Fogyasztóvédelmi ellenőrzések 2023-ban


Az alábbiakban a szerző bemutatja a 2023-ra meghirdetett fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzéseket.

Az illetékes tárca minden év elején közreadja az adott évre meghatározott, az általános hatáskörben eljáró fogyasztóvédelmi hatóságok éves ellenőrzéseinek menetrendjét, vagyis azokat a témavizsgálatokat, amelyekre az egyes kormányhivatalok részéről a vállalkozások bizton számíthatnak. A hazai állami fogyasztóvédelem jelenlegi szakmai irányítója, az Igazságügyi Minisztérium (IM) gondozásában működő úgynevezett Fogyasztói Portálon az érdeklődő vállalkozások megtekinthetik az idei évre előre betervezett egyes hatósági célellenőrzések címeit tartalmazó dokumentumot, az Igazságügyi Minisztérium 2023. évi Fogyasztóvédelmi Hatósági Ellenőrzési és Vizsgálati Programját (az ún. EVP-t). Tavaly 50, előtte 48 pontból állt az EVP, amihez képest az idei felsorolás első ránézésre meglepően rövid, csak 33 ellenőrzési témakört tartalmaz, ugyanakkor szakmailag annál izgalmasabb, tekintve, hogy számos új és a hatóságok számára jelentős mozgásteret biztosító témavizsgálattal debütál, persze az örökzöldnek mondható célellenőrzések megtartása mellett.

Milyen termékeket, iparágakat ellenőriznek 2023-ban ismételten a fogyasztóvédelmi hatóságok?

Ráhangolódásként kezdjük a jól ismert hatósági fókuszpontokkal: 2023-ban is prioritás a fogyasztók testi épsége, a biztonság, így nem meglepő módon sor kerül a veszélyes termékek, a vámriasztással érintett termékek termékbiztonsági szempontú laboratóriumi vizsgálatára, ahogy a dohánytermékek forgalmazásának ellenőrzésére és a cigaretták kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-hozamának vizsgálatára is. Ne feledjük, az irányadó két bázisjogszabály, így a 2021. július 16-ától hatályos 2019/1020-as EU piacfelügyeleti rendelet, valamint a 2012. évi LXXXVIII. piacfelügyeleti törvény révén a logisztikai szolgáltatók is bekerültek a termékbiztonsági ellenőrzések potenciális címzettjeinek körébe. Másrészt a piacfelügyeleti hatóságok – így köztük a kormányhivatalok –, ha nincs más hatékony eszköz a veszélyes termék jelentette súlyos kockázat megszüntetésére, akkor megkövetelhetik a kapcsolódó termékekre utaló tartalom eltávolítását az online interfészről, vagy a végfelhasználóknak szóló kifejezett figyelmeztetés megjelenítését. Az EVP számos laborvizsgálattal egybekötött célvizsgálatot prognosztizál: a játékokat, univerzális akkumulátortöltőket, kozmetikai termékeket és a bőrrel érintkező termékeket, valamint a gyermekgondozási cikkeket gyártók és forgalmazók bizton számíthatnak termékbiztonságra fókuszáló vizsgálatokra, melyek jellemzően a forgalmazónál történő mintavétellel indulnak. A magyar nyelvű használati útmutató hiánya ugyanúgy fogyasztóvédelmi bírság kiszabásához vezethet, mint a CE-jelölés hiánya, jogosulatlan feltüntetése, vagy ha az adott termék elbukik a vonatkozó, a biztonságosság kritériumrendszerét rögzítő szabvány(ok) szerinti bevizsgáláskor a Mechanikai és Villamos, vagy az Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumban. Utóbbinak is juthat szerep az úgynevezett kettős minőség feltárásában, amelyre 2023-ban is sor kerül az EVP alapján, a kozmetikai és a háztartás-vegyipari termékek tekintetében. A hazánk kezdeményezésére intézményesült kettős minőség pedig, mint fogyasztókat megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot megjelenítő tiltott tényállás meglehetősen komoly bírságtétellel – a vállalkozás nettó árbevételének négy százalékát kitevő, illetve annak megállapíthatatlansága esetében legalább kétmillió euró összegben kiszabható bírsággal – fenyegetett, így érdemes elkerülni megvalósítását.

