Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Az online üzletek 43 százaléka uniós szabályokat sértett az adventi időszakban a kedvezményes árak meghirdetésekor – olvasható az Európai Bizottság jelentésében.
A megvizsgált termékek több mint felére az eladók árcsökkentési akciót írtak ki, de ezek 23 százaléka nem felelt meg az uniós jogszabályoknak. Az árfeltüntetésre vonatkozó uniós irányelv ugyanis előírja, hogy az üzleteknek és az online piactereknek az árengedmény bejelentésekor fel kell tüntetniük a termékre az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árat.
Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztos, a kutatás eredményeinek bemutatásakor elmondta: „a fogyasztók továbbra is nagyszámú valótlan árengedménynek és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak vannak kitéve. Ez az uniós jog megsértését jelenti.”
A biztos felszólított minden online kereskedőt, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben a szabályokat, és vizsgálja felül a kedvezmények feltüntetését. „A jó árajánlatoknak valódi előnyt kell jelenteniük, nem pedig manipulatív marketingtechnikát” – hangsúlyozta.
A nemzeti hatóságok fel kell venniük a kapcsolatot az érintett kereskedőkkel, hogy változtatásokat kérjenek az értékesítési gyakorlatukban, és szükség esetén végrehajtási intézkedéseket kezdeményezzenek, amelyek bírságot vonhatnak maguk után, amennyiben a kereskedők nem javítják ki a visszás gyakorlatokat – közölte a bizottság.
A brüsszeli székhelyű uniós testület 13 nemzeti fogyasztóvédelmi hatósággal együttműködve folytatott weboldal-átvilágítást, amelynek célja annak ellenőrzése volt, hogy az online üzletek miként mutatták be az árcsökkentéseket az akciós időszakban. 176 weboldalt és 16 ezer termék árát ellenőrizték, többek között mesterséges intelligencia alapú eszközök segítségével.
(MTI)
Ismert, és gyakran alkalmazott jogintézmény a peres eljárások során a beavatkozás, melynek keretében egy eredetileg perben nem álló, de magát érdekeltnek tekintő fél belép (beavatkozik) a mások között folyamatban lévő perbe valamelyik peres fél oldalán.
Mindenki számára kellemetlen, sőt egyenesen megoldhatatlan élethelyzeteket produkálhat, ha váratlan, rövid határidős vagy azonnali munkafeladat okán felborul a betervezett napi, heti időbeosztása. A munka törvénykönyve igyekszik védelmet nyújtani a munkavállalóknak az ilyen szituációkkal szemben a munkaidő-beosztás időzítésével kapcsolatos szabályok formájában. Azonban a törvény azt is respektálja, hogy időnként a leggondosabb vezetői tervezés mellett is előfordulhat (pl. hiányzás, beszállítói csúszás miatti feladattorlódás, sürgős megrendelés stb.), hogy a munkáltatónak változtatnia kell az előre közölt munkaidő-beosztáson. Olyan is megtörténhet, hogy a módosítási igény a munkavállaló oldalán merül fel, mivel valamilyen fontos privát program, kötelezettség adódik. Az alábbiakban áttekintjük, milyen szabályok szerint változtatható meg a már közölt munkaidő-beosztás, kitérve arra is, hogy miként érintette e szabályokat a 2023. január 1-i Mt.-módosítás.
Magyarországi ügyvédként könnyen szembesülhetünk azzal, hogy külföldi ügyfelünk magyarországi cégfelvásárlását a GVH engedélyezésén túlmenően még legalább egy további magyar hatósággal is engedélyeztetni kell. Első ránézésre egy ilyen szabályozás a tőke szabad mozgásának az uniós alapelvébe ütközik. Közelebbről megvizsgálva a kérdést azonban megállapítható, hogy ez korántsem így van, sőt, uniós rendelet van hatályban ebben a kérdésben és nem egy európai uniós államnak van a magyaréhoz hasonlóan szigorú engedélyezési rendszere. Jelen cikkben röviden bemutatjuk az uniós szabályozást, rövid áttekintést adunk az uniós tagállamok szabályozási trendjeiről, és végül röviden összefoglaljuk a magyar szabályozás leglényegesebb jellegzetességeit.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
