Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sokan megtapasztalják azt, hogy egy munkaügyi (vagy egyéb) perben olyan sokáig húzódik a bírósági eljárás, hogy idővel már szinte azt sem lehet tudni, miért is folyik a per. Az akár tíz évnél is hosszabb idő felőrli a feleket és próbára teszi a bíróságot is.
Egy hat évig húzódó munkaügyi perrel összefüggésben az Emberi Jogok Európai Bírósága a múlt évben kimondta, hogy ismétlődő probléma, hogy a magyar igazságszolgáltatás nem képes ésszerű időn belül ítéletet hozni polgári peres ügyekben, és ezt Magyarországnak orvosolnia kell.
A tisztességes tárgyaláshoz való jog
A strasbourgi bíróság nem hiába erősíti az ésszerű időn belül lefolytatott perek jelentőségét, hiszen ennek alapja nem más, mint az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogok. Az egyezménynek pedig fő célja az alapvető emberi jogok és szabadságok széleskörű biztosítása, megóvása és továbbfejlesztése, melynek aláíró kormányai az Európa Tanács tagjai. Az Egyezményhez Magyarország is csatlakozott, amely itthon 1993- ban lett törvénybe iktatva és kihirdetve.
Az Egyezmény 6. cikke rögzíti, hogy mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően.
A fenti cikk egyértelműen kimondja, hogy a bírósági eljárásokat ésszerű időn belül kell lefolytatni és ezen időn belül határozatot is hozni. Amennyiben ez nem történik meg, abban az esetben az Egyezmény ezen cikke alapján a strasbourgi bírósághoz lehet fordulni, amely legtöbbször kártérítést ítél meg a peres fél javára, melyet az államnak rövid időn belül meg kell fizetnie.
Ki lehet bíró Strasbourgban?
A strasbourgi bíróság 1999- ben kapta meg jelenlegi struktúráját, azaz onnantól működik mindkét fokon bíróságként (ezt megelőzően első fokon bizottság volt). Jelenleg első fokú kamara és a fellebbezések elbírálására Nagy Kamara működik a bíróságon belül.
A strasbourgi bíróságon a bírói státusz legfontosabb jellemzője a legmagasabb erkölcsiség és a magas bírói hivatal betöltéséhez szükséges képesítés. Ez utóbbi kiváltható azzal, ha a bíró elismert jogász és magas képzettséggel rendelkezik. A bíróságra minden adott országnak 3 bírót kell jelölnie, amelyből a Parlamenti Közgyűlés választja ki a megfelelő jelölteket. A testületben így annyi bíró kap helyet, amennyi tagállam aláírása szerepel az Egyezményen. Jelenleg 47 bíró dolgozik az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A jelöltek listájának sorrendje azonban nagyon lényeges, ugyanis azon legalább egy férfi és egy nő jelöltnek kell szerepelnie. A nemek megosztása az egyik legfontosabb, amelyet a kiválasztási folyamatban szem előtt tartanak. A bírák nyelvismerete is elengedhetetlen, a francia és az angol tudás sokat nyom a latba.
A kiválasztást követően a tagállam és a bíró kapcsolata teljesen megszűnik, akik tisztségüket betöltve teljesen függetlenül és önállóan járnak el minden ügyben, ahol minden egyes bíró egy szavazattal rendelkezik.
A kérelmező és a beadvány
Ahhoz, hogy a strasbourgi bírósághoz fordulhassunk, előtte ki kell meríteni minden hatékony jogorvoslatot. Ezt követően pedig 6 hónap áll rendelkezésre az eljárás megindítására.
Lényeges szempont, hogy ki fordulhat ilyen módon a bírósághoz. Kérelmező csak a jogsérelmet szenvedett lehet, tehát kizárólag az, aki úgy érzi, hogy egyezményes jogát megsértették. Azonban nem csak magánszemély tartozhat ebbe a kategóriába, hanem akár jogi személy, vagy magánszemélyek csoportja is. Arra van lehetőség, hogy a kérelmező önmaga helyett ügyvédet kérjen fel, aki megbízásából eljárhat az ügyében.
A beadványokat első körben nem tanács, hanem egy bíró vizsgálja meg, és amennyiben teljesen alkalmatlannak minősül, akkor nincs is szükség tanács felállítására, a kérelem azonnal elutasításra kerül. Fontos tudni, hogy ebben az esetben nem szükséges a döntést indokolni és ellene jogorvoslatnak sincs helye. Ilyen lehet például, ha a beadvány 6 hónapon túl kerül a bíróság elé, vagy azt nem a kérelmező (vagy az ügyvédje) nyújtja be.
Hogyan alakul a beadvány sorsa?
