Az egyszerűsített foglalkoztatásról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cikkben összegyűjtöttük mindazon információkat,amelyeket a foglalkoztatóknak tudniuk kell az egyszerűsített foglalkoztatásról.


Az egyszerűsített módon történő foglalkoztatáshoz[1] is a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) általános szabályai szerint létesíthető munkaviszony az alábbi területeken:

  • mezőgazdasági idénymunka 120 napra
  • turisztikai idénymunka 120 napra
  • idénymunka az Mt. 90. § c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka
  • filmipari statiszta 3711 FEOR alatt – nettó jövedelem 12 000 Ft alatti
  • alkalmi munka legfeljebb 5 egymást követő naptári napra, 1 naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napra és 1 naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony**

Figyelem! Az alkalmi munka esetén az egyszerűsített munkaviszonyban 1 naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma nem haladhatja meg az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az 1 főt, 1-5 fő esetén a 2 főt, 6-20 fő esetén a 4 főt, 20 feletti létszám esetén a munkavállalói létszám 20 %-át.[2]*

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségével jár együtt, mely – választás szerint – elektronikus úton [’T1042E nyomtatványon] vagy telefonon [185] teljesítheti. [3]

Az adatokat a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni!

A munkaszerződést a munka megkezdéséig kell írásba foglalni, és célszerű az egyszerűsített foglalkoztatást kizárólag órabéres megállapodással rögzíteni.

A 347/2014. Korm. rendelet alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő esetén 105 000 Ft, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 122 000 Ft, így az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 %-a, garantált bérminimum esetén 87 %-a jár.[4] A minimálisan kifizetendő bér 2015-ben a 604 Ft/órabér 85 %-ára 513 Ft/óra, vagy 702 Ft/óra 87 %-a után 611 Ft/óra.

Az egyszerűsített foglalkoztatottnak, a napi 8 óra feletti munkaidőre, az alapbéren felül 50 % túlóra pótlékot (kivéve, ha több napos a bejelentés és egyenlőtlen a beosztás), 50 %-os vasárnapi pótlékot (nem vasárnaphoz kötött a munkakör ill. a tevékenység), ill. 100 % pótlékot a fizetett ünnepekre is kell fizetni, ill. 15 %-os éjszakai pótlékot (22-06 óra közötti munkaidőre), ha az meghaladja az 1 órát.

 

Korlátozási feltételek a létszám*-, idő**-, illetve filmipari statiszta esetén kereset*** korláton felül:

  • közszolgálati köztisztviselőket, valamint közalkalmazottakat nem lehet alkalmazni, valamint harmadik országbeli állampolgárokat kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében lehet
  • foglalkoztató 300 ezer Ft-ot meghaladó adótartozása fennállása esetében

Korlát túllépésével nem alkalmazható a kedvező rendelkezések, azaz szja és járulékfizetési kötelezettségekre az Szja tv.[5] a Tbj.[6] szabályait, valamint a szociális hozzájárulási adóra[7] vonatkozó rendelkezéseket köteles tovább alkalmazni.

 

Közterhek megfizetése:

A munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500 Ft, alkalmi munka esetén 1 000 Ft és a filmipari statiszta alkalmi munkája esetén 3 000 Ft .

Maximálisan kifizethető ill. elszámolható költség mértéke, vagyis a napi munkabér összege 2015. évben 9 660 Ft/nap/fő (minimálbér kétszerese) lehet, ezen összeg feletti – költségként elszámolható – munkabér esetén további adófizetési kötelezettség keletkezik a munkaadónál. Korlátot a Tao tv.[8] ír elő a társasági adó hatálya alá tartozó munkáltatóra, mégpedig az Efo tv. szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által az egynapi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költség, azaz a meghaladó összeg növeli az adóalapot.

Hasonló szabályt alkalmaz az Szja tv.[9] is, amely az egyéni vállalkozó munkáltatónál kell figyelembe venni.

Az Efo tv. 9. §-a alapján a magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtania, ha a bevétele nem haladja meg a naptári napjainak száma és a legkisebb munkabér (minimálbér) vagy a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát – az ún. mentesített keretösszeget.[10][Mentesített keretösszeg= foglal. napok száma x 4 830 Ft[11], ha a kapott jövedelem ennél magasabb összeg, akkor a különbözetet be kell vallania.]

A közteher megfizetésével nem terheli a munkáltatót szociális hozzájárulási adó (27 %), szakképzési hozzájárulás (1,5 %), egészségügyi hozzájárulás – egyéb jövedelem nem képez járulékalapot – (27%), rehabilitációs hozzájárulás (964 500 Ft/év), valamint az Szja törvényben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség.

Az Art[12]. 38. §-a szerinti közteher-fizetési kötelezettséget a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell megfizetni[13], illetve a 1508-as bevallási nyomtatványt kell használni.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkaszerződés az Mt. 134. §-a alapján nem kötelező, de igazolásként minden esetben bérfizetési jegyzéket kell készíteni és munkaidő nyilvántartás vezetése kötelező. A foglalkoztatott napok számát az igazoláson fel kell tüntetni. Az Art. 46. § előírását a munkáltatónak nem kell alkalmazni, miszerint az elszámolás évét követő év január 31-éig összesített igazolást ad a magánszemélynek.

A munkáltatónak a foglalkoztatást az adóhivatal felé vagy a 185-ös ügyfélszolgálati telefonszámon, vagy interneten keresztül a 15T1042E nyomtatványon.

 

[1] 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.)

[2] filmipari statiszta alkalmi munkára és a szociális szövetkezetnél nem kell alkalmazni

[3] a változásokat is pl. munkaidő változás, meghiúsulás, adatváltozás stb.  2 órán belül, vagy a mód. bejelentés napján 8 óráig

[4] filmipari statiszta esetén a napi nettó jövedelem nem haladhatja meg a 12 000 Ft-ot***

[5] 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

[6] 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

[7] 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete

[8] 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet A)14. pont

[9] 1995. évi CXVII. törvény 11. számú melléklet IV. 15. pont

[10] filmipari statisztára a mentesített keretösszeg nem vonatkozik

[11] Garantált bérminimum napi összege 5 620 Ft

[12] 2003. évi XCII. törvény

[13] 1003200-06057763 számla


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

A GVH hat magyar véleményvezérrel és számos hirdető céggel szemben indított eljárásokat

Az influenszereket követő fogyasztók és a tiszta piaci verseny elősegítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásokat indított hat magyar influenszerrel, számos hirdető céggel, közreműködő reklámügynökséggel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság kedden.

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.