Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alábbi írás azt vizsgálja, hogy a hazai közbeszerzési verseny fokozását célzó kormányintézkedések mit eredményeznek a piaci szereplők számára.
A szerzők korábbi cikkükben már jelezték, hogy folytatják a hazai közbeszerzési verseny fokozása körében meghozott kormányzati intézkedésekkel kapcsolatos téma feldolgozását. Elsőként bemutatták, milyen változások történnek a hazai közbeszerzési piacon, amelyek a közbeszerzési verseny erősödésével járhatnak. Mostani cikkükben pedig azt dolgozzák fel, hogy ezek a módosulások mit jelentenek konkrétan a piaci szereplők számára.
I. Előzmények
A kormány – élve a törvényi felhatalmazással – kiadta az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. (II. 28.) Korm. rendeletet (kormányrendelet). Az ebben kapott felhatalmazás alapján a közbeszerzésekért felelős miniszter meghatározta azokat a beszerzési tárgyakat, amelyek az egyajánlatos közbeszerzésekkel leginkább érintettek. Ezek tehát azok a területek, ahol a legkevésbé érvényesül a közbeszerzési verseny, és amelynek fokozására törekszik a kabinet. Az érintett beszerzések a következők:
33000000-0 Orvosi felszerelések, gyógyszerek és testápolási termékek;
34000000-7 Szállítófelszerelések és kiegészítő szállítási cikkek;
90000000-7 Szennyvíz- és hulladéktisztítási és környezetvédelmi szolgáltatások;
38000000-5 Laboratóriumi, optikai és precíziós felszerelések (kivéve szemüvegek);
50000000-5 Javítási és karbantartási szolgáltatások;
39000000-2 Bútorok (beleértve irodai bútorok), lakberendezési cikkek, háztartási berendezések (kivéve világítás) és tisztítótermékek;
42000000-6 Ipari gépek.
A szerzők a cikkükben ezeket a beszerzési tárgyakat a továbbiakban – az egyszerűség kedvéért – versenyfokozással érintett beszerzéseknek hívják. Írásunk további részében az előzetes piaci konzultációval (EPK) foglalkoznak. Egy következő írásukban pedig a sok egyajánlatos közbeszerzési eljárást lefolytató ajánlatkérők külön kötelezettségével, az intézkedési tervvel.
II. Az előzetes piaci konzultáció kötelező esetei
Elöljáróban rögzíteni kell, hogy általános közbeszerzési főszabály szerint az EPK az ajánlatkérők számára csak egy lehetőség és nem kötelezettség. Ehhez a főszabályhoz képest eltéréseket határoz meg a kormányrendelet azzal, hogy rögzíti azokat az esetköröket, amelyekben az EPK alkalmazása kötelező. Teszi mindezt azzal a céllal, hogy ezeken a területeken a közbeszerzési verseny élénkebb, élesebb legyen.
Két esetkört különíthetünk el az EPK kötelező alkalmazásának esetei körében. Az I. esetkör feltételei a következők:
1.) Bármely ajánlatkérő,
2.) uniós értékhatárt elérő becsült értékű,
3.) nyílt vagy meghívásos eljárás alkalmazása során
4.) a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban nem írja elő a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi indokot és
5.) a közbeszerzési eljárás tárgya versenyfokozással érintett beszerzési körbe esik és ezek aránya a kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott naptári évben (*) a 30%-ot meghaladta, és a versenyfokozással érintett beszerzési kör aránya az összes eredményes közbeszerzés 2%-át meghaladta.
Mindezekből következik, hogy abban az esetben, ha az ajánlatkérő előírja a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot, akkor nem köteles az EPK alkalmazására. A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerint az ajánlatkérő köteles eredménytelenné nyilvánítani a közbeszerzési eljárást, ha abban nem nyújtottak be legalább két ajánlatot, vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést. Itt kell megjegyezni a félreértések elkerülése végett, hogy az előírás alkalmazása esetén nem lehetősége, hanem kötelezettsége lesz ajánlatkérőnek az eredménytelenné nyilvánítás egyetlen ajánlat beérkezése esetében.
A II. esetkör feltételeit az első esetkörtől való eltérések ismertetésével tesszük meg, mivel az 1.) és az 5.) pontok kivételével a 2.)–4.) pontok megegyeznek.
1.) Az alanyi kör: a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság vagy ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság ajánlatkérő [az egyszerűség kedvéért központi államigazgatási szervek és az állam tulajdonában álló cégek, illetve ezek cégei].
2.) Az érintett alanyi kör esetében az egyajánlatos közbeszerzések aránya (tehát nem csak a versenyfokozással érintett beszerzési körökben!) – az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzések körében – a kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott naptári évben a 20%-ot meghaladta, és ebben az időszakban legalább tíz, az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzést folytatott le.
* A kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott naptári év alatt: minden év február 1-je és december 31-ike között a közbeszerzési eljárás megindítását megelőző naptári év adatait, minden év január 1-je és január 31-ike között a közbeszerzési eljárás megindítását megelőző második naptári év adatait kell figyelembe venni.
Mind az első, mind a második esetkör tehát a közbeszerzési főszabály alóli kivétel.
Hogy némileg még bonyolultabb legyen a helyzet, e kivételek alól is van kivétel, ami azt jelenti, hogy mégis a főszabály érvényesül, azaz, ilyen esetben csak lehetőség az EPK: a keretmegállapodás megkötésére, dinamikus beszerzési rendszer felállítására, valamint az ezek alapján megvalósított egyedi beszerzésekre nem kell alkalmazni a kormányrendeletet.