A termékbiztonság mellett az online kereskedelem, így a webshopot üzemeltetők is fókuszban maradnak, a jól megszokott hangsúllyal a szavatossági és jótállási igények intézési rendjére és a velük kapcsolatos fogyasztói tájékoztatások pontosságára. A kellék- és termékszavatosság, a kötelező és a gyártói, valamint a forgalmazói jótállások elhatárolása továbbra is a „mély víz” kategóriája a legtöbb vállalkozás részére, miközben az irányadó uniós és hazai jogszabályok jelentősen módosultak a közelmúltban – gondoljunk csak a fogyasztó és a vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI.30.) kormányrendeletre, amelyet a Ptk.-nak a hibás teljesítésre irányadó rendelkezéseivel „együtt” kell alkalmazni. Ha pedig történeti, illetve rendszertani kitekintéssel él a jogalkalmazó, figyelemre érdemes, hogy ez a magyar kormányrendelet egyenesen két – nem mellesleg maximumharmonizációt célul tűző – európai uniós jogszabályt implementált: az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló 2019/771-es EU-irányelvet és a digitális tartalom szolgáltatására és a digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól rendelkező 2019/770-es EK-irányelvet.

A jogalkalmazói és a napi szintű üzletvitel kihívásaihoz a 2022 decemberi fogyasztóvédelmi jogszabály módosításai is hozzátesznek, melyekből kiemelésre érdemes egyrészt, hogy a fogyasztó javára a 373-as kormányrendeletben megállapított egy év kellékszavatossági vélelem köszön vissza immár a 45/2014. (II.26.) kormányrendelet mintatájékoztatójában is (miközben a Ptk. vonatkozó, 6:158. §-ának rendelkezése változatlanul 6 hónapot határoz meg), másrészt a kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) kormányrendelet új előírása szerint a fogyasztó által fizetett vételárat is tartalmaznia kell a jótállási jegynek, és a fogyasztó akár a vállalkozás bármely telephelyén, fióktelepén is érvényesítheti a kötelező jótállást. A gyártói jótállást illetően pedig az Európai Unió Bírósága tavaly arra az álláspontra jutott a Victorinox egyik termékét érintő ügyben, hogy az online webshopot üzemeltető vállalkozás, mint forgalmazó maga is köteles a megvételre felkínált egyes termékekre vonatkozóan a gyártói felelősség terjedelméről is pontos fogyasztói tájékoztatást nyújtani, ha az ajánlatában felhívja a vásárló figyelmét annak létezésére. Az elvárások száma tehát terjedelmes, így aligha felelhet meg, amikor a vállalkozások egymás weboldalait, ÁSZF-jeit, garanciadokumentumait másolgatják. Ennek nemcsak a potenciális fogyasztóvédelmi hatósági szankció, mint a kötelezés és a bírság a kockázata – hiszen az említett jogintézményekről történő pontatlan vagy hiányos fogyasztói tájékoztatásokat, mint megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokat is minősítik az eljáró fogyasztóvédelmi hatóságok –, de az adott vállalkozás részéről komoly üzemelési költségeket jelenthet, ha forgalmazóként úgy szerződik az importőrrel, gyártóval, hogy nem tudja, pontosan hány jogalapon, milyen termékre, mennyi határidővel és milyen terjedelemben, feltételekkel tartozik helytállni ő maga, illetve az ellátási lánc egyéb szereplői.

Az EVP tartalmához visszatérve, 2023-ban is szigorú hatósági figyelemre számíthatnak mindazon B2C kereskedelmi gyakorlatok, melyek a fenntarthatósággal kapcsolatosak, vagyis a greenwashing, avagy az úgynevezett zöldre festés nyomon követése aktuális ellenőrzési pont marad. A jelenség átfogó vizsgálatát egyébkén a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is a zászlajára tűzte, így a valószínűsíthetően jogsértő zöld állítások közül a nagyobb hatókörűekre maga a GVH fog 2023-ban jó eséllyel eljárást indítani, míg a hatáskörébe nem tartozó, kisebb kiterjedésű kereskedelmi gyakorlatként megjelenő, vélhetően jogsértő környezeti állításokat pedig jelezni fogja a kormányhivataloknak. A közszolgáltatók panaszkezelési gyakorlatát és telefonos ügyfélszolgálatát, honlapjait is ismételten ellenőrzik idén, ahogyan az úgynevezett szezonális termékek is kiemelt hatósági figyelemre számíthatnak, csakúgy, mint az energiatakarékossághoz kapcsolódó építési termékek.

Van-e új a Nap alatt – avagy milyen újszerű témavizsgálatokkal kell számolni idén a megszokott ellenőrzések mellett?

