Fogyasztóvédelmi szabályrendszer 5. – A Kollektív igényérvényesítési irányelv

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sorozatunk a Magyarázat a fogyasztóvédelmi jogi igényérvényesítésről című Wolters Kluwer-kötet egyes fejezetein keresztül mutatja be a tárgyalt szabályrendszer jogintézményeit. Ezúttal a Kollektív igényérvényesítési irányelvről szóló részlet olvasható.

A Wolters Kluwer Hungary Kft. gondozásában, dr. Balogh Virág szerkesztésében megjelenő Magyarázat a fogyasztóvédelmi jogi igényérvényesítésről című kötet kísérletet tesz az egyre gyorsabb ütemben bővülő fogyasztóvédelmi szabályrendszer bemutatására, olyanképp, hogy a kiadvány az egyes jogintézményeket a lehetséges igényérvényesítés módjain keresztül ismerteti. Cikksorozatunk következő részében a 2023-tól alkalmazandó Kollektív igényérvényesítési irányelvet bemutató részletet olvashatják el. Az első cikk itt , a második itt , a harmadik itt, a negyedik pedig itt tekinthető meg.

„Az Európai Unió 2020-ban megújította a [fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló] 2009/22/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet: az Unió olyan módon kívánta megerősíteni a kollektív igényérvényesítési eszközöket, hogy azok kiterjedjenek a jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedésekre és a jogorvoslati intézkedésekre is {Kollektív igényérvényesítési irányelv [az Európai Parlament és a Tanács 2020. november 25-i (EU) 2020/1828 irányelve a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (a szerk.)] (5) preambulumbekezdés}. A Kollektív igényérvényesítési irányelv preambuluma kiemeli, hogy a 2009/22/EK parlamenti és tanácsi irányelv nem foglalkozott kellő mértékben a fogyasztóvédelmi jog érvényesítésével kapcsolatos kihívásokkal: az egyre növekvő mértékben globalizált és digitalizált piactereken a jogellenes gyakorlatoktól való elrettentő hatás növelése és a fogyasztóknak okozott hátrányok csökkentése érdekében felveti a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmét szolgáló eljárási mechanizmusok kiteljesítését és megerősítését, különös tekintettel a jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedésekre és a jogorvoslati intézkedésekre, valamint az adott esettől függően és az uniós és nemzeti jog biztosította lehetőségek szerint további igényérvényesítési eszközökre (kártérítés, kijavítás, árleszállítás) is [Kollektív igényérvényesítési irányelv (5), (8) preambulumbekezdés].

A Kollektív igényérvényesítési irányelv az uniós fogyasztóvédelmi hagyományokkal összhangban jelöli ki a célját, miszerint a fogyasztóvédelem magas szintjének elérése révén kíván hozzájárulni a belső piac megfelelő működéséhez azáltal, hogy közelíti a tagállamok képviseleti keresetekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bizonyos vonatkozásait [Kollektív igényérvényesítési irányelv 1. cikk (1) bekezdés].

A Kollektív igényérvényesítési irányelv átültetésére nyitva álló határidő 2023. június 25-e, így a továbbiakban csupán az irányelv struktúrájának bemutatására szorítkozunk. (Megjegyezzük, hogy a Kollektív igényérvényesítési irányelv átültetésének jövőbeniségére tekintettel az irányelv terminológiáját jórészt érintetlenül hagytuk, nem ismervén, hogy a magyar jogalkotó mely jogintézményeket szánja azok megfeleltetéséül.)

A Kollektív igényérvényesítési irányelv – 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre épülő – központi fogalmai:

– a »fogyasztók kollektív érdeke« (Kollektív igényérvényesítési irányelv 3. cikk 3. pont), amelyet akként határoz meg, hogy az a fogyasztók általános érdeke, valamint – különösen a jogorvoslati intézkedések esetében – a fogyasztók egy csoportjának érdeke;

– a »feljogosított szervezet« fogalma [Kollektív igényérvényesítési irányelv 4. cikk (3) bekezdés]; valamint

– a korábbi igényérvényesítési módokat egységes keretbe foglaló képviseleti kereset fogalma [Kollektív igényérvényesítési irányelv 3. cikk 5. pont].

A feljogosított szervezet a Kollektív igényérvényesítési irányelv szerint olyan jogi személy, amely legalább 12 hónapja a fogyasztók érdekeinek védelme céljából fejt ki nyilvános tevékenységet. Feljogosított szervezet nem működhet profitorienált alapon, ugyanakkor független és a finanszírozása áttekinthető.

A Kollektív igényérvényesítési irányelv harmadik alapvető fogalma a képviseleti kereset: a feljogosított szervezetek az irányelvben meghatározott képviseleti kereseteket indíthatnak a fogyasztók kollektív érdekeinek védelme iránt. A feljogosított szervezet ilyen eljárásokat a fogyasztók nevében felperesként eljárva indít

– jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedés,

– jogorvoslati intézkedés, vagy

– mindkettő

meghozatala céljából.

A képviseleti keresetek általános fogalmán belül a Kollektív igényérvényesítési irányelv elhatárolja a

– belföldi képviseleti kereseteket (abban a tagállamban indított kereset, amelyben a feljogosított szervezet kijelölésre került); és a

– határokon átnyúló képviseleti kereseteket (olyan képviseleti kereset, amelyet valamely feljogosított szervezet attól eltérő tagállamban indít, mint amelyben a feljogosított szervezet kijelölésre kerül).

A korábbi bizottsági közlemény […] tartalmának a felülvizsgálata céljából minden tagállam 2023. december 26-áig közli az Európai Bizottsággal a határokon átnyúló képviseleti keresetek indításának céljára általuk előzetesen kijelölt feljogosított szervezetek jegyzékét – a listát mind a tagállamok, mind pedig az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza.

A Kollektív igényérvényesítési irányelv ezen felül előírja, hogy valamely tagállam bíróságának vagy közigazgatási hatóságának olyan jogerős határozatai, amelyek fogyasztók kollektív érdekeit hátrányosan érintő jogsértést állapítanak meg, mindegyik fél által bizonyítékként felhasználhatók nemzeti bíróságaik vagy közigazgatósági hatóságaik előtt az ugyanazon gyakorlat miatt ugyanazon kereskedővel szemben indított bármely más keresettel indított eljárásban (Kollektív igényérvényesítési irányelv 15. cikk).”

A kötet szerkesztője dr. Balog Virág, szerzői: dr. Balogh Virág, dr. Bencsik András és dr. Zavodnyik József.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

---