Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jelen írás szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy az AVDH-val való hitelesítés nem lehet alkalmas cégjegyzésre, hiszen azzal nem hozható létre a képviseletre jogosult saját kezű aláírása.
Nemrégiben „Cégszerű aláírásnak minősül az AVDH? Itt az IM válasza” címmel jelent meg cikk a jogaszvilag.hu-n. A cikkben bemutatott igazságügyi minisztériumi állásfoglalás álláspontunk szerint arra vonatkozó egyértelmű kijelentést nem tartalmaz, hogy az Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés- (AVDH-) szolgáltatás igénybevételével elektronikus cégjegyzési jog gyakorolható.
Az IM-állásfoglalás (és az abban hivatkozott bírósági határozat) szövegét a hatályos jogszabályokkal és az AVDH műszaki hátterével összevetve jelen írás szerzői más következtetésre jutottak: az AVDH-val való hitelesítés nem lehet alkalmas cégjegyzésre, hiszen azzal nem hozható létre a képviseletre jogosult saját kezű aláírása.
A szolgáltatást biztosító Magyar Állam sem ajánlja az AVDH használatát cégképviseletre, hiszen a www.magyarorszag.hu oldalon megjelent, az AVDH-t bemutató írásban[1] arról tájékoztatja az állampolgárokat, hogy: „Gazdálkodó szervezet nevében tett nyilatkozat hitelesítésére az AVDH-szolgáltatás önmagában nem használható (…). Ennek egyik oka, hogy az igazolás nem tartalmazza, mely szervezet nevében tesz/tehet nyilatkozatot a természetes személy, mi az adott szervezetnél betöltött szerepköre. Ehhez kapcsolódik az is, hogy míg az elektronikus aláírás vonatkozásában rendezi a jogszabály, hogy mi minősül a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának, az AVDH-s hitelesítés esetében viszont nem. (…) Emellett az AVDH-szolgáltatást elsősorban elektronikus ügyintézési célra biztosítja a szolgáltató. Nagyobb összegű kötelezettségvállalások aláírására nem az AVDH, hanem saját minősített elektronikus aláírási tanúsítvány használata javasolt (…)”
***
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés g) és i) pontjai szerint teljes bizonyító erejű magánokirat hozható létre elektronikusan is: (i) minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás elhelyezésével, vagy (ii) a fél által azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással való hitelesítéssel („AVDH”-szolgáltatás)[2]. Ez azonban még önmagában nem jelenti azt, hogy mindkét módszer alkalmazható lenne elektronikus cégjegyzésre. Az alábbiakban bemutatjuk, miért nem felel meg az AVDH-szolgáltatással hitelesített dokumentum a cégjegyzésre vonatkozó követelményeknek.
Az AVDH esetén nincs aláírás: a dokumentumot a NISZ bélyegzőjével hitelesíti
Az AVDH-val hitelesített dokumentum jogi minősítéséhez érdemes megismerni, hogy milyen technikai/műszaki lépések történnek a szolgáltatás igénybevétele során. AVDH-szolgáltatás keretében első lépésként a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) a Központi Azonosítási Ügynök, az Ügyfélkapu, vagy a felhasználó saját elektronikus aláíró tanúsítványa segítségével azonosítja a felhasználót[3]. Mivel az Ügyfélkapuval történő azonosítás esetén elegendő egy úgynevezett egyfaktoros azonosítás (felhasználónév és jelszó megadása, mely azonban akár egy több személy által használt eszköz böngészőjében is elmenthető), így már ezen a ponton felmerül a kérdés, hogy a dokumentum mennyiben köthető a felhasználó személyéhez egyértelműen. Amennyiben az ügyfélkapus jelszavunkat számítógépünkön elmentettük, és a gépünket akár 5 percre ellenőrizetlenül hagytuk, bárki létrehozhat a nevünkben teljes bizonyító erejű magánokiratot (pl. egy tartozáselismerő nyilatkozatot hitelesíthetnek nevünkben AVDH-val…).