Idén új elemként a „specifikus csoportoknak” szánt élelmiszerek vizsgálatára is sor kerül, a gyermekeknek szánt élelmiszerek mellett. Tavaly csak a glutén- és laktózmentes termékeket nevesítette az akkori EVP, idén nagyobb teret enged a hatóságok eljárásainak: minden speciális tulajdonságú élelmiszer címkéje és B2C kommunikációja hatósági ellenőrzési célkeresztben lesz. Indokolt emiatt e termékeknél a velük közvetlenül kapcsolatos kommunikációban érdekelt valamennyi entitás – így a gyártók, forgalmazók, reklámügynökségek – elővigyázatossága, hiszen a címzetti kör a fogyasztók különösen védendő körének számít a hatósági eljárásokban, így a bírság kiszabásánál irányadó szempontoknál önmagában ezt, mint súlyosító körülményt vehetik figyelembe. Az élelmiszerekkel kapcsolatosan megtehető reklámállítások terepe amúgy régóta részletekbe menően szabályozott európai uniós és hazai szinten is, így akár hagyományosan, akár influenszerrel történik a népszerűsítésük, indokolt az előzetes jogi audit elvégeztetése.

Komolyabb meglepetésre adhat okot, vagyis nóvumként köszönthetünk jó pár témavizsgálatot, így a gyermekek testi és lelki integritásának védelmét szolgáló előírások megtartásának, valamint a magyar nyelv védelmét szolgáló előírások alkalmazásának ellenőrzését, csakúgy, mint az ideológiamentes kereskedelmi kommunikáció ellenőrzését. Idén kiemelt fókuszt kap a gyermek- és fiatalkorúakat védő reklámszabályok megtartásának ellenőrzése, és a különösen érzékeny társadalmi rétegeket célzó, megtévesztő kereskedelmi kommunikáció ellenőrzése is. A gyermekek, a fiatalkorúak jelentette védendő célcsoport mellett a családok is hangsúlyosabban szerepelnek idén, így a gyermek- és sítáborok ellenőrzése is bekerült a programba, ahogy a gyermekeknek szánt farsangi és halloween-maszkok, parókák, jelmezek termékbiztonsági vizsgálata is. Tavaly a kaland-, kondi- és aquaparkok élveztek fókuszt, és az idei EVP szerint valószínűsíthetően célkeresztben maradhatnak, tekintve, hogy a „szórakoztatási célú berendezések és szórakozási célú sporteszközök” üzemeltetési feltételeinek ellenőrzését nevesíti a program „a biztonságos családi kikapcsolódás” védelme érdekében. Új ellenőrzési címzetti kör 2023-ban az állateledelt és -felszerelést értékesítő üzletek köre, valamint új témavizsgálat az adattörlő címkékkel kapcsolatos előírások betartásának ellenőrzése is.

Záró gondolatként annyit, hogy a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kapcsán például a családtagok külön nevesítése a 2008. évi XLVII. törvényben (Fttv.) érezhetően megihlette a program megalkotóit, hiszen több témavizsgálat is a családok védelmére hivatott. Az új évet érdemes emiatt az EVP, valamint a decemberben kihirdetett, a Magyar Közlöny számaiban megjelent egyes fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályok módosítása áttekintésével indítani. A legmarkánsabb újításokkal a M.K. 2022/209. (XII. 19.) számában megjelent, a cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi LXI. törvény jelenti.

Mindenkinek jó felkészülést!

A cikk szerzője dr. Nagy Andrea Magdolna ügyvéd (Vámosi-Nagy Ernst&Young Ügyvédi Iroda)


Kapcsolódó cikkek

2023. február 7.

A fogyasztói jogok kollektív védelme a vállalkozások jogsértő tevekénységével szemben I. rész

A tanulmány a fogyasztóvédelem egyik tipikus eszközének, a közérdekű igényérvényesítésnek a szabályozását, a kollektív fogyasztói érdekek védelmének alapvető jogintézményeit tekinti át. Ismerteti a kollektív fogyasztói érdekek védelmének fejlődését, a perben megjelenő feleket (a vállalkozás, a keresetindításra jogosult), továbbá a perindítás feltételeit és a feltételek perjogi értelmezését. A perindítás feltételei közül a tanulmány most közlésre kerülő első része csak a jogszabályba ütköző tevékenységet vázolja fel, míg a perindítás további feltételeit a tanulmánynak a Fogyasztóvédelmi Jog Online következő számában publikálásra kerülő második része fogja a joggyakorlati szempontokra fókuszálva tárgyalni.

2023. február 6.

Változások a munka világában

2023. január 1-től módosult a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.). A változás számos fontos területet is érintett, ezek többségét az alábbiakban tekintjük át. A mostani módosítócsomag két EU-s irányelv (2019/1152 és 2019/1158) átvételére vezethető vissza.