Fogyasztóvédelmi szabályrendszer 8. – Érdeksértő bűncselekmények – csalás és kuruzslás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sorozatunk a Magyarázat a fogyasztóvédelmi jogi igényérvényesítésről című Wolters Kluwer-kötet egyes fejezetein keresztül mutatja be a tárgyalt szabályrendszer jogintézményeit. Ezúttal a fogyasztók érdekeit sértő bűncselekményekről szóló részlet olvasható.
A Wolters Kluwer Hungary Kft. gondozásában, dr. Balogh Virág szerkesztésében megjelenő Magyarázat a fogyasztóvédelmi jogi igényérvényesítésről című kötet kísérletet tesz az egyre gyorsabb ütemben bővülő fogyasztóvédelmi szabályrendszer bemutatására, olyanképp, hogy a kiadvány az egyes jogintézményeket a lehetséges igényérvényesítés módjain keresztül ismerteti. Cikksorozatunk befejező részében a fogyasztók érdekeit sértő bűncselekményekről olvashatnak egy, a könyvből kiragadott részletet. Az első cikk itt , a második itt , a harmadik itt, a negyedik itt, az ötödik itt , a hatodik itt, hetedik pedig itt tekinthető meg.
„A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XLII. Fejezete tartalmazza a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekményeket. […] A Btk. XLII. Fejezetében szereplő bűncselekmények mellett még más bűncselekményekkel szembeni fellépés is a fogyasztói érdekek védelmének körébe sorolható, így mindenekelőtt a csalás és a kuruzslás, de megemlíthető a gyógyszerhamisítás (Btk. 185/A. §), az egészségügyi termék hamisítása (Btk. 186. §), és az ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés (Btk. 189. §) bűncselekménye is.
Csalást követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el. A büntetés súlyosabb is lehet a bűntettnek minősülő esetekben, így például a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés lehet, ha a csalás különösen jelentős kárt okoz. (Lásd: Btk. 373. §.)
Az elmúlt években csalás miatt került sor büntetőeljárás lefolytatására például fogyasztói csoportok szervezésében részt vett személyekkel szemben. A Kúria a BH2017. 176. számú döntésében megállapította, csalást követett el az az ügyintéző, aki a kölcsön felvétele céljából megjelenő sértettekkel fogyasztói csoportba belépését tartalmazó szerződést íratott alá azzal a valótlan tájékoztatással, hogy a sértettek (a fogyasztók) rövid időn belül és biztosan kölcsönhöz jutnak, és a sértettek ennek hatására befizetést teljesítettek.
A BH2020. 231. szám alatti ügyben az elkövetők elhatározták, hogy oly módon tesznek szert rendszeres jövedelemre, hogy beüzemelnek otthonukba egy emelt díjas telefonszámot, majd különböző napi- és hetilapokba megtévesztő szövegezéssel feladnak olyan hirdetéseket, amelyek nagy érdeklődésre tartanak számot, s ezt követően a minél nagyobb és jogtalan haszonszerzés érdekében igyekeznek az őket hívókat minél hosszabb ideig vonalban tartani, hogy a hangforgalom után magas jövedelemre tegyenek szert. Ennek érdekében egyrészt a más gazdasági társaságok és magánszemélyek által feladott, otthoni munkavégzésre vonatkozó hirdetéseiket összegyűjtötték anélkül, hogy az eredeti hirdetést feladó társaságokkal vagy magánszemélyekkel erről megegyeztek volna, vagy egyeztettek volna arról, hogy a hirdetéseik még aktuálisak-e. Másrészt nem hozták az információkhoz való hozzájutásuk módját az őket hívó felek tudomására. Olyan személyeket céloztak meg a reklámjaikkal, akik érdeklődést mutattak az otthonról végezhető munka lehetősége iránt, s a jelentkezőkkel zajló telefonbeszélgetést igyekeztek minél inkább elhúzni – a telefonszolgáltatóval kötött szerződés alapján az emelt percdíjas telefonszámok esetén a percdíj 625 forint volt, amelyből 60 százalékban részesedett az elítéltek betéti társasága. Az elkövetők tudták, hogy ők maguk munkát nem tudnak nyújtani senkinek sem. Tudták azt is, hogy munkaközvetítést sem végezhetnek, mert sem jogszabályi feltételrendszerük nincs meg hozzá, sem pedig megbízási kapcsolatban nem álltak egyetlen munkaadóval sem. Ennek ellenére a hirdetésüket úgy fogalmazták meg, hogy az olvasóban az a téves feltevés alakuljon ki, a hirdető betéti társaság közvetlenül tud otthon végezhető munkát biztosítani vagy legalább munkát közvetíteni. Az elkövetők csalást követtek el, jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejtettek, illetve tévedésben tartottak, és ezzel összesen több millió forintot kárt okoztak.
Kuruzslás esetén (Btk. 187. §) vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat, az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a kuruzslást az orvosi gyakorlatra jogosultság színlelésével követik el. Megvalósulhat a bűncselekmény például egyes betegségek gyógymódjának megállapításával, gyógyszer, gyógyhatású készítmény alkalmazásának előírásával, adagolásával.
