Az elhelyezkedés záloga a diákmunka


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elkezdődött a nyári diákmunka szezon, amit egyre inkább kihasználnak a fiatalok. Sokan rendszeres munkát keresnek, mert nem ritka, hogy a cégek azokat veszik fel főállásba, akik korábban diákként dolgoztak náluk. Elhelyezkedni az iskolaszövetkezeteken keresztül a legbiztonságosabb, és úgy tűnik, erre más lehetőségek nem is nagyon kínálkoznak.


Sok középiskolás és egyetemista használja ki a nyári időszakot, hogy a pihenés mellett egy kis plusz pénzt keressen, de egyre többen gondolkodnak tartósabb munkavégzésben. A diákévek alatt megszerzett tapasztalatok és munkahelyi kapcsolatok ugyanis jelentősen növelik a munkapiaci esélyeket.

Ezt bizonyítja, hogy míg a 25 év alatti fiatalok 30 százaléka nem tud elhelyezkedni, addig mindössze 15,5 százalékos a munkanélküliség azok körében, akik iskolaszövetkezeten keresztül dolgoztak tanulmányaik alatt. Részben a válságnak, részben a felsőoktatási rendszer átalakításának köszönhetően az utóbbi időben felértékelődött a diákmunka, ami ma már nemcsak egy lehetőséget, hanem egyre inkább az önfenntartás egyik útját is jelenti.

„Jelenleg körülbelül 140-150 ezren dolgozhatnak diákfoglalkoztatás keretében, ebből évente mintegy 130 ezren az iskolaszövetkezeteken keresztül találnak munkát” – közölte a Munkajog.hu érdeklődésére Kücsön Gyula, az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének (ISZOSZ) elnöke. Mint mondta, emelkedik ugyan a magáért tenni akaró fiatalok aránya, de a felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgatók több mint 50 százaléka még mindig munkatapasztalat nélkül fejezi be a tanulmányait.

A cégek 90 százalékánál pedig azonos képzettség esetén egyértelműen előnyt jelent, ha a fiatal már rendelkezik munkatapasztalattal – egyebek mellett ez is kiderül abból a reprezentatív felmérésből, amelyet a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DIÁKÉSZ) és az ISZOSZ készíttettet, hogy átfogó képet kapjanak a fiatalok munkához való hozzáállásáról, valamint az iskolaszövetkezetek szerepéről és a fiatalok elhelyezkedési esélyeire gyakorolt hatásáról.

Egyre több hallgató dolgozik az egyetem mellett

A hallgatók 39 százaléka dolgozik felsőoktatási tanulmányai mellett – derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) felméréséből. A munkát vállalók 43 százaléka állandó jellegű, határozatlan időtartamú munkaszerződéssel rendelkezik, de közel ugyanilyen arányban dolgoznak diákmunka, vagy gyakornoki munka keretében is. A nappali munkarendű hallgatók mintegy harmada vállal munkát a tanulás mellett, míg a levelező és távoktatásos képzési rendben részt vevők közel 90 százaléka dolgozik. Azok, akik önköltséget fizetnek tanulmányaikért, nagyobb eséllyel helyezkednek el főállásban (68 százalék), míg az állami finanszírozású helyeken tanulók között népszerűbb a diák-, vagy gyakornoki munka (52 százalék). A munkavállalási hajlandóság és a munkavégzés jellege erős összefüggést mutat a hallgatók életkorával: minél idősebb a hallgató, annál nagyobb hangsúlyt kap az állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszony, míg ezzel párhuzamosan a diákmunka egyre kisebb szerephez jut. (Forrás: MTI)

Kücsön Gyula szerint a fiatalok felismerték, hogy a diákmunka nemcsak bevételi forrás, hanem saját fejlődésük lehetősége és piaci előny is az álláskeresés során. Ezzel a végzett hallgatók 58 százaléka értett egyet a felmérésben. Ezt a továbbiakban az ISZOSZ 14 tagszervezete úgy is segíti, hogy idén júniustól úgynevezett Munkatapasztalat Igazolást állít ki a tagjainak, hogy referenciául magukkal vihessék azt az állásinterjúkra. A tagok szerint az iskolaszövetkezeteken keresztül történő munkavégzés egyik legfontosabb előnye, hogy a diákévek alatt különböző munkaköröket ismerhetnek meg, beilleszkedhetnek egy munkahelyi kollektívába, megismerhetnek különböző vállalati kultúrákat, és saját képességeiket, felkészültségüket is feltérképezhetik. A felmérésben résztvevők 38 százaléka biztonságosnak és jogszerűnek is tartja az ily módon történő munkavégzést, 61 százalékuk pedig emellett azért választotta az iskolaszövetkezetet, mert elmondásuk szerint nem találnak máshol munkalehetőséget. A hazánkban működő közel száz iskolaszövetkezet évente több mint 10 ezer munkaadóhoz közvetít ki diákokat, akiknek 14 százaléka annál a cégnél kap állást, ahol korábban foglalkoztatták. A kutatás szerint egyébként a cégek 54 százalékánál alkalmaznak olyan főállású munkavállalót, aki korábban iskolaszövetkezeteken keresztül dolgozott náluk.

