Baleset: amikor milliókat fizet a munkáltató


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatóra objektív felelőssége folytán terhesebben értékelendő, ha vétkesen hat közre a baleset bekövetkezésében. Döntött a Kúria.


A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint  a felperes az alperes jogelődjével 2009. május 14-én létesített határozatlan idejű munkaviszonyt villanyszerelő munkakörben – olvasható a Kúria honlapján.

A baleset

2009. szeptember 16-án konténerek elektromos hálózatának helyreállítása munkafeladat ellátására kapott utasítást azzal, hogy ezt G.J-vel végzi közösen. Másnap munka közben eleredt az eső, a konténerek beáztak. Utasítás szerint a konténerek beázás elleni biztosításával nem kell foglalkozni, az nem a felperes feladata. Ennek ellenére a felperes és G.J. a telephelyen talált gumicsíkokkal létrán felmászva a konténerek tetejére a szigetelést megkezdték. G.J. részmunkaidőben dolgozott, ezért a munkaidejének lejártát követően a felperes e munkálatokat egyedül folytatta. Az egyik konténernél az egyensúlya megbillent, és a tetőről leesett. Ennek következtében maradandó egészségkárosodással együtt járó sérüléseket szenvedett. A gerince megsérült, deréktól lefelé megbénult, állapota végleges.

A felperes keresete az alperesnél 2009. szeptember 19-én elszenvedett munkabalesetből eredő vagyoni és nem vagyoni kára megtérítésére irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperest a felperes 2009. szeptember 17-én elszenvedett balesetéért 80 %-os mértékű kárfelelősség terheli. Kötelezte az alperest a felperes javára keresetveszteségi járadék, természetbeni juttatás, notebook egység és webkamera, csúszólap, vérnyomásmérő, sópiramis, tálas merülő mixer, turmixgép, kórházi látogatás költsége, élelemfeljavítás, ápolás miatti kártérítés, ruházati, rezsi, utazási, kulturális többletköltség, aktív kerekes szék kölcsönzése miatti költség, továbbá gépkocsivásárlás címén 1.888.000 forint és kamata, gépkocsi átalakítás költsége címén 108.029 forint és kamata, gyógyszer-gyógyhatású készítmény miatti többletköltség címén 47.436 forint és kamata, gyógyászati segédeszköz vásárlása címén 380.180 forint és kamata, valamint nem vagyoni kártérítés címén 18.000.000 forint és ennek 2009. szeptember 17-étől a kifizetésig járó késedelmi kamata megfizetésére.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az alperes kárfelelősségének fennállása és annak mértéke tekintetében helybenhagyta. Az egyes kárigények tekintetében részben megváltoztatta.  A nem vagyoni kártérítés címén megítélt összeget 15.000.000 forintra leszállította, és az ezután járó kamatigényt elutasította.

A Kúria véleménye

Az alperes felülvizsgálati kérelme alaptalan, a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme alapos.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez

A Kommentár új kiadása elsősorban az új Ptk. hatálybalépéséhez, illetve az Mt. ehhez igazodó módosításához kapcsolódó változásokat dolgozza fel. Elméleti és gyakorlati szempontból részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, figyelemmel azok sajátos munkajogi tartalmára.

 

Bővebb információk és megrendelés itt.

Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a kárfelelősségére vonatkozóan a Pp. 206. § (1) bekezdésének megsértését az eljáró bíróságok részéről csak állította, de a tanúvallomások ellentmondásossága mibenlétét a Pp. 272.§ (2) bekezdésbe ütközően nem jelölte meg.

Alaptalanul hivatkozott a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésére is. Az eljáró bíróságok által levont jogkövetkeztetés megalapozott, miszerint a munkaviszonnyal összefüggésben bekövetkezett baleset miatti károkért fennálló felelőssége alól az Mt. 174. § (2) bekezdés alapján az alperes sikerrel nem tudta kimenteni magát.

A munkáltató nem adott a felperes részére olyan konkrét utasítást, hogy az esőzésre tekintettel a kiadott villanyszerelési munkálatot miként végezze el. Ezért a felperes állagmegóvás, illetve a villanyszerelési munkálatok biztonságos elvégzése érdekében tett tevékenysége a munkaköri feladathoz kapcsolódóként értékelhető. Helyesen rögzítették a bíróságok, hogy az alperes a munkavédelmi szabályok megszegésével nem jelölt ki az adott munkavégzésre munkairányítót.

Mindezek alapján helytálló következtetést vontak le az eljáró bíróságok arról, hogy az alperes a kárfelelősség alól magát kimenteni nem tudta. A balesetnek ugyanis nem csak és kizárólag a felperes magatartása volt az oka.

Az eljáró bíróságok a felperes közreható magatartását helyesen, az MK. 31. számú állásfoglalás figyelembe vételével értékelték. A munkáltatóra ugyanis objektív felelőssége folytán terhesebben értékelendő, amennyiben vétkesen hat közre a baleset bekövetkezésében. A munkáltató eltűrt továbbá egy olyan gyakorlatot, amely a magasban történő munkavégzés során a munkavállalók testi épségét veszélyeztette.

A felperes szakismeretét, élettapasztalatát és a józan előrelátást figyelembe véve a leesés elkerülése érdekében maga sem tanúsított kellő gondosságot. Ennek közreható arányát 20 %-ban helyes mértékben állapították meg az eljáró bíróságok.

A felperes az Mt. 174. § (4) bekezdésének megfelelően igazolta, hogy a gépkocsi beszerzéséből, átalakításából eredő kára a munkabalesettel összefüggésben keletkezett, és ennek az összegét is. A Pp. 164. § (1) bekezdés alapján az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a felperes ezen igénye eltúlzott, illetve legalább részben nem a balesettel összefüggésben keletkezett. A bizonyítatlanság következményét helytállóan vonták meg az eljáró bíróságok, és hárították azt az alperesre.

A felperes alappal sérelmezte a nem vagyoni kártérítés összegének leszállításáról hozott jogerős ítéleti rendelkezést. A nem vagyoni kár mértékének meghatározása során a másodfokú bíróság jogszerűen vonta értékelési körbe az orvosszakértői vélemény és a tanúk vallomása alapján megállapítható személyiségi jogsértést, a testi épséghez, egészséghez való jog sérelmét, amelyet a baleseti eredetű 71 %-os egészségkárosodás okoz; a felperes életmódjának, életvitelének nagyfokú elnehezülését, megváltozását. Mindezen sérelem kiegyensúlyozására a károkozás időpontjában fennálló ár- és értékviszonyok mellett a 15.000.000 forint kártérítési összeg tekinthető arányosnak. Ezért megalapozatlanul utasította el a felperes kamat iránti igényét a törvényszék – ítélt a Kúria.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 11.

Várható-e fordulat 2024-ben a cégvezetéstől eltiltott személyek számában?

A tavalyi és az idei kényszertörlési eljárások meghatározóak lesznek idén a számok alakulásában. Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, de 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutat az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben.

2024. július 10.

Megjelentek a nyári extra adóváltozások – tette közzé a Magyar Közlöny

A Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent 74. számában három kormányrendelet került kihirdetésre, amelyek az adózás rendjét, a szociális hozzájárulási adót, valamint az extraprofitadókat illetően vezetnek be változásokat, illetve újabb adókötelezettségeket. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben összefoglalják a három rendeletben bevezetett legfontosabb szabályokat és segítséget nyújtanak a rendeletek értelmezésében.