A munkaalkalmassági vizsgálat megváltozott feltételei
Alábbi cikkében a szerző az idén szeptembertől hatályos módosítások alapján mutatja be, mikor kell a cég munkavállalói részére munkaalkalmassági vizsgálatot végezni?
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elkezdődött a nyári diákmunka szezon, amit egyre inkább kihasználnak a fiatalok. Sokan rendszeres munkát keresnek, mert nem ritka, hogy a cégek azokat veszik fel főállásba, akik korábban diákként dolgoztak náluk. Elhelyezkedni az iskolaszövetkezeteken keresztül a legbiztonságosabb, és úgy tűnik, erre más lehetőségek nem is nagyon kínálkoznak.
Sok középiskolás és egyetemista használja ki a nyári időszakot, hogy a pihenés mellett egy kis plusz pénzt keressen, de egyre többen gondolkodnak tartósabb munkavégzésben. A diákévek alatt megszerzett tapasztalatok és munkahelyi kapcsolatok ugyanis jelentősen növelik a munkapiaci esélyeket.
Ezt bizonyítja, hogy míg a 25 év alatti fiatalok 30 százaléka nem tud elhelyezkedni, addig mindössze 15,5 százalékos a munkanélküliség azok körében, akik iskolaszövetkezeten keresztül dolgoztak tanulmányaik alatt. Részben a válságnak, részben a felsőoktatási rendszer átalakításának köszönhetően az utóbbi időben felértékelődött a diákmunka, ami ma már nemcsak egy lehetőséget, hanem egyre inkább az önfenntartás egyik útját is jelenti.
„Jelenleg körülbelül 140-150 ezren dolgozhatnak diákfoglalkoztatás keretében, ebből évente mintegy 130 ezren az iskolaszövetkezeteken keresztül találnak munkát” – közölte a Munkajog.hu érdeklődésére Kücsön Gyula, az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének (ISZOSZ) elnöke. Mint mondta, emelkedik ugyan a magáért tenni akaró fiatalok aránya, de a felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgatók több mint 50 százaléka még mindig munkatapasztalat nélkül fejezi be a tanulmányait.
A cégek 90 százalékánál pedig azonos képzettség esetén egyértelműen előnyt jelent, ha a fiatal már rendelkezik munkatapasztalattal – egyebek mellett ez is kiderül abból a reprezentatív felmérésből, amelyet a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DIÁKÉSZ) és az ISZOSZ készíttettet, hogy átfogó képet kapjanak a fiatalok munkához való hozzáállásáról, valamint az iskolaszövetkezetek szerepéről és a fiatalok elhelyezkedési esélyeire gyakorolt hatásáról.
Egyre több hallgató dolgozik az egyetem mellett A hallgatók 39 százaléka dolgozik felsőoktatási tanulmányai mellett – derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) felméréséből. A munkát vállalók 43 százaléka állandó jellegű, határozatlan időtartamú munkaszerződéssel rendelkezik, de közel ugyanilyen arányban dolgoznak diákmunka, vagy gyakornoki munka keretében is. A nappali munkarendű hallgatók mintegy harmada vállal munkát a tanulás mellett, míg a levelező és távoktatásos képzési rendben részt vevők közel 90 százaléka dolgozik. Azok, akik önköltséget fizetnek tanulmányaikért, nagyobb eséllyel helyezkednek el főállásban (68 százalék), míg az állami finanszírozású helyeken tanulók között népszerűbb a diák-, vagy gyakornoki munka (52 százalék). A munkavállalási hajlandóság és a munkavégzés jellege erős összefüggést mutat a hallgatók életkorával: minél idősebb a hallgató, annál nagyobb hangsúlyt kap az állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszony, míg ezzel párhuzamosan a diákmunka egyre kisebb szerephez jut. (Forrás: MTI) |
Kücsön Gyula szerint a fiatalok felismerték, hogy a diákmunka nemcsak bevételi forrás, hanem saját fejlődésük lehetősége és piaci előny is az álláskeresés során. Ezzel a végzett hallgatók 58 százaléka értett egyet a felmérésben. Ezt a továbbiakban az ISZOSZ 14 tagszervezete úgy is segíti, hogy idén júniustól úgynevezett Munkatapasztalat Igazolást állít ki a tagjainak, hogy referenciául magukkal vihessék azt az állásinterjúkra. A tagok szerint az iskolaszövetkezeteken keresztül történő munkavégzés egyik legfontosabb előnye, hogy a diákévek alatt különböző munkaköröket ismerhetnek meg, beilleszkedhetnek egy munkahelyi kollektívába, megismerhetnek különböző vállalati kultúrákat, és saját képességeiket, felkészültségüket is feltérképezhetik. A felmérésben résztvevők 38 százaléka biztonságosnak és jogszerűnek is tartja az ily módon történő munkavégzést, 61 százalékuk pedig emellett azért választotta az iskolaszövetkezetet, mert elmondásuk szerint nem találnak máshol munkalehetőséget. A hazánkban működő közel száz iskolaszövetkezet évente több mint 10 ezer munkaadóhoz közvetít ki diákokat, akiknek 14 százaléka annál a cégnél kap állást, ahol korábban foglalkoztatták. A kutatás szerint egyébként a cégek 54 százalékánál alkalmaznak olyan főállású munkavállalót, aki korábban iskolaszövetkezeteken keresztül dolgozott náluk.
