Fizethet-e a cégem készpénzben?


A cím akár álkérdésnek is tűnhet – ám messze nem az. Sokan ugyanis nem tudják, hogy vállalkozások között bizonyos esetekben teljesen tiltott a készpénzfizetés. Arról pedig még ennél is kevesebben tudnak, hogy bizonyos összeghatár felett a készpénzfizetés a pénzmosási szabályok teljes szigorát vonja maga után. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából kiderülnek a részletek.

A mai, online pénztárgépekkel, POS-terminálokkal, online számlákkal és azonnali banki átutalásokkal tűzdelt világban az ügyeskedők egyik utolsó védőbástyája az maradt, ha az ellenértéket nem a nyomon követhető elektronikus úton, hanem készpénzben fizetik meg. Érthető tehát, hogy az államnak kiemelt érdeke fűződik ahhoz, hogy – amennyire lehet – visszaszorítsa a készpénzforgalmat.

Ezt már a mindennapi életben is érzékelhetjük, hiszen 2021. január 1-jétől a legtöbb kiskereskedő köteles biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét. Persze a magánszemély vásárló ilyenkor is dönthet még úgy, hogy inkább készpénzben fizet. A vállalkozások közötti tranzakciókra azonban ennél jóval szigorúbb szabályok vonatkoznak.

Amikor egyáltalán nem szabad

Akik jövedéki termékekkel kereskednek, azok alapesetben egyáltalán nem szerezhetnek be és nem is árusíthatnak készpénzért cserébe ilyen termékeket. Ide tartoznak az alkoholos italok vagy a dohánytermékek, de például az üzemanyagok is. Ez alól ugyanakkor fontos kivételek is vannak: a legfontosabb, hogy magánszemélyeknek a jövedéki engedélyes kereskedők is adhatnak el terméket készpénz ellenében.

Amikor szabad, de csak mértékkel

A fenti esetnél talán közismertebb az ún. készpénzfizetési korlát. Ennek felső határa havonta és szerződésenként 1,5 millió forint, azaz efölötti ügyleteikben nem alkalmazhatnak készpénzfizetést. A vállalkozást azonban tágan kell érteni, mert abba nem csak cégek tartoznak bele, hanem az egyéni vállalkozók, sőt, az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek is. A korlát ugyanakkor csak a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó készpénzfizetéses vásárlásokra vonatkozik, a magánjellegű vásárlásokra nem.

A szabály megkerülésének közismert módja, hogy a felek „feldarabolják” a kifizetéseket – ez azonban nem ajánlatos. Az adóhatóság és a bíróságok ezirányú gyakorlata ugyanis átlát a szitán, és minden olyan kifizetést összeszámít, ahol a kifizetések sorozata ténylegesen egyazon megállapodáshoz köthető.

„A korlát túllépésének szankciója sem kevés, hiszen az adóhatóság az ügylet akár mindkét szereplőjét is mulasztási bírsággal sújthatja. Ennek összege pedig a korláton felül adott vagy elfogadott összeg 20%-a” – figyelmeztet Fehér Tamás ügyvéd, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere.

A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó speciális szabályok

Ha kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek során kerül sor készpénzes fizetésre, akkor erre egy bejelentési kötelezettség vonatkozik. Ilyenkor a kifizetés napjától számított 15 napon belül a vevő köteles az 1 millió forintot meghaladó készpénzfizetésről tájékoztatni az adóhatóságot. Ez ezúttal sem vonatkozik azonban a vállalkozási tevékenységet nem folytató, magánszemély vevőkre.

Aki elmulasztja a bejelentést, szintén mulasztási bírsággal sújtható.

(Kész)pénzmosás

A pénzmosási szabályokról bizonyára sokan hallottak, hisz már egy hétköznapi banki ügyintézés során is számos pénzmosással kapcsolatos nyilatkozatot kell kitöltenünk. Való igaz, hogy ezeket a szabályokat főként az olyan szolgáltatók kötelesek alkalmazni, akik a „frontvonalban” találkozhatnak pénzmosásra utaló jelekkel: a bankokon túl ilyenek például az ügyvédek, a kaszinók vagy a műtárgykereskedők.

Az azonban kevésbé ismert, hogy ezeket a szabályokat minden olyan nagy-, vagy kiskereskedőnek is figyelembe kell vennie, aki legalább 3 millió forintnyi készpénzt fogad el. Sőt, a kereskedők ilyen összegű készpénzfizetést eleve csak akkor fogadhatnak el, ha vállalják a pénzmosási szabályok alkalmazását, és regisztrálnak a hatóságnál.

„Ez nagyon komoly adminisztrációs terhet jelent, hiszen ilyenkor lényegében a bankokéval megegyező ügyfél-átvilágítást kell elvégezni, a pénzmosás-gyanús eseteket pedig jelenteni is kötelező. Ráadásul, ezeknek a kötelezettségeknek az elmulasztása esetén nagyon tág intézkedési jogkörei vannak a hatóságnak: az árukereskedők végső soron akár 400 millió (!) forintos bírsággal is sújthatók” – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky szakértője.

A fenti ízelítő alapján talán látható, hogy az állam mindent elkövet azért, hogy lehetőség szerint elektronikusak, és így követhetők legyenek a kifizetések. Készpénzt elfogadni persze többnyire még így is szabad – ugyanakkor legtöbbször már nem igazán érdemes.


Kapcsolódó cikkek

2022. november 24.

Az Infotörvény módosításai – közérdekű adatok

Változnak a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perre vonatkozó szabályok, létrehozásra kerül a Központi Információs Közadat-nyilvántartás.

2022. november 23.

Elektronikusan tett jognyilatkozatok a munkaviszonyban

A technológiai fejlődéssel egyidejűleg a munkajog világában is előtérbe kerülnek a digitális megoldások. Gyakorta felmerülő kérdés, hogy az alternatív csatornákon (pl. e-mailben, sms-ben, Viberen) keresztül közölt „jognyilatkozatok” mennyiben tekinthetők írásbelinek, érvényesek-e, és jogvita esetén eredményesen hivatkozhatnak-e rájuk a felek.