Az azonosítást követően a NISZ, a felhasználó kérésére, a felhasználó által feltöltött nyilatkozatot a felhasználó személyéhez rendeli, úgy, hogy azt a NISZ minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőjének, valamint minősített időbélyegzőjének elhelyezésével hitelesíti. A dokumentumra így az AVDH-szolgáltatás keretében nem kerül rá a felhasználó aláírása, azon csak a NISZ bélyegzője szerepel. Az AVDH-val hitelesített dokumentum tehát nem tekinthető az azonosított személy saját aláírásának, hiszen egyrészt a dokumentum hitelesítéséhez használt tanúsítvány nem a felhasználóé, másrészt a felhasználó nem birtokolja a bélyegző privát kulcsát, a szolgáltatás igénybevétele során a kérésére egy harmadik személy, a NISZ Zrt. bélyegez le automatikusan egy dokumentumot. Az AVDH-val hitelesített dokumentumon lévő aláírás ellenőrzésekor is látható, hogy az „aláíró neve” rovatba nem a felhasználó neve, hanem az „AVDH SIGN” megnevezés kerül. Így, bár az AVDH-val hitelesített dokumentum teljes bizonyító erővel rendelkezik – azaz igazolja a feltöltött dokumentum hitelességét és a felhasználó azonosságát –, viszont az nem tekinthető az azonosított felhasználó saját aláírásának és azzal egyenértékűnek sem.
A bizalmi szolgáltatásokat szabályozó 910/2014/EU Rendelet (eIDAS Rendelet) határozza meg az elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző definícióját. A Rendelet 3. cikk 9. pontja szerint az „aláíró” „az elektronikus aláírást létrehozó természetes személy”. Mivel az AVDH esetében a természetes személy felhasználó nem hoz létre aláírást, terminológiailag is téves aláírt dokumentumról, vagy AVDH-„aláírásról” beszélni AVDH-hitelesítés esetén. Az ilyen dokumentum nincs aláírva, mert nincs rajta elektronikus aláírás, hanem a NISZ Zrt. bélyegzőjével van hitelesítve. Az elektronikus bélyegző az eIDAS alapján annyit igazol, hogy: „az elektronikus dokumentumot jogi személy bocsátotta ki, biztosítva a dokumentum eredetének és sértetlenségének bizonyosságát.” A kibocsátó jogi személy, a NISZ Zrt. az elektronikus bélyegzőjével annyit igazol, hogy a dokumentum hitelesítését a jogszabályban meghatározott módon kérte a felhasználó.
Az AVDH-szolgáltatás keretében a képviseleti jogosultság nem ellenőrizhető
További probléma, hogy az AVDH rendszerében nem megoldott, hogy a felhasználó adott vállalkozás képviseletére való jogosultságot ellenőrizzék. Ehhez ugyanis az AVDH rendszerét össze kellene kapcsolni a megfelelő nyilvántartásokkal (pl. Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszer), ahova automatikusan be kellene kérdeznie az AVDH-nak és információt nyerni arról, hogy az azonosított természetes személy jogosult-e az adott vállalkozás képviseletére, mely azonban eddig nem valósult meg. Így AVDH esetén minden aláírásnál a befogadó félnek ellenőriznie kell a képviseleti jogosultságot. Amennyiben az elektronikus aláírás tanúsítványában a képviselt szervezetet feltüntették, a befogadó fél vélelmezheti, hogy az adott tanúsítvány alanya a szervezet képviseletére jogosult, hiszen a kibocsátó bizalmi szolgáltató ezt a tanúsítvány kibocsátásakor ellenőrizni köteles.
Együttes képviseleti jog esetén az AVDH-val való hitelesítés további problémát is felvet, hiszen az AVDH rendszerében nem megoldott, hogy ugyanazt a .pdf dokumentumot két személy is hitelesítse. Ennek oka, hogy .pdf-dokumentum AVDH-val való hitelesítése esetén a NISZ bélyegzője nem magára a hitelesítendő dokumentumra kerül rá, hanem a hitelesítendő dokumentumhoz csatolt igazolásra (amely mutatja, hogy az azonosítás megtörtént és az alapján a NISZ a dokumentumot hitelesítette). Mivel .pdf-dokumentumhoz egynél több dokumentumot nem lehet csatolni, nem megoldott, hogy a már AVDH-val hitelesített pdf-et még egy személy hitelesítse. Ebből következően együttes képviselet esetén nem hozható létre olyan .pdf-dokumentum, amely önmagában alkalmas lenne a képviseletre jogosultak jognyilatkozatának igazolására. Ezzel szemben elektronikus aláírás használata esetén biztosított, hogy ugyanazt a dokumentumot vagy dokumentumcsomagot kettő vagy akár több személy írja alá, így a pdf formátumú szerződést az összes szerződő fél ugyanazon a példányon tudja aláírni.
