E-mailben sem zaklathat a német főnök


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A német munkaügyi minisztérium (Bundesmisiterium für Arbeit und Soziales) még tavaly ősszel adott ki egy direktívát, mely szerint a minisztériumi vezetők munkaidő után nem zaklathatják a dolgozókat sem telefonon, sem e-mailben.


Az intézkedés célja az, hogy csökkentsék a munkatársakra nehezedő nyomást és a stresszt. Az intézkedés szerint a dolgozó nem kötelezhető arra, hogy munkaidő után felvegye a telefonját, ha munkaügyben hívják, illetve arra sem, hogy megnézze a leveleit. És emiatt nem is büntethető.

Mára egy sor német nagyvállalat, köztük a Volkswagen és a BMW is csatlakozott a kezdeményezéshez. A Volkswagen egészen egyszerűen leállítja az e-mail továbbítását a munkaidő lejárta után fél órával. Míg más cégek úgy nyilatkoztak, hogy nem kérhető számon az alkalmazotton, hogy szabadidejében vagy hétvégén megnézze a munkahelyi postafiókját.

Az élet persze nem áll meg 5 óra után

A szabályozás azonban közel sem ennyire rigorózus. Azokban az esetekben ugyanis, amikor egy ügynek az elintézése nem halasztható a következő napra, a munkahelyi vezetők kivételt tehetnek. Azonban mindenképpen a minimális beavatkozás elvét kellene követniük, azaz a lehető legalacsonyabban kellene tartani azoknak a dolgozóknak a létszámát, akiket munkaidőn túl is lehetne kötelezni az intézkedésre.

Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Ursula von der Leyen, aki tavaly még a német munkaügyi minisztériumot vezette, úgy nyilatkozott a Sueddeutsche Zeitungnak, hogy ez a korlátozás része egy a távmunkát érintő szélesebb körű szabályozásnak.

Ahhoz, hogy a távmunkában dolgozók mentális egészségét (érts: kizsákmányolásának korlátozását) biztosítani lehessen, feketén-fehéren tisztázni kell, hogy a munkavállalónak milyen időkeretben kell rendelkezésre állnia a távmunkahelyén.

A szabályozás a globalizált gazdaságban persze meglehetősen problémás lehet. Ez ugyanis ellene hathat az Európai Unió versenyképesség-javító törekvéseinek. A hazai piacaikon ugyanis különböző korlátozásokat vezetnek be a dolgozók javára. Ennek egyenes következménye azonban, hogy amit nem tudnak otthon érvényesíteni, azt megpróbálják olyan piacokra vinni, ahol a dolgozók kevesebb védelmet élveznek. Így aztán Indiában, Kínában, de akár már a kelet-európai országokban is kevésbé lesz érvényes ugyanaz a szabályozás, melyet a nagy vállalatok például a német piacon vállalnak.

A munkaidőn kívüli elésérs németországi szabályozásáról, a Bitport.hu (informatika az üzlet nyelvén) számolt be.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 11.

Várható-e fordulat 2024-ben a cégvezetéstől eltiltott személyek számában?

A tavalyi és az idei kényszertörlési eljárások meghatározóak lesznek idén a számok alakulásában. Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, de 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutat az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben.

2024. július 10.

Megjelentek a nyári extra adóváltozások – tette közzé a Magyar Közlöny

A Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent 74. számában három kormányrendelet került kihirdetésre, amelyek az adózás rendjét, a szociális hozzájárulási adót, valamint az extraprofitadókat illetően vezetnek be változásokat, illetve újabb adókötelezettségeket. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben összefoglalják a három rendeletben bevezetett legfontosabb szabályokat és segítséget nyújtanak a rendeletek értelmezésében.