Romániában a nemek közötti esélyegyenlőség javításáról fogadott el nyilatkozatot a parlament
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Romániában a nemek közötti esélyegyenlőség javításáról, a nők hangsúlyosabb politikai szerepvállalásának támogatásáról fogadott el nyilatkozatot a kétkamarás parlament hétfői együttes ülésén.
Az ünnepélyes külsőségek közepette, 235 szavazattal, 24 ellenében és 5 tartózkodás mellett megszavazott parlamenti nyilatkozat bátorítja a nők teljes körű részvételét a jelentős közpolitikai programok fejlesztésében, finanszírozásában és megvalósításában, és megerősíti, hogy törvényi beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy a nők a férfiakéval azonos arányban jussanak képviselethez a politikában, illetve vezető tisztségekhez a szakmai szférában.
A nyilatkozat elutasítja a nemi diszkrimináció bármely formáját, a nők és lányok elleni erőszakot, a kényszerházasságot, a kiskorúak házasságát, a gyermekvállalás feletti jog korlátozását, a nők és férfiak munkahelyi alkalmazásában vagy bérezésében megnyilvánuló megkülönböztetést.
A parlamenti nyilatkozat üdvözli azokat a törvénykezdeményezéseket, amelyek nemi kvóták bevezetésével biztosítanák a nők arányának növelését az önkormányzati, parlamenti és európai parlamenti választások jelöltlistáin.
A román szenátus májusban nagy többséggel megszavazta a többpárti kezdeményezést, amely arra kötelezné a politikai szervezeteket, hogy a parlamenti választásokon legalább minden harmadik jelöltjük nő legyen. A tervezet szerint mind a nők, mind a férfiak esetében legalább 33 százalékos részarányt kell biztosítani a jelöltlistákon, oly módon, hogy két azonos nemű jelölt után kötelező módon ellenkező nemű jelölt kell következzen. Azokat a jelöltlistákat pedig, amelyek nem tesznek eleget a nemi kvóta előírásainak, a választási bizottság elutasítja.
A választásokra vonatkozó nemi kvóta bevezetéséről szóló tervezet indoklása szerint Románia lakosságának 51,1 százalékát teszik ki a nők, de a 2020. évi önkormányzati választásokon a jelöltek alig 22,9 százaléka volt nő, és ugyanabban az évben a parlamentben 17 százalékos képviselethez jutottak a nők (82 a 466-ból), ami visszaesést jelent a korábbi ciklushoz képest (19 százalék).
A tervezet végső formájáról a képviselőház hivatott dönteni, az alsóház azonban még nem tűzte napirendre.
(MTI)