Még egy megjegyzés a félreértések elkerülése érdekében: a kormányrendelet uniós értékhatárt elérő becsült értékű beszerzésekről szól, ami azonban nem feltétlenül egyenlő az uniós eljárásrend alkalmazásával. Lehetséges ugyanis nemzeti eljárásrendben lefolytatott, uniós értékhatárt elérő, a Kbt. 3. számú Mellékletének körébe tartozó beszerzési tárgykörök esetében nemzeti eljárásrend alkalmazása is.
III. Az EPK részletszabályai
A kormányrendelet szabályait a szerzők külön kiemelés nélkül, pontokba szedve ismertetik. Az egyes pontok alatt pedig kurzív (dőlt) szedéssel hivatkoznak a Miniszterelnökség (mint a közbeszerzésekért felelős miniszter munkaszerve) által kiadott útmutatóra (útmutató), amelynek tanulmányozását hasznosnak tartják az EPK konkrét lebonyolítása körében.
1. Az EPK-t az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) erre kialakított funkciójának használatával kell meghirdetni. (Természetesen a központi beszerző szerv által lebonyolított közbeszerzési eljárás esetén az előzetes piaci konzultáció az általa használt egyéb informatikai rendszerben is meghirdethető, de jelen cikkünkben ezekre az esetekre nem térünk ki.)
A konzultáció EKR-ben történő meghirdetése nem zárja ki, hogy a gazdasági szereplők aktivitásának elősegítése érdekében, a meghirdetést követően az ajánlatkérő egyes gazdasági szereplőket vagy szervezeteket közvetlenül is tájékoztasson (pl. email útján) az előzetes piaci konzultációról, illetve azt más helyen is meghirdesse (pl. a honlapján).
2. Amennyiben az EPK kötelező, úgy annak meghirdetésének határideje legalább 7 nappal a közbeszerzési eljárást megindító felhívás Közbeszerzési Hatóság részére történő megküldését – a Kbt. 51. § (1) bekezdésének alkalmazása esetén a részvételi felhívás gazdasági szereplők részére történő közvetlen megküldését – megelőzően.
3. A konzultáció meghirdetésekor ajánlatkérő köteles közzétenni a közbeszerzés tárgyát, a műszaki leírás tervezetét és a szerződéstervezetet vagy a főbb szerződéses feltételeket. E mellett a magunk részéről célszerűnek gondoljuk pár sorban részletezni az EPK lefolytatásának menetét, különösen arra vonatkozóan, hogy az EPK személyesen vagy kizárólag írásban, illetve vegyesen történik.
Az EKR-ben az ajánlatkérő köteles megadni az előzetes piaci konzultációra történő részvételi kérelem benyújtási határidejét. […] A konzultációra történő kérelmek felbontását az EKR az előzetes konzultációra történő kérelem benyújtási határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg.
4. Az ajánlatkérő köteles a közzétett dokumentumok véleményezésének lehetőségét bármely potenciális ajánlattevő vagy egyéb érdekelt szervezet részére biztosítani, az EKR-en keresztül.
Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia, hogy a közzétett dokumentumokra csupán a konzultációra való jelentkezés során várja az írásbeli véleményeket vagy a konzultációra való jelentkezőktől további írásbeli véleményeket is vár a bontást követően. Fontos, hogy a bontást követően már csak azok tudnak az EKR-ben véleményt adni, akik jelentkeztek a konzultációra.
5. Az ajánlatkérő köteles a beérkezett véleményekről, a véleményekkel kapcsolatos álláspontjáról és a vélemények alapján a dokumentumokban végrehajtott érdemi jelentőségű módosításokról összefoglalót készíteni.
„A beérkezett véleményekre az ajánlatkérő közvetlenül is válaszolhat, vagy választása szerint elegendő lehet az is, ha ezekre az összefoglalóban reagál. […] A végrehajtott módosításokról szóló összefoglaló tartalmazza mind a vélemények alapján végrehajtott változtatásokat, mind a dokumentumok azoktól független változásait. Az összefoglaló célja, hogy minden olyan információt megosszon a közbeszerzési eljárásban indulni szándékozó gazdasági szereplőkkel, amely az ajánlat megtétele, tartalmának kialakítása szempontjából jelentőséggel bír. […] Az EPK-t követően az előzetesen közzétett dokumentumokban lényegében bármilyen módosítás végrehajtható, erre vonatkozó jogszabályi korlátozás nincsen. Fontos azonban, hogy a változások mértéke ne eredményezze azt, hogy azzal az ajánlatkérő már teljesen más beszerzést valósít meg, mint amire az előzetes piaci konzultációt lefolytatta, hiszen az a Korm. rendelet szabályainak megkerülésének minősül.”
IV. Összefoglalás
Előremutatók és hasznosak az EPK alkalmazása körében kiadott szabályok, melyek a szélesebb körben való elterjedését segíthetik. Ugyanakkor fontos leszögezni azt is, hogy az EPK jogszerű alkalmazása alapos szakmai felkészültséget és talán némi bátorságot is igényel. A közbeszerzési joggyakorlatnak ez utóbbit az úgynevezett ellenőrzött eljárások vonatkozásában – jogszerűen alkalmazható jogintézmények jogszabályi előírásokon túlterjeszkedő tilalmával – nélkülöznie kellett, de most ismét lehetősége van rá, hogy bátran éljen a Kbt. adta lehetőségekkel. Azt ugyanakkor megjegyezik a szerzők, hogy várakozásaik szerint az érintett körben a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjára történő hivatkozást – legalábbis a közeljövőben – szélesebb körben alkalmazzák, mint magát az EPK. Írásukat az útmutató zárómondatával fejezik be maguk is: „Minden esetben nagyon fontos azonban az alapelvek betartása és az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülése!”
A cikk szerzője dr. Hortobágyi Sándor partner ügyvéd és dr. Kaltenecker Dániel ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