A kérelmeket kizárólag papír alapon, de akár saját nyelven (ügyvéd képviselete nélkül is) lehet benyújtani, és ezért illetéket sem kell fizetni. Amennyiben a beadvány az első körben nem kerül elutasításra, abban az esetben a bíróság megküldi a kérelmet az államnak, aki a bíróság kérdéseire válaszolva megadhatja álláspontját. Fontos tudni, hogy az eljárás folyamán a felek kizárólag a bíróságon keresztül jogosultak kommunikálni. Így miután az állam válaszait megküldte a bíróság számára, a kérelmező is megkapja a jogot, hogy reagáljon rá. Ezt követően zárulhat le az eljárás a bírói ítélettel, azonban erre általában 2 -3 évet is várni kell.
Az ítéletet tekintve kétféle eredménnyel zárulhat a per. Egyrészt a bíróság elutasítja a kérelmet, amennyiben nem tapasztalt jogsértést. Másrészt azonban elmarasztalja az államot, amennyiben az megsértette az Egyezmény 6.cikkét, ebben az esetben pedig kártérítést szab ki.
XIII. Magyar Munkajogi Konferencia |
|---|
|
Előjelentkezési akció! Ha október, akkor Visegrád! Megkezdődött az előjelentkezés a XIII. Magyar Munkajogi Konferenciára. December 31-ig még a 2015-ös áron jelentkezhet a jövő évi rendezvényre.
|
Ilyen volt például az a tavalyi ügy, amelyben a munkáltatójával jogvitában álló férfinak ítélt meg 1000 euró kártérítést és 2400 euró perköltséget a strasbourgi bíróság.
A döntés után három hónapot kapnak a felek, hogy eldönthessék, egyet értenek- e az ítéletben foglaltakkal. Amennyiben nem kívánnak ellentmondani, akkor 3 hónap után véglegessé válik a ítélet és végrehajtás következik. Ezzel szemben ha nem értenek egyet a döntéssel, akkor a felek kérhetik, hogy a Nagy Kamara is foglalkozzon az üggyel. Azonban ez nem automatikus, vagyis először egy öt tagú tanács vizsgálja felül az ügyet, akik eldöntik, hogy érdemes- e azt a Nagy Kamara elé vinni. Amennyiben átengedik, akkor tárgyalás kitűzésére kerül sor. (Egyébként minimális számú tárgyalás kerül megtartásra Strasbourgban, mivel a 100.000 körüli ügyből nagyon kevés (kb. 40-50) ügy kerül a Nagy Kamarához.) Amennyiben a másodfok is kártérítést állapít meg, abban az esetben az államnak 3 hónapja van arra, hogy ezt megfizesse.
Az ítéletek végrehajtását az Európa Tanács miniszteri bizottsága ellenőrzi, ezáltal az államnak minden esetben be kell számolnia, hogy a kártérítési összeg megfizetésre került- e. Amennyiben a végrehajtást elmulasztották, akkor a bizottság felszólítja az államot, hogy tegyen eleget az ítéletben foglaltaknak. Azonban a Tanácsnak ennél több jogosultsága nincs, mivel bírságot nem szabhat ki, vagy egyéb kényszerítő eszközt nem alkalmazhat.
A jövőbeni változások
A közel jövőben számos változást szeretnének beiktatni a strasbourgi bírósági rendszerbe, amelynek célja az, hogy gyorsabban és kevesebb ügyteherrel tudják végezni a munkájukat.
Ilyen fontos változások lehetnek:
– A kérelem benyújtására nyitva álló 6 hónapos időtartam 4 hónapra csökkentése, amelynek indoka, hogy mostanra már valamennyi állampolgár ismeri a Strasbourgi bíróság rendszerét, ezáltal nem szükséges ennyi időt hagyni az eljárások megindítására. Valamint ezzel a módosítással szeretnék elősegíteni azt a célt is, hogy kevesebb ügy legyen a bíróság előtt;
– Az Európai Unió Egyezményhez való csatlakozása, amellyel perelhetővé válna az Unió is. Ennek bevezetését azonban akadályozza az, hogy a Luxemburgi bíróság szerint ez az uniós jogot sérti és elvon bizonyos jogokat a Luxemburgi bíróságtól;
– Azoknak a beadványoknak az elutasítását, amelyek nem jutnak el az első fokú kamaráig sem, mert az első átvizsgálás alkalmával kiderül, hogy alapvető hibákat tartalmaznak, a jövőben indokolással kell ellátni.
Cselekedni kell
A strasbourgi bíróság csak tavaly 24 esetben marasztalta el Magyarországot ésszerűtlenül elhúzódó ítélethozatal miatt, és 400 további ilyen ügy vár döntésre Strasbourgban. Ebből kifolyólag a magyar államnak egy éven belül orvosolnia kell a túlzottan elhúzódó polgári peres eljárások problémáját és olyan jogorvoslatot kell bevezetnie, amellyel fel lehet gyorsítani az eljárásokat. Ehhez azonban egy átfogó reform kell, amelynek megalkotásához valószínűleg szükség lesz a polgári perrendtartás szabályainak módosítására is.
