Cyberbullying, az ellenség, amely köztünk él

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cyberbullying (magyar nevén online zaklatás) egy olyan jelenség, amely az internet robbanásszerű elterjedése folytán megállíthatatlannak tűnő problémaként merült fel pár évvel ezelőtt, és magában foglal minden virtuális térben történő bántalmazó, megalázó, lealacsonyító, piszkálódó stb. magatartást, mely főként középiskolások között elterjedt, de a teljes oktatási rendszerben fellelhető.

2015. április 2-án Taylor Alesana (16) önkezével vetett véget életének[1], s e cselekedetével csatlakozott Ryan Halliganhez (13), Megan Meierhez (13), Amanda Toddhoz (15) és Tyler Clementihez (18)[2]. Mi közös e tinédzserek halálában? Mindannyian a cyberbullying jelenségének áldozatai.

De mit is jelent ez pontosan? A cyberbullying (magyar nevén online zaklatás[3]) egy olyan jelenség, amely az internet robbanásszerű elterjedése folytán megállíthatatlannak tűnő problémaként merült fel pár évvel ezelőtt, és magában foglal minden virtuális térben történő bántalmazó, megalázó, lealacsonyító, piszkálódó stb. magatartást, mely főként középiskolások között elterjedt, de a teljes oktatási rendszerben fellelhető. Tekintettel arra, hogy az elkövetés módja, fajtája annyira sokszínű, amennyire az internet világa és annak felhasználói, így lehetetlen egy konkrét definíciót megalkotni rá, ami nagyban nehezíti e jelenség szabályozását a jogtudomány és a jogalkotók számára is[4]. A „kamu” (fake) Facebook vagy MySpace profil megalkotásán át, az álnéven való e-mail, vagy telefonon való szöveges üzenetváltás (SMS) során megvalósuló visszaélésen keresztül megszámlálhatatlan formája létezik.[5]

E kérdéskör elsőként az USA-ban merült fel, majd onnan terjedt szét a világ minden tájára, így Kanadára[6], az Egyesült Királyságra[7], Ausztráliára[8], de a kontinentális Európára, így többek között hazánkra, is. Az imént felsorolt területek közül jelenleg csupán Európa az egyetlen, ahol még nem követelt halálos áldozatot a cyberbullying.

Tekintettel arra, hogy a legkiterjedtebb szabályozási struktúra és jog-, illetve egyéb irodalom az USA-ban érhető el, így a cikk a következőkben a tengerentúli körülményekre fókuszál.

Az USA-ban kialakult gyakorlat szerint eseti jelleggel, egy-egy fiatal cyberbullying miatti öngyilkosságának hatására kerül a jogalkotás középpontjába e kérdéskör, miként történt ez a Ryan Halligan és „Vermont’s Bully Prevention Law”[9], vagy Megan Meier és a „Megan Meier Cyberbullying Prevention Act”[10], és végül, de nem utolsósorban Tyler Clementi és a „Tyler Clementi Higher Education Anti-Harassment Act”[11] esetén. Habár elkeserítő, hogy ilyen tragikus események szükségesek e jelenség „komolyan vételéhez” és szigorú szabályozásához, mindenesetre kijelenthető, hogy USA nagyot lépett előre az elmúlt években a cyberbullying elleni küzdelem terén. Napjainkra az 50 tagállamból 49-ben van elfogadott Anti-bullying törvény, s ezek közül 22 nevesítve rendelkezik a cyberbullyingról[12], mint a bullying virtuális térben megvalósuló típusáról.

Amanda Todd, kanadai tinédzser halála szintén jogszabály elfogadására indította a kanadai törvényhozást, azonban a Bill C-13 névre hallgató javaslat nem került elfogadásra[13], így csupán Új-Skócia törvényhozása bír jelenleg a cyberbullyingra is kiterjedő törvénnyel (Cyber-safety Act[14]).

