“Elsöprő siker” a négynapos munkahét Izlandon


A munkaidő csökkentése a klímaváltozás elleni küzdelmet is segítené.


A négynapos munkahetet négy éven át tesztelték. A kísérletet a reykjavík-i városi tanács és a kormány kezdte el még 2015-ben, 2500 dolgozójuk bevonásával. Az eredményeket az Autonomy nevű brit agytröszt és az izlandi Társaság a fenntartható demokráciáért mostanra értékelte ki: eszerint a produktivitás megmaradt, sőt akár nőtt is.

A munkavállalók az addigi negyven óra helyett a rövidített héten 35 vagy 36 órát dolgoztak, sok esetben otthonról is – és bár kevesebb órát töltöttek munkával, mégis ugyanannyi bért kaptak, mint korábban. A tesztperiódusnak 2019-ben lett vége és a kutatók arra jutottak, hogy teljesítményük a legtöbb esetben ugyanolyan, vagy jobb lett, a dolgozók pedig kevésbé stresszesnek és kiégettnek érezték magukat – mint mondták, munka-magánélet egyensúlyuk jelentősen javult.

Ez arra sarkallta a szakszervezeteket, hogy újratárgyalják a munkakörülményeket más területeken is és mára az izlandi lakosság 86 százaléka vagy rövidített munkahétben dolgozik ugyanannyi bérért, vagy joga van hozzá, hogy átálljon a négynapos munkahétre.

A kutatást vezető brit thinkthank igazgatója szerint az izlandiak sikere jó példa lehet más kormányok számára is. “Mindez azt mutatja, hogy a közszféra úttörője lehet a rövidebb munkahét bevezetésének más országokban is.”

Egyre több helyen próbálkoznak vele

Más országokban is van reális esély egy rövidített munkahét bevezetésére. Júniusban írtunk róla, hogy a japán kormány támogatja az eddigi öt nap helyett négynapos munkahét bevezetését és ebbe az irányba terelnék a cégek döntéshozóit is.

Spanyolországban már április óta tart a négynapos munkahét tesztelése. “A magánélet, a családi élet része a gazdaságnak. Arra is oda kell figyelnünk, sőt ezeket kell előtérbe helyezünk”- mondta a kísérletben részt vevő kétszáz vállalat egyikének tulajdonosa. Spanyolország egyébként az egyik első nyugat-európai ország volt, ahol nyolc órában korlátozták a napi munkaidőt 1919-ben.

Franciaországban már régóta 35 órás munkahétben dolgoznak a privát és a közszférában is – ez lehetővé teszi a heti négy nap, vagy a napi hét óra munkát, öt napon át. Németországban hosszú ideje cél a 28 órás munkahét bevezetése, ami a jelenlegi francia ötnapos munkatempót egy nappal rövidíti.

Magáncégek is kísérleteznek vele: Új-Zélandon az Unilever üzemeiben például 20 százalékkal csökkenthetik a dolgozók munkaidejüket, anélkül, hogy fizetésük is csökkenne és a Microsoft egyes üzemeiben is bevezették az újítást.

A munkaidő csökkentése a klímaváltozás elleni küzdelmet is segítené. Nagy-Britanniában egy kutatás szerint a négynapos munkahét bevezetése jelentősen csökkenthetné a britek karbonlábnyomát.

(bbc.com)

(hu.euronews.com)




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 23.

Csak a Cégközlönyben jelenhet meg a cég közleménye?

A címben feltett kérdésre a jelen cikk szerzője, Dr. Zalavári György ügyvéd szerint a válasz egyszerű: „Nem, más online felületen is közzé tehető a gazdasági társaság hivatalos közleménye.” De miért is fontos ez?

2021. szeptember 22.

Iustitia a tervezőasztalnál

„A szoftvertervezésben évtizedek óta a felhasználó élmény az egyik legfontosabb szempont. De mi van a joggal? Itt is megjelent egy új kifejezés: a legal design. Olyan megoldásokat jelent a jogban, amelyek a felhasználót, a „felhasználói élményt” tartják a tervezéskor a legfontosabb szempontnak.