Biztatják a termelőket, hogy védessék le földrajzi árujelzős termékeiket


Az oltalom alatt álló elnevezések rendszere az a kiemelt eszköz a Közös Agrárpolitika (KAP) keretein belül, amellyel a bejegyzett földrajzi árujelzőt viselő agrártermékeket jogszerűen lehet védeni és népszerűsíteni. Használatukkal lehetőség nyílik a hazai agrártermékek uniós és harmadik országos piacain történő megkülönböztetésére, védelmére és népszerűsítésére – mondta Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a Termelői Közösségek Napján, csütörtökön a tárca közleménye szerint.

A helyettes államtitkár köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének nemrég történt elfogadása biztosítja, hogy 2023-2027 között több mint 5300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre az agrárium számára. Ebben bővülő lehetőségekkel, markánsan megjelenik a termelői közösségek támogatása is.

Hozzátette, a minisztérium célkitűzése, hogy az agrárgazdaság területén a termelői közösségek egyre több földrajzi árujelzős termékre nyújtsanak be oltalom iránti kérelmet, éljenek az oltalom nyújtotta lehetőségekkel és élvezzék azok előnyeit. A tárca a Földrajzi árujelzők programja keretében aktív szakmai segítséget nyújt a termelői csoportosulásoknak termékleírásaik elkészítéséhez és kérelmeik benyújtásához. A Földrajzi árujelzők program eredményeként idén már 81-re emelkedett az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzős magyar agrártermékek száma, legutóbb a “Derecske alma” és a “Nagykörűi ropogós cseresznye” részesült uniós elismerésben. További 11 agrártermék, közöttük a “Szabolcsi alma”, a “Lajta sajt” és a “Borzag pálinka” oltalmi eljárása folyamatban van és annak lezárásáig átmeneti nemzeti oltalmat élveznek.

Az AM a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) program keretében 2010 óta pályázati rendszert működtet a HÍR védjegy használati jogának elnyerésére. A pályázaton hagyományos és tájjellegű termékekkel lehet részt venni. A védjegy bejegyzésének 20. jubileumi évében 13 pályázó 22 terméke nyerte el a védjegyhasználat jogát, velük együtt 211-re nőtt a HÍR védjegyes termékek száma.

A helyettes államtitkár arra emlékeztetett, hogy az Országgyűlés december 7-én elfogadta az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvényjavaslatot, amely megfelelő jogszabályi környezetet teremt a termelői közösségek számára, hogy a földrajzi árujelzők oltalmából fakadó előnyöket jobban ki tudják használni.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2018. szeptember 11.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző

A Whisky Association kontra Michael Klotz-ügyben született uniós bírósági döntés egy olyan szokatlan helyzetre vonatkozik, amelyben a kérdéses megnevezés semmilyen hangzásbeli vagy vizuális hasonlóságot nem mutat az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, ám alkalmas lehet vitatható fogyasztói képzettársításra.
2020. március 30.

#Ez #most #akkor #reklám?

Az influencerek fizetett együttműködései, terméket vagy szolgáltatást reklámozó posztjai, videói, bejegyzései sokszor a szürkezónában mozognak. Reklám vagy nem reklám, fel kell tüntetni vagy nem, és ha igen, hogyan?
2020. december 7.

A fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető követelések

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Szécsényi-Nagy Kristóf által írt Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez című kiadvány a kommentárok hagyományait követve elsősorban a jogalkalmazás számára kíván segítséget nyújtani, legyen szó akár közjegyzői, akár bírói vagy ügyvédi, jogtanácsosi hivatásgyakorlásról. Éppen ezért, a szükséges elméleti alapok lefektetésén túl, a gyakorlatban felmerült kérdések tisztázására, megválaszolására helyezi a hangsúlyt. Az alábbiakban a nagykommentárnak „A fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető követelésekről” cím alatti magyarázatát olvashatják.