A bullying – iskolai piszkálódás – az első iskola megalapítása óta létezik[15], azonban többnyire véget is ért az iskolakapunál, vagy éppen a lakásajtónál, de sohasem érte el az otthont, a magánszféra legféltettebb berkeit. Ezáltal az áldozat a következő iskolanapig megmenekült az atrocitásoktól, s másnap újult erővel tudott szembenézni azokkal. Ellenben mindez a cyberbullying jelenségéről nem mondható el, hiszen az az iskolakapun belül, s azon kívül is jelen van, szüntelenül. Egy hipotetikus eseten keresztül a következőképpen képzelhetjük el a bullying, majd később cyberbullying gyakorlati megvalósulását. Egy középiskolás gyerek, aki visszahúzódó, magányos típus, folyton a nála nyíltabb, erősebb társai verbális vagy éppen tettleges bántalmazásának van kitéve. Gondolhatunk itt csúfolódásra, tanfelszerelés eldugására, illetve egyre sértőbb és sértőbb megjegyzések tételére természetesen az osztályközösség előtt. Ezidáig egy „hétköznapi” iskolai jelenségről beszélünk, azonban az okostelefonok, tabletek és a mobilinternet világában ez kissé eltérően zajlik. A sértéseket nem egy iskolai szünetben követik el, hanem az online világban, például a sértett Facebook profiljára kiposztolt üzenetekkel, képekkel, videókkal. Esetlegesen bántó, megalázó e-mailek vagy SMS-k szakadatlan küldésével. A közösségi média esetén természetesen számolni kell azzal, hogy egy poszt a közlés pillanatában azonnal felmérhetetlen számú emberhez jut el, akik azt szabadon letölthetik, kezelhetik, továbbíthatják vagy sokszorozhatják, ezáltal is hatványozottabban okozhatnak maradandó lelki sérüléseket az éppen aktuális áldozatnak.

Ez egy fajta elkövetési módja lehet a cyberbullyingnak, azonban számtalan ilyen cselekvés létezik. Példának okáért, miként az a Kowalski ügyben[16] történt, ahol egy lány egy közösségi médián létrehozott egy csoportot, ahol kifejezetten egy bizonyos diáktársukról beszélgettek (kb. 100 iskolatársát hívta meg a beszélgetésbe Kowalski, az érintett lányt is beleértve), sértő, lealacsonyító, megalázó kontextusban (a genitális herpesz és a diáklány közti állítólagos) kapcsolatról).

A fenti hipotetikus és a megtörtént példa csupán felvillantja a kortársak közötti cyberbullying egyes megvalósulási formáit, azonban mindez előfordulhat diák-tanár viszonylatban is. A tengernyi irodalom, eset és felmérés, amely ezidáig készült remekül világítja meg a kezelendő problémát és annak jogi aspektusait. A cyberbullying során ugyanis a leggyakoribb kollízió a véleménynyilvánítás szabadsága és az iskola e jog korlátozását eredményező intézkedése között áll fenn. Az iskola jogi kötelezettsége a biztonságos oktatási környezet biztosítása, s ennek keretében az ezt zavaró diákot felfüggesztheti, vagy eltanácsolhatja. Ellenben a diákok is bírnak a szabad véleménynyilvánítással (hangsúlyoznám, hogy a cikk az USA-ra koncentrál, ahol az Első Alkotmánykiegészítés – és az abban foglalt véleményszabadság – kiemelt alkotmányos védelemben részesül), amely bizonyos esetekben erősebb az iskolai hatáskörnél. Mindazonáltal további kérdés, hogy az adott vélemény iskolán, iskolai rendezvény, vagy iskolán kívül, szabadidőben történik-e? Ugyanazon vélemény az eredetétől függően megkülönböztetendő-e, s ha igen, az iskola jogosult e kiterjeszteni hatáskörét a diák szabadidőben tett véleménynyilvánítására?

Továbbá, talán a legfontosabb kérdés, hogy a már kialakult offline véleménynyilvánítási tesztek, korlátok, alkalmazhatók-e az elektronikus beszédre is, tekintettel annak eltérő karakterisztikájára?

Megoldatlan problémaként merülhet fel az anonimitás kérdése is, hiszen egy profil, vagy blog készítése történhet bárhonnan, bárki által, anonim vagy pszeudonim módon. Ellenben ezen a fórumon is megvalósulhat a cyberbullying, mégsem lesz fellelhető vagy lenyomozható az elkövető.

E kérdések megválaszolása a világ minden országának jogirodalmában megoldásra vár, azonban remélhetőleg egy újabb tragikus eset bekövetkezése előtt sikerül a megfelelő megoldást megtalálni.

