A nemek közötti egyenjogúság a foglalkoztatáspolitikában

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nők és a férfiak közötti egyenlőség az alapvető emberi jogok közé tartozik, amelynek megvalósítását az Európa Tanács valamennyi tagállama vállalta.

Az egyenlő bánásmód az ET által elfogadott legalapvetőbb jogi eszközök, így az Európai Szociális Charta része.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága nyilatkozatában a következőkre mutatott rá a bérek közötti és foglalkoztatási lehetőségek közötti egyenlőtlenség munkajog területén való felszámolása érdekében:

• a nők és férfiak azonos munkáért azonos bérhez való jogának törvényi elismerése;
• a bérezési diszkriminációt elszenvedők hatékony jogorvoslathoz való hozzáférésének biztosítása;
• a bérezés átláthatóságának elősegítése, többek között a vonatkozó statisztikák révén, lehetővé téve a bérek összehasonlítását;
• hatékony egyenlőségi testületek és intézmények fenntartása az egyenlő bérezés tényleges érvényesülésének biztosítása érdekében;
• adott esetben átfogó stratégia elfogadása az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének és a nemek közötti egyenlőségnek a foglalkoztatásban való előmozdítása érdekében, ideértve a konkrét intézkedéseket és a részletes ütemtervet, a hatékony politikai lépések és intézkedések megtervezése, valamint megbízható, nemenkénti bontásban gyűjtött statisztikai adatok révén.

Ezeket a lépéseket a Szociális Jogok Európai Bizottsága többször hangsúlyozta döntéseiben, következtetéseiben és értelmezési gyakorlatában.

A Charta nyomon követési eljárásainak keretében az EGSZB megállapította, hogy előrelépés történt, ugyanakkor számos olyan esetet is megállapított, hogy sok esetben nem teljesítik ezeket a követelményeket.

2020-ban a Szociális Jogok Európai Bizottsága tizenöt határozatot tett közzé az egyenlő fizetéshez és az esélyegyenlőséghez való jognak a munkahelyen való állami érvényesítéséről azokban az országokban, amelyek elfogadták a kollektív panasztételi eljárást, és olyan kritériumokat dolgoztak ki, amelyek segíthetik kezelni a bérszakadék és az esélyegyenlőség hiánya által okozott egyenlőtlenséget a nők foglalkoztatásában.

Az ET Miniszteri Bizottsága hangsúlyozta, hogy a nők egyenlő bérezése és esélyegyenlősége az egyenlőség részét képezi, és lehetővé teszi a nők számára, hogy számos más emberi jogot élvezzenek, legyenek azok polgári és politikai, illetve gazdasági és társadalmi jogok. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve a társadalmi igazságosság, valamint a döntéshozatalban és a demokráciában való hatékony részvétel feltétele.

„Hatvan évvel az Európai Szociális Charta – az Európai Szociális Alkotmány – elfogadása után, amely kihirdette a férfiak és a nők jogát által végzett egyenlő munka estén az egyenlő bér elvét, a bérszakadék megszüntetése olyan cél, amelyet nem lehet tovább késleltetni.” tette hozzá Karin Lukas, az Európai Szociális Jogok Bizottságának elnöke.

(coe.int)

---