A közbenső szerződés szabályai a Ptk.-ban

A már – nem is annyira új – Ptk. a szerződésszegés általános szabályai között a közbenső szerződésszegésről is külön rendelkezik a 6:150 §-ban.

Az 1959-es polgári törvénykönyv (Ptk.) a jogosult késedelmének tekintette a közbenső intézkedés elmulasztását, és az egyes nevesített szerződések különös részi szabályai is tartalmaztak ilyen rendelkezéseket (pl. a vállalkozási szerződés, szállítási szerződés vagy mezőgazdasági termékértékesítési szerződés körében).

A közbenső szerződésszegés azonban általánosabb érvényű, nemcsak egyes nevesített szerződéstípusokhoz kapcsolódhat, hanem bármilyen, akár nem nevesített szerződésnél is jelentőséghez juthat.

A közbenső szerződésszegés lényege, hogy a szerződések egy jelentős részénél a szolgáltatás teljesítése nem – vagy nemcsak – egyszeri, meghatározott időpontban bekövetkező jogi aktust jelent, hanem a teljesítés egy időben elhúzódó folyamatot feltételez. A teljesítés alatt – már azt megelőzően, hogy a teljesítés teljessé válna – a feleknek olyan kötelezettségeik vannak, amelyek a szerződésszerű teljesítéshez tartoznak, és amelyeket már a teljesítési idő végső lejárta előtt is megszeghetnek. Ezek közé tartozik a közbenső intézkedés elmulasztása is.

A kötelezettség nem köthető kizárólag a jogosult személyéhez, mivel az kölcsönösen terheli a feleket. Így pl. vállalkozási szerződés esetén a megrendelőnek kell biztosítani a tervdokumentációt, építési engedélyt, a munkavégzésre alkalmas munkaterületet, a vállalkozónak viszont rendszerint számlát kell kiállítania ahhoz, hogy a megrendelő a vállalkozói díjat rendezhesse.

A bírói gyakorlat szerint az a tény, hogy a megrendelő az általa vállalt határidőn belül az építési engedélyes terveket és a munkaterületet nem adja át, objektív szerződésszegést jelent, mert elmulasztotta azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon. A munkaterület átadásának késedelme, az engedélyes tervek szolgáltatásának elmulasztása az építtetővel szemben a közbenső intézkedés elmulasztásának jogkövetkezményeit vonja maga után.

Az objektív szerződésszegés – az építési engedély kiadásának késedelme – felróhatósága alól azonban a megrendelő magát kimentheti, és ez esetben kártérítési felelősséggel nem tartozik (BDT2004. 983.). Ha a megrendelő a szerződésszerű teljesítéshez szükséges közbenső intézkedést elmulasztja, és emiatt a kivitelezőnek kell a munkaterületet munkavégzésre alkalmassá tenni, az ebből eredő többletköltségeit az átalánydíjon felül is követelheti (BDT2012. 2636.).

Pénzkötelmeknél a leggyakoribb közbenső intézkedés a jogszabályban vagy a szerződésben megkövetelt számlaadási kötelezettség. A számlázási kötelezettség elmulasztása folytán a jogosultat terhelő közbenső intézkedéssel kapcsolatos késedelem áll be, amely a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja, ezért a kamatigény érvényesítésének lehetősége nem a teljesítéssel nyílik meg, késedelmi kamatot csak az igény érvényesítésének – a keresetlevél benyújtásának – időpontjától ítélhet meg a bíróság (BH2007. 295.).

Ugyancsak közbenső szerződésszegésként szabályozza a Ptk. a vállalkozási szerződésnél a megrendelő közbenső intézkedésének (pl. építési terület előkészítésének) késedelmét vagy elmulasztását.

Ha a megrendelő a szerződésszerű teljesítéshez szükséges közbenső intézkedést elmulasztja, és emiatt a kivitelezőnek kell a munkaterületet munkavégzésre alkalmassá tennie, az ebből eredő többletköltségeit az átalánydíjon felül is követelheti (BDT2012. 2636.). Ez utóbbi esettípust a régi Ptk. a jogosult késedelmének eseteként fogta fel [302. § b) pont].

A törvény rögzíti, hogy a közbenső intézkedés elmulasztása nem általában és teljes körűen zárja ki a másik fél szerződésszegését (az 1959-es Ptk. szerint a kötelezett késedelmét), hanem a kötelezettségének csak abban a részében, amelynek megszegése a közbenső intézkedés elmulasztásával okozati összefüggésbe hozható, vagyis amely kötelezettség teljesítését a közbenső intézkedés elmulasztása ténylegesen megakadályozza.

Az egyik bírói döntés szerint, ha a kivitelező a megrendelő közbenső intézkedéssel kapcsolatos késedelme, az építési engedély hiányában megkezdi a munkavégzést, ezt saját kockázatára teszi. A jogosulti késedelemre való hivatkozás nem lehet formális kifogás: csak addig és olyan mértékben tagadható meg a munkavégzés, ameddig és amilyen mértékben a jogosulti késedelem valóban, ténylegesen megakadályozza, meggátolja a kivitelezőt a munkavégzésben (BDT2008. 1747.).

Tágabb értelemben közbenső szerződésszegésnek tekinthető az akadályközlési kötelezettség elmulasztása is, bár azt a törvény nem a közbenső intézkedés körében szabályozza, hanem a kárenyhítés keretében kívánja figyelembe vétetni. Általános követelmény ugyanis, ha a teljesítés elhúzódó folyamatában a felek már előre látják, hogy valamely kötelezettségüknek – akár rajtuk kívülálló, elháríthatatlan ok miatt – eleget tenni nem tudnak, akkor erről kötelesek a másik felet értesíteni.

Ezzel lehetővé teszik, hogy a másik fél az érdeksérelmét már előre orvosolja, kárát enyhítse vagy elhárítsa. Ha a lehetőségtől azért esett el, mert a másik fél az akadályról nem értesítette, az ebből eredő kárát akkor is érvényesítheti, ha egyébként a szerződésszegés alól a másik fél – mert az akadály egyébként elháríthatatlan volt – kimenthetné magát.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Jean Kornél irodavezetõ partner ügyvéd és dr. Garadnai Tibor Ecovis társult ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


Megbírságolta a versenyhivatal a Heinekent
2020. október 21.

Megbírságolta a versenyhivatal a Heinekent

A GVH megállapította, hogy a Heineken nem megfelelően igazolta a kizárólagos szerződésekkel értékesített sör mennyiségének csökkentésére vonatkozó vállalásait, ezért a hatóság bírságot szabott ki a cégre.

Visszaélést gyanít a GVH a cementpiacon
2020. október 16.

Visszaélést gyanít a GVH a cementpiacon

A hazai cementpiac úgynevezett oligopol piacnak számít, ahol kifejezetten magas fokú az átláthatóság, ami a kevés szereplő miatt növelheti a vállalkozások kölcsönös függőségét, és csökkentheti a verseny intenzitását.

Uniós főtanácsnok: a magyar reklámadó nem sérti az uniós jogot
2020. október 15.

Uniós főtanácsnok: a magyar reklámadó nem sérti az uniós jogot

A magyar reklámadó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot - állapította meg az Európai Bíróság főtanácsnoka a csütörtökön ismertetett indítványában, amely szerint az állami támogatások jogával nem ellentétes a vállalkozások progresszív szerkezetű forgalmi adóval történő megadóztatása.