Diákmunkából főállás Az idei év első félévében mintegy 2000 diák regisztrált be Budapesten, Debrecenben, Miskolcon és Pécsett a Schönherz Iskolaszövetkezethez, amely elsősorban informatikai és villamosmérnöki területen segíti munkához a fiatalokat. Varga Ferenc elnöknél a fiatalok motivációjáról érdeklődtünk. A diákmunka tudatos karrierépítés, vagy inkább kényszer? Jelenleg milyen pozíciókra, feladatokra keresnek munkaerőt céges partnereik? Ezek mennyire jelentenek rendszeres munkát a diákoknak? Azt mérik, hogy a diákok és a cégek mennyire elégedettek egymással az együttműködés során? |
Nem használják ki a cégek az iskolaszövetkezetek előnyeit
Az iskolaszövetkezeteken keresztül történő foglalkoztatási modell 30 éve működik hazánkban. Az ISZOSZ elnöke szerint ez igazi hungarikumnak számít és más országok számára is példa lehet, mert úgy biztosít pénzkereseti lehetőséget, hogy javítja az önismeretet és munkahelyi tapasztalatot biztosít a fiatalok számára. Ennek a sajátos foglalkoztatási formának az egyik legfőbb megkülönböztető jegye, hogy az iskolaszövetkezetek egy munkakört gyakran több diákkal töltenek fel, ami precíz munkaerő szervezést és hatalmas taglétszámot igényel, vagyis szinte minden munkaerő igényt ki tudnak elégíteni, így többféle munkarendet megvalósíthat a munkaadó. Kücsön Gyula ugyanakkor hangsúlyozta: annak ellenére, hogy az iskolaszövetkezeteknél rugalmasabb, költséghatékonyabb és mindenekelőtt legális munkaerő megoldás nincs a hazai munkaerőpiacon, a cégek egy része még mindig nem használja ki az iskolaszövetkezetek pénzügyi előnyeit –például a tb mentességet – és komplex megoldásaikat.
A minimálbért meg lehet keresni A tavalyihoz hasonló rohamra számít idén is a diákok részéről a Fürge Diák Iskolaszövetkezet. Simon Balázs kommunikációs és jogi igazgatót az aktuális munkalehetőségekről és trendekről kérdeztük. Milyen területeken keresnek jelenleg munkaerőt megrendelőik? Átlagosan mennyit lehet keresni egy hónap alatt diákmunkával? A rendszeres, vagy az alkalmankénti munkát részesítik előnyben a fiatalok? Mennyire jogszerű a diákok foglalkoztatása? Melyek a leggyakrabban felmerülő jogi problémák? |
Javítanák a fiatalok foglalkoztatását
Mint az ISZOSZ elnöke elmondta, bár jogilag teljes mértékben rendezett a működésük, egy szerintük hibás NAV törvényértelmezés miatt több mint 50 ezer hallgató ki van zárva a nyári munkavégzésből. A passzív féléves hallgatók, a felsőfokú oktatási intézmények master képzésének hallgatói és a végzős középiskolások esetében ugyanis az adóhatóság nem fogadja el hallgatói státuszukat, és alkalmazásuk esetén főállású munkavállalóként kezeli őket. Kücsön Gyula szerint a problémát egyszerűen meg lehetne oldani, ha a törvényben foglaltaknak megfelelően a hallgatói jogviszony igazolására minden hivatal elfogadná a diákigazolványt, mint közokiratot. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a HÖOK támogatásával ezért az Ombudsmanhoz fordulnak, hogy jogi úton próbálják megoldani ezt a helyzetet.
Ugyanakkor az ISZOSZ és a DIÁKÉSZ tagszervezetei fontosnak tartják, hogy hozzájáruljanak a fiatalok munkanélküliségének javításához is, ezért kidolgoztak egy tervezetet. Ennek lényege, hogy az elhelyezkedni nem tudó frissen végzettek egy speciális hallgatói státusszal munkatapasztalatot szerezhessenek, mint diákok az iskolaszövetkezetek tagjaként, s könnyebben találják meg első munkahelyüket.
Alábbi cikkében a szerző az idén szeptembertől hatályos módosítások alapján mutatja be, mikor kell a cég munkavállalói részére munkaalkalmassági vizsgálatot végezni?
A jövőre érvényesíthető adókedvezmény kapcsán a vállalatoknak már most érdemes elkezdeni a felkészülést. Ugyanis fontos, évekre szóló döntéseket kell meghozni, ha élni szeretnének az új adókedvezmény adta lehetőségekkel – hívja fel a figyelmet a Deloitte Magyarország.
Az egyre komplexebb szabályozási környezet, valamint a geopolitikai helyzet bizonytalansága ellenére is optimizmus uralkodik a technológiai szektorban a növekedési kilátásokat illetően – többek között erre mutat rá a DLA Piper Tech Index* riportjának 2024. évi kiadása. A globális elemzés különböző régiókban vizsgálja a technológiai ágazat aktuális trendjeit, legyen szó a mesterséges intelligenciáról, a kiberbiztonságról, az M&A tranzakciókról vagy az ESG-kérdésekről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!