Elveszett számlák, elfeledett tartozások
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sok fogyasztó sérelmezi, hogy a mobilszolgáltató még csak nem is értesítette őt számlatartozása eladásáról és emiatt jogtalannak tartja a fizetési felszólításban követelt összeget. Pedig erről őt nem kell külön értesíteni, az új Ptk. alapján mód van arra, hogy az előfizetőt maga a követeléskezelő hívja fel az eladott tartozás megfizetésére. Pusztán ettől a ténytől tehát még nem lesz a követelése jogtalan – hívja fel a figyelmet a Budapesti Békéltető Testület, mely a hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos gyakori fogyasztói tévhitekkel kapcsolatban készített összegzést.
„Nem kaptam meg a számlát sem, ezért nem is jogos a fizetési felszólítás!” – írta az egyik fogyasztó a Budapesti Békéltető Testülethez címzett beadványban. Holott az, hogy a csekk elkeveredett, egyáltalán nem mentesíti őt a fizetés alól és ilyenkor jeleznie kell a számla hiányát a szolgáltatónál. Ha ezt elmulasztja, viselnie kell ennek következményeit, ami lehet adott esetben a szerződés felmondása, súlyos kötbér vagy épp a tartozás eladása egy követeléskezelő cégnek.
A Budapesti Békéltető Testülethez beérkező kérelmek azt mutatják, hogy a fogyasztók még mindig nincsenek teljesen tisztában például a mobil- és egyébként is a hírközlési szolgáltatásokkal összefüggő kötelezettségeikkel.
Habár a tudatosság valamelyes javuló tendenciát mutat, mégis rendre előfordulnak olyan beadványok, amelyek szerint a fogyasztók azért vitatják a tartozást, mert arról nem kaptak számlát, és a fizetési felszólítással ezért egyáltalán nem foglalkoznak. Holott a bírói gyakorlat szerint is jár ilyenkor az ellenszolgáltatás a szolgáltatónak, annak a díját meg kell fizetni – és például az adminisztrációs hiba csak arra van kihatással, hogy kérhet-e késedelmi kamatot a cég vagy sem. Ha tehát a fogyasztó nem kapott számlát, akkor jár el helyesen, ha ezt külön jelzi a szolgáltatónak!
Sokan pedig emellett azt sérelmezik, hogy még csak nem is értesítette őket a hírközlési szolgáltató a követelés eladásáról és önmagában emiatt tartják jogtalannak a fizetési felszólításban említett összegeket. Pedig erről a fogyasztót nem kell külön értesíteni és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint mód van arra, hogy az előfizetőt maga a követeléskezelő hívja fel az eladott tartozás megfizetésére. Pusztán ettől a ténytől tehát még nem lesz a követelése jogtalan – hangsúlyozza a békéltető testület.
Emellett több olyan esettel találkozni, amikor a fogyasztó adatvédelemre hivatkozik, és azért vitatja a szolgáltató követelését, mert az a személyes adatait az ő hozzájárulása nélkül adta tovább. Ebben az esetben azonban az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény biztosít lehetőséget a szolgáltatónak ahhoz, hogy az adatokat a követelés érvényesítése céljából kezelje és már továbbítsa is.
Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatásokból eredő követelések egy év alatt elévülnek – erről még mindig kevesen tudnak. Pedig számos olyan eset van, amikor már épp ilyen, elévült követelést próbálnak a cégek érvényesíteni. Az elévült követelés jogi úton már nem hajtható be, ha viszont a fogyasztó mégis önként befizeti, akkor utólag nem követelheti azt vissza.
Nem ritka az olyan eset sem, amikor a fogyasztó a már meglévő hűségszerződését szeretné áthelyezni például költözés vagy épp albérletváltás miatt. Ilyenkor viszont könnyen előfordulhat, hogy az új helyen nem állnak rendelkezésre a szolgáltatásnyújtás technikai feltételei és az előfizető azt nem tudja majd igénybe venni, miközben a díjat kénytelen tovább fizetni. Ekkor pedig csak súlyos kötbér fejében szabadulhat attól a szolgáltatástól, amelyet nem is tud igénybe venni. A szolgáltató ugyanis az áthelyezési igényt műszaki lehetőség hiányában elutasíthatja az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól 2/2015. (III. 30.) NMHH-rendelet szerint – a szerződés pedig fennmarad. A hűségszerződésekről való döntés tehát ilyen értelemben is felelős döntést igényel, és e kockázattal is tisztában kell lenni a szerződéskötéskor.
Végül: ha a fogyasztók úgy vélik, hogy valaki adataikkal visszaélt és a nevükben kötött meg például elektronikusan valamilyen szerződést, minden esetben tegyenek feljelentést. A tapasztalatok szerint a hírközlési szolgáltatók ilyenkor hajlandóak egyezkedni még akár több százezer forintos követelésnél is. Azonban a rendőrségi feljelentés minden esetben szükséges és sokszor az előfizetői panasz azért lesz elutasítva, mert nem indította meg az ügy kivizsgálásához szükséges hivatalos eljárást. Ennek hiányában pedig követelése is megalapozatlan lehet.
A Budapesti Békéltető Testület felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy járjanak el körültekintetően, ha elektronikus hírközlési szolgáltatást vesznek igénybe. Vita esetén pedig vegyék igénybe a békéltető testületi eljárást, mert az ingyen és gyorsan kínál lehetőséget a megegyezésre többek között a fenti esetekben is.
