Az utalványpiacot elvesztették, a pert megnyerték


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hetvenhárommillió euró (több mint 23 milliárd forint) kártérítést ítélt meg a Világbank Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központja (ICSID) a Sodexo francia utalvány-kibocsátó cégnek, amely az étkezési és szabadidő-utalványok rendszerének átszervezése miatt indított eljárást a magyar állam ellen – közölte a francia vállalat internetes honlapján hétfőn.

A francia vállalat javára hozott döntésben a választott bíróság 73 millió euró plusz kamatok megfizetésére kötelezte a magyar államot.

A Sodexo közleménye szerint a bíróság ítélete fontos állomás a magyar állammal fennálló vitában, és most új szakasz nyílik, amelynek célja az, hogy érvényesítsék az ítéletet. A magyar államnak 120 napja van, hogy fellebbezzen.

A magyar állam ellen az ICSID-nél két másik kártérítési eljárás is folyt, ezeket a Sodexóhoz hasonló indokkal – és a francia cégek magyarországi befektetéseit garantáló, Budapest és Párizs között 1987-ben aláírt egyezményre hivatkozva – a szintén utalványok kibocsátására és forgalmazására szakosodott Edenred és a Le Cheque Déjeuner csoport indította.

A Ticket Express utalványokat gyártó Edenred esetében 2015. december 13-án, a Le Cheque Déjeuner esetében pedig tavaly október 9-én hozta meg döntését a bíróság, amely mindkét francia cégnek egyaránt mintegy 23-23 millió euró kártérítést ítélt meg.

A magyarországi utalványpiac 2012-re teljesen átalakult, az étkezési jegy kibocsátása állami monopólium lett. A kormány lépése ellen már 2011-ben, a tervek nyilvánosságra kerülésekor több cég, így az említett három francia tulajdonú vállalat is tiltakozott. Az új cafeteria-szabályozás szerint csak az állam által kibocsátott Erzsébet-utalvány és a Széchenyi-pihenőkártya élvezett kiemelt járulékkedvezményt, ha béren kívüli juttatásként adta a munkáltató. A piacon lévő cégek forgalma ezért minimálisra esett.

Az Európai Bizottság a luxemburgi Európai Bíróság elé vitte az étkezési és szabadidő-utalványok külföldi kibocsátóira és forgalmazói vonatkozó magyarországi korlátozások ügyét. Brüsszel megítélése szerint a magyar törvényhozás által 2012. január 1-jén bevezetett korlátozások ellentétesek a szolgáltatások szabadságára vonatkozó európai uniós szabályokkal. Az Európai Unió Bírósága 2016 februárjában hozott ítéletében kimondta, hogy nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártyarendszer és az Erzsébet étkezési utalvány rendszer egyes elemei.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.