EUB: nem tiltható meg a kenderből készített kannabidiol tagállamok közötti forgalmazása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem tiltható meg a jogszerűen termesztett, az elektromos cigarettapatronok töltésére készített kannabidiol (CBD) uniós tagállamok közötti forgalmazása, ha azt a kendernövény egészéből, és nem csak rostjaiból és magjaiból vonták ki – közölte döntését az Európai Unió Bírósága csütörtökön.

Az ügy előzménye, hogy egy a kannabidiolból – a kenderben (cannabis sativa) jelen lévő, a kannabinoidok közé tartozó molekula – nyert olajjal működő elektromos cigarettapatronokat gyártó cseh cég igazgatói ellen eljárás indult Franciaországban. A vállalat ugyanis terméke előállításához a jogszerűen termesztett kendernövény teljes egészét használta fel, a leveleket és a virágokat is beleértve, a francia szabályozás szerint azonban kizárólag a kender rostjai és magjai használhatók fel kereskedelmi célokra.

Az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága mindenekelőtt azt állapította meg, hogy a jelen esetben említett termékre az áruk unión belüli szabad mozgására vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók, mivel az ügyben szereplő kannabinoid nem minősül kábítószernek. Ez azt jelenti, hogy az uniós joggal, és különösen az áruk szabad mozgására vonatkozó rendelkezésekkel ellentétes az ilyen nemzeti szabályozás.

A bíróság megjegyezte, hogy a forgalmazás francia tilalma nem vonatkozik a természetes CBD-vel azonos tulajdonságokkal rendelkező szintetikus CBD-re, ami arra utal, hogy a francia szabályozás nem alkalmas a közegészség védelmére irányuló célkitűzés elérésére.

Véleményük szerint a nemzeti bíróságoknak tudományos adatok értékelésével kell meggyőződnie arról, hogy közegészséget fenyegető kockázatot jelent-e egy adott termék forgalmazása. A kannabinoid forgalmazásának tilalma tehát – ami a bírák szerint a más tagállamokban jogszerűen előállított és forgalmazott termékeket érintő kereskedelem legszigorúbb korlátozását jelenti – csak akkor fogadható el, ha az említett kockázat bizonyított – indokolta döntését az uniós bíróság.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2020. május 7.

Áfavisszatérítés ügyében döntött az EUB

Az EUB szerint ellentétes a tényleges érvényesülés és az adósemlegesség elvével, ha az adóhatóság csak a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizet az adózónak a jogszerűtlenül visszatartott Áfa összege után.