Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jelen írás a jövő május végétől hatályos, az EU-s fogyasztóvédelmi szabályok korszerűsítését célzó uniós irányelv nyomán életbe lépő legfontosabb hazai változásokat mutatja be.
Amikor 2019. november 27-én az Európai Parlament elfogadta az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló 2019/2161 irányelvét (Irányelv), vélelmezhetően a legoptimistább várakozások sem prognosztizálták a digitális kereskedelmi szektor akkora ütemű növekedését, mint amit a másfél éve tartó járványügyi intézkedések végső soron indukáltak.
Az Irányelv preambuluma akkor azt rögzítette, hogy a digitális eszközök folyamatos fejlődésére tekintettel a meglévő uniós fogyasztóvédelmi szabályok korszerűsítésére és egyszersmind az uniós fogyasztóvédelmi jog kiigazítására van szükség. Az azóta történtek ismeretében könnyen belátható, hogy az Irányelv megalkotása véletlenszerűen éppen egy olyan időszakot megelőzően történt, ami alapvetően befolyásolta mindennapi életünk digitalizációs szintjét, következésképpen a preambulumban rögzített szabályozási igények ma már még hatványozottabban jelentkeznek.
Ezen előzmények ismeretében némiképp meglepő, hogy a kormány az Irányelvben meghatározott átültetési határidő utolsó napjában, csupán 2022. május 28-ában jelölte meg a 712/2020. (XII.30.) Kormányrendelet (Mód. Rendelet) hatálybalépésének napját, amely jogszabály a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet (Rendelet) előírásaiba ültette át az Irányelvben meghatározott elvárásokat. Jelen írásunkban a jövő májusban hatályba lépő legfontosabb változásokat mutatjuk be.
A Mód. Rendelet egyik legjelentősebb újítása, hogy a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés definíciójának kiegészítésével egyértelműsíti, hogy a digitális szolgáltatások is a Rendelet hatálya alá tartoznak, következésképpen a digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések esetén is érvényesülnie kell a Rendeletben szabályozott fogyasztóvédelmi követelményeknek.
Lényeges különbség a Rendelet hatályát illetően továbbá, hogy az nem csupán a fizetési kötelezettséget keletkeztető digitális szolgáltatásokra terjed majd ki, hanem azokra a szerződésekre is, ahol a vállalkozás a fogyasztó személyes adatainak szolgáltatását kéri saját szolgáltatása ellenértékeként. A Mód. Rendelet indokolása szerint e rendelkezés elsősorban a felhőalapú tárolási szolgáltatásokra, a közösségi médiára vagy az e-mail-fiókokra vonatkozik, fontos tudni azonban, hogy a jogszabályi definíció alapján akár egy ingyen nyelvlecke vagy edzésprogram nyújtása is ebbe a körbe kerülhet, ha cserébe személyes adatok gyűjtésére kerül sor.
A digitális szolgáltatások definíciójának meghatározása során a Mód. Rendelet külön reflektál a platformszolgáltatásokra is az alábbiak szerint:
a) olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy digitális adatokat hozzon létre, kezeljen, tároljon vagy azokhoz hozzáférjen, vagy
b) olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi a fogyasztó és a szolgáltatás más igénybe vevői által feltöltött vagy létrehozott digitális adatok megosztását, illetve az azokkal való egyéb interakciót.
Fontos kiemelni, hogy a digitális szolgáltatással szemben a digitális adattartalom nyújtása jelenleg is a Rendelet hatálya alá tartozik, igaz a Mód. Rendelet mind elnevezését, mind definícióját tekintve elvégez majd némi ráncfelvarrást: jövő májustól digitális tartalom alatt immáron a digitális formában előállított vagy szolgáltatott adat értendő majd.
Mind a digitális tartalom, mind a digitális szolgáltatás vonatkozásában módosul a vállalkozást terhelő tájékoztatási kötelezettség egy eleme is: a módosítást követően már nem a digitális adattartalom hardverrel és szoftverrel való együttműködési képességéről, hanem annak kompatibilitásáról és interoperabilitásáról lesz szükséges a fogyasztókat tájékoztatni.
Az elektronikus vásárlási szokások trendjei alapján a Mód. Rendelet külön szabályozást ad az úgynevezett online piacok számára, amelyet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 2. § k) pontjában meghatározott fogalomra utalással rögzít. A szintén 2022. május 28-ától alkalmazandó törvényi definíció szerint az online piac olyan szolgáltatás, amely a kereskedő által vagy a kereskedő nevében működtetett szoftvert, többek között weboldalt, valamely weboldal egy részét vagy valamely alkalmazást alkalmaz, és amelynek révén a fogyasztók távollevők közötti szerződést köthetnek más kereskedőkkel vagy fogyasztókkal.
Az online piacokat illetően a Mód. Rendelet egyrészt klasszikus fogyasztóvédelmi tájékoztatási kötelezettséget ró az online piac szolgáltatójára, amely alapján az köteles arra vonatkozó információt közzétenni a fogyasztó részére, hogy az online piacon vele szerződéses jogviszonyba kerülő szolgáltató vállalkozásnak minősül-e, és amennyiben nem, úgy a fogyasztót nem illetik meg a fogyasztói jogok.
Másrészt alapvető újítás, hogy az online piac szolgáltatójának külön tájékoztatást kell majd közzé tennie a keresője révén rangsorolt ajánlatok rangsorolásának fő paramétereiről, így különösen arról, ha egyes ajánlatok azért szerepelnek a rangsor elején, ha az adott vállalkozás közvetlenül vagy közvetett módon fizetett az online piac szolgáltatójának azért, hogy egy terméket magasabbra rangsoroljon a keresési eredmények között.
Végezetül mindenképp említést érdemel, hogy a Mód. Rendelet a fenti változtatások következtében módosította a Rendelet mellékletét képező elállási nyilatkozat sablonját is, ezért a jelenleg hatályos verzió alkalmazása 2022.május 28-ától kezdődően már nem lesz megfelelő a vállalkozások számára az erre vonatkozó közzétételi kötelezettség teljesítésére.
A cikk szerzője dr. Szigeti-Szabó Andrea partner ügyvéd, közbeszerzési szaktanácsadó és dr. Farkas Márton ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