Egy eljárásban megállapításra kerülhet a kuruzslás és a csalás elkövetése is. A csalás vagyon elleni, a kuruzslás pedig egészséget veszélyeztető bűncselekmény, s ugyanazon személlyel szemben megállapítható mindkét bűncselekmény elkövetése. Ez történt a BH2017. 81. szám alatti ügyben is, ahol börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra ítélték azon vállalkozás vezető tisztségviselőit, amelynek munkatársai fogadták, illetve „kezelték” a túlnyomórészt rákbetegségben szenvedő, hozzájuk forduló személyeket. Az egyik elítélt személy szabadalmi védettséget kért az általa kifejlesztett készülékekre, amelyek közül az egyik rákmegelőző, a másik kifejlett daganatokat kezelő, a harmadik retrovírus-pusztító, míg negyedik agyvelőgyulladást, agyhártyagyulladást kezelő készülék néven szerepelt. A szabadalmi bejegyzés iránti kérelmet elutasították. Ennek ellenére reklámokat jelentettek meg, a szabadalmi bejegyzés nélküli készülékeket már bejegyzettként tüntették fel, és a készülékről természetgyógyászati szaklapokban, illetve az interneten is nyilatkoztak. A reklámokból úgy tűnt a fogyasztók számára, hogy a vállalkozás hatósági engedélyek birtokában végez gyógyító tevékenységet a készülékekkel, miközben azok nem minősültek orvostechnikai eszközöknek, csak ún. frekvenciagenerátorral rendelkező készülékek voltak, amelyeknek az emberi szervezetre gyakorolt élettani hatását semmi nem támasztotta alá. A cég munkatársai a náluk a hirdetésükre jelentkező betegeknek mindezek ellenére azt állították, hogy a készülék alkalmas a rákos és egyéb megbetegedések kezelésére. A vállalkozás munkatársai cselekményükkel több sértettnek esetenként 10000 és 7000000 forint közötti összegű kárt okoztak.
A csalás és a kuruzslás összekapcsolódott a Győri Ítélőtábla Bf.102/2018/29. számú ítéletében szereplő cselekmények esetében is. Ebben az ügyben egészségnapnak álcázott és hirdetett rendezvényeken ténylegesen termékbemutatóra került sor, melynek célja a csomagban árult termékek minél nagyobb számban, illetőleg minél nagyobb jövedelmezőséggel történő eladása volt. A sértettek (a fogyasztók) megtévesztése már a meghívók kiküldésével, az egészségnap megszervezésével, a call-center által adott tájékoztatással megkezdődött, hiszen ahelyett, hogy egy egészségfelmérő egészségnapot szerveztek volna a jelentkezők számára, ahogy az a tájékoztatásban szerepelt, tulajdonképpen termékek eladását célzó termékbemutatóra került sor. A cél az volt, hogy a sértettekben erősítsék azt a meghívó által kialakított képet, hogy egy egészségmegőrzéssel, egészségi állapot felméréssel kapcsolatos rendezvény kerül megtartásra. Ezt szolgálta a termékbemutatón megjelenő és az egyik vádlott alkalmazásában vagy megbízásában álló személyek ruházata: fehér köpeny, fehér pulóver, illetőleg az egyes esetekben a nyakba helyezett fonendoszkóp használata. Emellett a helység berendezésében egészségügyi termékeket, a mindennapi életben általában használatos diagnosztikai eszközöket helyeztek a középpontba. Tovább erősítette a tévesen kialakított képet a fogyasztókban, hogy a számukra tartott előadás kapcsán szakemberek, orvosok, valamint egészségügyben dolgozó más szakemberek véleménye került összeszerkesztésre. A fenti módszerrel kialakított hamis képzetet az elkövetők az előadás során egyetlen alkalommal sem korrigálták, így például, amikor tévesen az előadást tartót orvosnak vagy az asszisztenciát egészségügyi szakszemélyzetnek aposztrofálták vagy szólították meg a sértettek, az egyetlen alkalommal nem került kiigazításra. A sértettek tévedésben tartása végig a rendezvény alatt folyamatos volt. A bíróság megállapította tehát, ezek a körülmények egyértelműen azt a célt szolgálták, hogy a megjelenő sértettekben egy téves képzetet keltsenek, és ezzel a téves képzettel érjék el azt, hogy az elkövetők által forgalmazott eszközök jelentőségét, illetőleg hasznát, egészségjavító hatását a sértettek jelentősen túlértékeljék, illetve hogy ebben a körben a megtévesztésükre kerüljön sor, még azzal a módszerrel is, hogy a fentieken túlmenően az ár vonatkozásában a piaci árnál lényegesen magasabb árat alkalmaztak.”
(Címlapképünk illusztráció.) A kötet szerkesztője dr. Balog Virág, szerzői: dr. Balogh Virág, dr. Bencsik András és dr. Zavodnyik József.
A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.