Az AVDH-val való hitelesítés esetén nem teljesül a saját kezű aláírás követelménye
A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:116.§ (1) bekezdése szerint a gazdasági társaságot vezető tisztségviselői és képviseletre feljogosított munkavállalói írásban, cégjegyzés útján képviselik. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 8. § (1) bekezdés második fordulata szerint a cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. Továbbá, egy, a közelmúltban született bírósági határozat (BDT2017. 3667) kimondja, hogy „a cégjegyzési jogot csak aláírással lehet gyakorolni” és, hogy „az aláírás az aláíró nevének saját kezű leírását jelenti”.
Amint fent részleteztük, AVDH-val történő hitelesítés során a felhasználó nem látja el saját kezű aláírásával a dokumentumot, azt a NISZ a saját bélyegzőjével hitelesíti, ezért az AVDH-val történő hitelesítés nem minősül aláírásnak, különösen nem a képviseletre jogosult saját kezű aláírásának. Elektronikus aláírás esetén megvalósul a saját kezű aláírás követelménye, hiszen elektronikus aláírás létrehozásakor is feltétel, hogy az aláírást az aláíró személy, a tanúsítvány alanya maga hozza létre.
Álláspontunk szerint a saját kezű aláírás követelményét csak a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás teljesíti, hiszen csak annál valósul meg, hogy (i) kizárólag az aláíróhoz köthető; (ii) alkalmas az aláíró azonosítására; (iii) olyan elektronikus aláírás létrehozásához használt adatok felhasználásával hozzák létre, amelyeket az aláíró nagy megbízhatósággal kizárólag saját maga használhat; (iv) olyan módon kapcsolódik azokhoz az adatokhoz, amelyeket aláírtak vele, hogy az adatok minden későbbi változása nyomon követhető (eIDAS Rendelet 26. cikk).
Adatvédelmi aggályok az AVDH használata kapcsán
Ha személyre szabott ügyintézési felületen (a www.magyarorszag.hu weboldalon) keresztül vesszük igénybe az AVDH-szolgáltatást, a hitelesített dokumentumhoz csatolt (NISZ által kibocsátott) igazolás minden esetben tartalmazza az úgynevezett 4T adatainkat (név/anyja neve/születési hely/születési idő). Ez azt jelenti, hogy akihez eljut az AVDH-val hitelesített dokumentum, eme adatainknak birtokában lesz, azokat bármely módon továbbíthatja és felhasználhatja. Ez nem lenne probléma akkor, ha az AVDH-t eredeti céljára – az állami szervekkel való kommunikációra – használnánk és nem az üzleti életben szeretnénk alkalmazni.
Szakmai és üzleti minőségünkben, így például ügyvédként, kérdéses, hogy szeretnénk-e, ha például az ellenérdekű fél vagy a terhelt megismerné ezeket a személyes adatainkat azért, mert eljutott hozzá egy általunk AVDH-val hitelesített dokumentum. Elektronikus aláírás használata esetén ilyen aggályok nem merülnek fel – az elektronikusan aláírt iraton (ahogyan egy papíralapú aláírás esetén) csak a nevünk látszik.
***
A fentieket összefoglalva elmondható, hogy elektronikus cégjegyzési jog a hatályos jogszabályok és bírói gyakorlat alapján akkor gyakorolható, ha az elektronikus okiratot a cégjegyzésre jogosult saját kezűleg elektronikusan aláírta, amely AVDH használatával nem valósítható meg. Az AVDH használata esetén nincs úgynevezett kétfaktoros azonosítás, így alacsonyabb biztonsági szintet nyújt, mint egy átlagos netbank, amellett, hogy használata adatvédelmi aggályokat is felvet. Az AVDH cégjegyzésre való használatát a Magyar Állam sem ajánlja a www.magyarorszag.hu elektronikus ügyintézési felületen.
Lábjegyzetek:
[1] https://magyarorszag.hu/szuf_hirek_hirek#hir_reszletek,13848d46-ed6d-4762-8e63-befbf7ac65b1
[2] Mivel az ún. biometrikus azonosítást még a jogszabályok nem tisztázták, jelenleg a 3. kategóriát (törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás (az ún. biometrikus azonosítás) nem vizsgáltuk.
[3] Az azonosítási mód attól függ, hogy a www.magyarorszag.hu felületen keresztül, vagy a NISZ Zrt. erre szolgáló weboldalán (https://niszavdh.gov.hu/index) vesszük igénybe a szolgáltatást.
