi követelményeit sértve, a közbeszerzés egészére kiható módon, több jogsértést elkövetve valósította meg.
A kriptopiaci szereplők, így a kriptoeszköz-szolgáltatók szabályozott keretek között történő engedélyezéséről és felügyeléséről szóló uniós és magyarországi jogszabályok elfogadásával párhuzamosan a jegybank felméri, hogy hány itthoni szereplő kíván elindulni a piacon – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