Diákmunkából főállás

Az idei év első félévében mintegy 2000 diák regisztrált be Budapesten, Debrecenben, Miskolcon és Pécsett a Schönherz Iskolaszövetkezethez, amely elsősorban informatikai és villamosmérnöki területen segíti munkához a fiatalokat. Varga Ferenc elnöknél a fiatalok motivációjáról érdeklődtünk.

A diákmunka tudatos karrierépítés, vagy inkább kényszer?
Sokkal inkább karrierépítés. A legtöbb diáknak, ha csak pénzre lenne szüksége, sokkal könnyebb megoldás a diákhitel. Aki e helyett a munkát választja, később mindenképpen profitálni fog belőle, különösen, ha a szakmájában tud elhelyezkedni. A szakmai munkát a Schönherzzel kezdő fiatalok 74 százaléka például a diploma megszerzése után ugyanannál a cégnél, ugyanabban a munkakörben helyezkedik el, ahol diákként tevékenykedett. Mivel főállású munkák közvetítésével is foglalkozunk, a többi esetben a frissen végzett hallgatókat más partnerünkhöz ajánljuk ki.

Jelenleg milyen pozíciókra, feladatokra keresnek munkaerőt céges partnereik?
Elsősorban szoftverfejlesztői, üzemeltetői, informatikai támogatói pozíciókra keresnek embert, de óriási igény mutatkozik mobilalkalmazás fejlesztőkre is. 

Ezek mennyire jelentenek rendszeres munkát a diákoknak?
Nálunk, pontosan a szakmai munkák miatt a rendszeres munkavégzés az általános. A legtöbb esetben partnereink sok energiát fordítanak a hallgatók képzésére, betanítására, aminek akkor van igazán értelme, ha tartós a munkavégzés. Sőt, mi is rendszeresen szervezünk célzott tematikával, a partnereink igényeit kiszolgáló, képzéseket, tanfolyamokat a tagjaink számára. Ezek is csak abban az esetben tudnak működni, ha a hallgató hosszabb távú munkavállalásban gondolkodik. De ezzel nem is szokott gond lenni, hiszen, aki a karrierje építése miatt vállal az egyetem mellett szakmájába illeszkedő munkát, az soha nem csak pár hetet szeretne dolgozni.

Azt mérik, hogy a diákok és a cégek mennyire elégedettek egymással az együttműködés során?
Projektjeink során különösen nagy hangsúlyt fektetünk a személyes kapcsolattartásra úgy a partnercéggel, mint a közreműködő diákokkal. Rendszeresen gyűjtjük a visszajelzéseket és folyamatosan feldolgozzuk azokat. Bár folyamatosan tökéletesítjük a tesztelési és kiválasztási folyamatainkat, az emberi tényezőkből adódó problémák jellemzően a közös munka megkezdésével derülnek ki. Tapasztalataink szerint az együttműködés első 2-3 hetében kiderül, hogy a diák a számára megfelelő környezetbe került-e, fel tudja-e venni a cég belső ritmusát, tud-e azonosulni a céges kultúrával, be tud-e épülni a csapatba. Ha az első 3 hét után a diáktól és a megrendelőtől is pozitív visszajelzést kapunk, akkor biztosak lehetünk a hosszú távú és sikeres együttműködésben.

Nem használják ki a cégek az iskolaszövetkezetek előnyeit

Az iskolaszövetkezeteken keresztül történő foglalkoztatási modell 30 éve működik hazánkban. Az ISZOSZ elnöke szerint ez igazi hungarikumnak számít és más országok számára is példa lehet, mert úgy biztosít pénzkereseti lehetőséget, hogy javítja az önismeretet és munkahelyi tapasztalatot biztosít a fiatalok számára. Ennek a sajátos foglalkoztatási formának az egyik legfőbb megkülönböztető jegye, hogy az iskolaszövetkezetek egy munkakört gyakran több diákkal töltenek fel, ami precíz munkaerő szervezést és hatalmas taglétszámot igényel, vagyis szinte minden munkaerő igényt ki tudnak elégíteni, így többféle munkarendet megvalósíthat a munkaadó. Kücsön Gyula ugyanakkor hangsúlyozta: annak ellenére, hogy az iskolaszövetkezeteknél rugalmasabb, költséghatékonyabb és mindenekelőtt legális munkaerő megoldás nincs a hazai munkaerőpiacon, a cégek egy része még mindig nem használja ki az iskolaszövetkezetek pénzügyi előnyeit –például a tb mentességet – és komplex megoldásaikat.

