A holland képviselőház és a szenátus is megszavazta azt a határozati javaslatot, hogy bővítsék ki a holland alkotmány első, az állampolgári egyenlőséggel foglalkozó cikkelyét, amely ezentúl tiltani fogja a szexuális irányultságon, valamint a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést is – írta az NlTimes hírportál kedden.
Hiába támadta meg a BKV Zrt. a Közbeszerzési Döntőbizottság tavalyi határozatát a Fővárosi Törvényszék előtt a használt, alacsonypadlós villamosok beszerzése ügyében, a közlekedési vállalat keresetét elutasították, fellebbezésre már nincs lehetősége a társaságnak.
Romániában a nemek közötti esélyegyenlőség javításáról, a nők hangsúlyosabb politikai szerepvállalásának támogatásáról fogadott el nyilatkozatot a kétkamarás parlament hétfői együttes ülésén.
A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, Dr. Cserny Ákos és Dr. Péteri Attila által írt Választójogi és népszavazási nagykommentárok című e-könyv az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (választójogi), az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény – anyagi és eljárási – szabályait értelmezi és magyarázza jogeseteken, példákon és jogtudományi kategóriákon keresztül, követve a fenti jogszabályok szerkezetét, összekapcsolva az anyagi és eljárásjogi normákat. Az alábbiakban a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény nagykommentárjának a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségére vonatkozó választási eljárási alapelv kapcsán kiemelt legfontosabb megfontolásait olvashatják el.
A Szociális Jogok Európai Bizottsága (ECSR) közzétette 2020-as jelentéseit az Európai Szociális Chartának a foglalkoztatás és a képzés terén érvényesülő esélyegyenlőségre vonatkozóan.
A nők és a férfiak közötti egyenlőség az alapvető emberi jogok közé tartozik, amelynek megvalósítását az Európa Tanács valamennyi tagállama vállalta.
A munka és magánélet elhatárolásának kérdése a modern technológia természetessé válásával egyre nehezebb helyzetek elé állítja mind a munkáltatót, mind a munkavállalót – különösen igaz ez járvány idején, amikor azok is otthoni munkavégzésre kényszerültek (és kényszerülnek), akiknél korábban ez a lehetőség fel sem merült, vagy a munkáltató zárkózott el ezen opció elől. Ugyanakkor sokan vannak, akik előtt kapukat nyithat a munkaerőpiacon a rugalmasabb munkavégzés lehetősége, különös tekintettel azokra, akik gyermek(ek)et nevelnek vagy tartósan beteg hozzátartozójukat ápolják.
A magyar munkajog igen megengedő a túlmunka – avagy a Munka Törvénykönyvének szóhasználatával: rendkívüli munkaidő – elrendelésével kapcsolatban abban az értelemben, hogy a munkáltatónak tulajdonképpen semmilyen rendkívüli helyzetet nem kell tudnia igazolni ahhoz, hogy a dolgozóknak túlmunkát írjon elő. Ezzel együtt a rendkívüli munkavégzésre való utasítás számos egyéb korlátozás alá esik.
Az Európa Tanács Bioetikai Bizottsága elindította az emberi jogokkal és az orvosbiológiai technológiákkal kapcsolatos új cselekvési tervét.
A szerző az alábbiakban az Európai Unió Bíróságának ítéletét elemzi, mely az N. H. és az Associazione Avvocatura per i diritti LGBTI – Rete Lenford-ügyben[1] született.
