COVID-19 – Zöldlámpa a kartellezésnek? Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nyilatkozatot tett közzé a járványügyi helyzet (COVID-19) következtében megváltozó piaci körülményekre tekintettel az Európai Versenyhatóságok Hálózata.

A koronavírus okozta járványügyi helyzet teljes mértékben felforgatta az emberek és a cégek mindennapos működését, és a veszélyhelyzet, illetve annak következményében kialakuló válság merőben új helyzet elé állítja a gazdasági szereplőket. A rendkívüli mértékben megváltozó piaci körülményekre tekintettel az Európai Unió Bizottsága és a tagállami versenyhatóságok által alkotta Európai Versenyhatóságok Hálózata (ECN) közös nyilatkozatot tett közzé: „a versenyszabályok célja, hogy egyenlő feltételeket biztosítanak a vállalkozások számára. Ez a cél olyan időszakban is ugyanúgy érvényesül, amikor a vállalkozások és a gazdaság egésze kríziskörülményekkel küzd”.

A versenykorlátozó megállapodás (kartell) az európai versenyjog által a legszigorúbban szankcionált versenyjogi jogsértések közé tartozik, amellyel szembeni fellépést a versenyhatóságok kiemelt feladatuknak tekintik.

Ugyanakkor az ECN tagjai azt is egyértelműen kinyilatkoztatták, hogy a versenyszabályozási eszközök alkalmasak a piaci és a gazdasági fejlemények figyelembe vételére, és a rendkívüli helyzet szükségessé teheti a vállalkozások együttműködését annak érdekében, hogy a szűkösen rendelkezésre álló termékek minden fogyasztó számára elérhetőek legyenek. Ezért az ECN nem fog aktívan fellépni az olyan szükséges és átmeneti intézkedésekkel szemben, amelyeket az ellátási hiány elkerülése érdekében tesznek, tekintettel arra, hogy valószínűsíthetően az ilyen intézkedések egyébként is mentesülének a versenyjogi következmények alól, akár azért, mert nem minősülnek versenykorlátozó megállapodásnak, akár azért, mert összességében az előnyök ellensúlyozzák a korlátozást.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a fentiek csak a szűkösen rendelkezésre álló termékek tisztességes forgalmazására igaz, ezért az ECN kifejezetten fel fog lépni azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek kartellezés vagy erőfölénnyel való visszaélés révén előnyt akarnak szerezni a jelenlegi helyzetből. Sőt a hatósági felügyeleten túl a gyártók mint gazdasági szereplők felelősségére is felhívta az ECN az érintettek figyelmét, amikor is rámutatott, a jelenlegi szabályok lehetővé teszik, hogy a gyártók maximumárakat határozzanak meg termékeik tekintetében a forgalmazói szinten történő indokolatlan áremelés megakadályozása érdekében.

Az Európai Uniós Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat (CPC Network) is közzé tette márciusban a közös álláspontját az online platformokon az Európai Unió-szerte kialakult koronavírus-járvánnyal kapcsolatban tapasztalható csalások megakadályozásáról és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezeléséről, emellett a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a járványra tekintettel 2020. március 19-20-án vírusellenesnek hirdetett termékeket, illetve védőmaszkokat kínáló oldalak, online üzletek kereskedelmi kommunikációs gyakorlatait tekintette át.

A GVH az internetes ellenőrzése során számos kifogásolható kereskedelmi gyakorlatot azonosított: vírus elleni harcban történő hatékonyság hirdetése kutatásokkal történő alátámasztás nélkül („vírusölő”), megtévesztő ajánlások alkalmazása („dr. XY ajánlásával”); elsőségre, egyedüliségre utaló megkérdőjelezhető reklámüzenetek („a világon elsőként”); a termék gyors fogyására utaló állítások („már csak 17 darab van készleten”); gyártói/forgalmazói adatok hiányossága, stb.

A GVH figyelmeztet, hogy a közösségi távolságtartás miatt megnövekedett kereslettel bíró termékeknél és szolgáltatásoknál a jelenlegi helyzetben fokozottan elvárja, hogy a fogyasztók tájékoztatása tisztességes legyen, illetve korábban közzétette útmutatóját a kereskedelmi gyakorlat megfelelő kialakítása tárgyában.

A járványhelyzet a társadalom és a gazdaság minden szereplőjére kihat valamilyen formában, kisebb-nagyobb mértékben; a fokozott hatósági felügyelet mellett az is nélkülözhetetlen, hogy maguk a fogyasztók is a megszokottnál tudatosabban és körültekintőbben járjanak el.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Zalavári György senior partner ügyvéd, társszerzője dr. Sándor Géza Árpád Ecovis társult ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 3.

DLA Piper: Az ESG törvény újabb módosítása könnyíthet a vállalkozások terhein

Közzétették az ESG törvény újabb módosításának tervezetét, amely jelentős egyszerűsítéseket ígér a vállalkozások számára a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésének területén. A változások – a módosító törvény elfogadása esetén – a kihirdetés után 30 nappal lépnének hatályba, míg a módosult bírságolási rendelkezések csak 2026-tól válnának alkalmazhatóvá. A javaslat által bevezetni kívánt legfőbb változtatásokról a DLA Piper Hungary készített összefoglalót.

2024. december 3.

Pillanatkép a digitális piacok szabályozásáról (1. részlet)

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelent kötetben foglalt értekezés az uniós digitális szabályozás gerincét alkotó DMA (Digital Markets Act) szabályozási összefüggéseiből kiindulva azon kérdések vizsgálatára irányul, amelyekről a kutatás során beazonosítható volt, hogy a magyar piacon működő digitális vállalkozások a szabályozási átalakuláshoz történő adaptációt elsődlegesen meghatározzák. A kötet szerzője Dr. Firniksz Judit.