A minimálbért meg lehet keresni

A tavalyihoz hasonló rohamra számít idén is a diákok részéről a Fürge Diák Iskolaszövetkezet. Simon Balázs kommunikációs és jogi igazgatót az aktuális munkalehetőségekről és trendekről kérdeztük.

Milyen területeken keresnek jelenleg munkaerőt megrendelőik?
Elsősorban a gyártás, kereskedelem, mezőgazdaság területére betanított munkákra keresnek diákokat, emellett valamennyi ágazatban kínálnak irodai adminisztratív munkákat, várják a jelentkezőket nyelvtudást vagy számítógépes ismereteket igénylő szakmai feladatokra, gyakornoki programokba, valamint marketing, promóciós és hostess munkákra. Ilyenkor nyáron a mezőgazdasági munkák aránya emelkedik meg leginkább, de a szabadságolások miatt minden ágazatban több diákot vesznek fel.

Átlagosan mennyit lehet keresni egy hónap alatt diákmunkával?
A minimálbér a legjellemzőbb, a munkák 70-75 százalékáért 546 forintot fizetnek óránként. Irodai és szakmai munkakörökben 600-1000 Ft/óra a munkabér, a gyakornoki programokban pedig 130-150.000 forintot lehet keresni havonta.

A rendszeres, vagy az alkalmankénti munkát részesítik előnyben a fiatalok?
Rendszeres munkavállalásról egyre nagyobb arányban beszélhetünk, ez a diákok 35-40 százalékára jellemző, ez azonban nem azt jelenti, hogy végigdolgozzák a hónapot, hanem azt, hogy minden hónapban vállalnak 30-80 óra munkavégzést. Természetesen olyanok is vannak, akik rendszeresen ennél többet dolgoznak. A diákok nagyobb része ugyanakkor még mindig alkalomszerűen, illetve a nyári időszakot kihasználva dolgozik.

Mennyire jogszerű a diákok foglalkoztatása? Melyek a leggyakrabban felmerülő jogi problémák?
Egyre kevesebb konkrét rossz példáról szerzünk tudomást. Az iskolaszövetkezetekre korábban is jellemző volt, hogy a foglalkoztatott létszám arányában jóval kevesebb probléma merült fel, de az óriási létszám miatt előfordult más iskolaszövetkezetnél, hogy később fizették ki a béreket, nem voltak megfelelőek a munkakörülmények, vagy jogszerűtlen vagy annak vélt levonások történtek a bérből. Ezeknek a száma azonban az elmúlt években jelentősen csökkent a rendszeres hatósági ellenőrzések, és az iskolaszövetkezetek érdekképviseleti szerveiken keresztül megvalósuló együttműködésének erősödésével.

Javítanák a fiatalok foglalkoztatását

Mint az ISZOSZ elnöke elmondta, bár jogilag teljes mértékben rendezett a működésük, egy szerintük hibás NAV törvényértelmezés miatt több mint 50 ezer hallgató ki van zárva a nyári munkavégzésből. A passzív féléves hallgatók, a felsőfokú oktatási intézmények master képzésének hallgatói és a végzős középiskolások esetében ugyanis az adóhatóság  nem fogadja el hallgatói státuszukat, és alkalmazásuk esetén főállású munkavállalóként kezeli őket. Kücsön Gyula szerint a problémát egyszerűen meg lehetne oldani, ha a törvényben foglaltaknak megfelelően a hallgatói jogviszony igazolására minden hivatal elfogadná a diákigazolványt, mint közokiratot. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a HÖOK támogatásával ezért az Ombudsmanhoz fordulnak, hogy jogi úton próbálják megoldani ezt a helyzetet.

Ugyanakkor az ISZOSZ és a DIÁKÉSZ tagszervezetei fontosnak tartják, hogy hozzájáruljanak a fiatalok munkanélküliségének javításához is, ezért kidolgoztak egy tervezetet. Ennek lényege, hogy az elhelyezkedni nem tudó frissen végzettek egy speciális hallgatói státusszal munkatapasztalatot szerezhessenek, mint diákok az iskolaszövetkezetek tagjaként, s könnyebben találják meg első munkahelyüket.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A törvényességi felügyeleti eljárás és a kényszertörlés viszonya

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályozza a törvényességi eljárást, illetve az ahhoz bizonyos értelemben szorosan kapcsolódó kényszertörlési eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse.

2024. március 25.

Az EU vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos hétfőn.

2024. március 25.

Duna House: a tavalyinál 7 százalékkal költöttek többet ingatlanvásárlásra az év elején

Országos átlagban a tavalyinál 7 százalékkal többet, csaknem 43 millió forintot fordítottak otthonteremtésre a vásárlók 2024 elején. Az átlagos négyzetméterárak alapján azonban 30 millió forint is elegendő lehet a vizsgált vármegyeszékhelyeken, akár ház, akár lakás legyen is az ingatlancél – közölte a Duna House ingatlanforgalmazó értékesítési adatai alapján hétfőn.