Mindazonáltal, hiba lenne e problémára úgy tekinteni, mint az angolszász országok sajátjára, hiszen Magyarországon is jelen van a cyberbullying, példaként említhető az a 17 éves középiskolás, aki Székesfehérváron ugrott ki a harmadik emeletről a folyamatos zaklatás miatt. Pozitívumként értékelhető hazánkban a TABBY program[17] lefolytatása, mely a cyberbullying jelenségét vizsgálta, tovább az ingyenesen hívható Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány krízisvonala[18] is.

A fentiek fényében, tiszta szívből remélem, hogy a magyar jogalkotónak nem kell egy fiatal halála ahhoz, hogy elfogadjon egy cyberbullying törvényt, vagy egy törvény részeként külön szabályozást alkosson a cyberbullying jelenségére.

 

[1] Hailey Branson-Potts: Transgender teen who spoke on YouTube of bullying takes her own life, Los Angeles Times, 2015. április 9. http://www.latimes.com/local/lanow/la-me-ln-transgender-teen-suicide-20150409-story.html (utolsó megtekintés 2015. április 11.) [2] Six unforgettable cyberbullying cases, 2014. november 30, http://nobullying.com/six-unforgettable-cyber-bullying-cases/ (utolsó megtekintés: 2015. április 11.) [3] Az online zaklatás nem fejezi ki megfelelően a terminust, ugyanis az angol „harassment” kifejezés jelenti a zaklatást, azonban a „bullying”-ra talán a zaklatás a legmegfelelőbb szóhasználat. A cikk során végig az angol bullying és cyberbullying kifejezések kerülnek használatra. [4] Lásd: Martha McCarthy: Cyberbullying laws and first amendment rulings: can they be reconciled?, 83 Miss. L. J. 805, 2014; Colette Langos: Regulating Cyberbullying: A South Australian perspective, 16 Flinders L. J. 73 2014; Jacqueline D. Lipton: Cyberbullying and the First Amendment, 14 Fla. Coastal L. Rev. 99 2012-2013; Maria C. Vuolo: Education Connection: Working Together to Give Schools the Tools t Prevent Cyberbullying, 32 Child. Legal Rts. J. 90 2012; Philip C. Rodkin – Karla Fischer: Cyberbullying from Psychological and Legal Perspectives, 77 Mo. L. Rev. 619 2012; Jocelyn Ho: Bullied to death: Cyberbullying and student online speech rights, 64 Fla. L. Rev. 789 2012 [5] Lásd: Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, http://www.kek-vonal.hu/index.php/hu/szolgaltatasok/internetbiztonsag/395-internetes-zaklatas; Nagy Tamás: Elektronikus zaklatás- Cyberbullying, http://www.mipszi.hu/cikk/110104-elektronikus-zaklatas-cyberbullying [6] Amanda Todd lásd 2. lábjegyzet [7] Daniel Parry (17), Ciara Pugsley (15), Joshua Unsworth (15), Erin Gallagher (13) [8] Madeleine Milne (13) [9] Elérhető: http://www.leg.state.vt.us/docs/legdoc.cfm?URL=/docs/2004/acts/ACT117.HTM [10] Elérhető: https://www.govtrack.us/congress/bills/111/hr1966/text [11] Elérhető: https://www.congress.gov/bill/113th-congress/house-bill/482/text [12] Sameer Hinduja – Justin W. Patchin: State cyberbullying laws: A Brief Review of State Cyberbullying Laws and Policies, 2015, http://www.cyberbullying.us/Bullying-and-Cyberbullying-Laws.pdf (utolsó megtekintés: 2015. április 11.) [13] Cyberbullying Laws in Canada, 2014. szeptember 27. http://nobullying.com/cyberbullying-laws-in-canada/, (utolsó megtekintés: 2015. április 11.) [14] Nova Scotia Cyber-safety Act, 2013, http://nslegislature.ca/legc/bills/61st_5th/1st_read/b061.htm (utolsó megtekintés: 2015. április 11.) [15] McCarthy 2014 806. o. [16] Kowalski v. Berkeley County Schools, United States Court of Appeals for the Fourth Circuit No. 10-1098 [17] Threat Assessment of Bullying Behaviour in Youngsters, Tabby Trip in EU – JUST/2011/DAP/AG/3259, bővebb információért lásd: http://ing.tabby.eu/ [18] Lásd:Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, http://www.kek-vonal.hu/index.php/hu/

---