Földön innen, erdőn túl – előhaszonbérlői kötelezettségek

Az alábbiakban a szerzők az előhaszonbérlői kötelezettségeket értelmezik erdőnek nem minősülő föld haszonbérbe adása esetén.

A földek haszonbérlése, illetve előhaszonbérlése a jogügyleteknek ama mezsgyéje, ahol rendkívül fontos, hogy megfelelő tudású szakember segítsen eligazodni a jogszabályok között. E haszonbérletre vonatkozó szabályok ugyanis jelentős mértékben eltérnek a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) haszonbérletre vonatkozó általános szabályaitól, azoknál jóval részletesebbek.

Földek haszonbérlésével, előhaszonbérlésével kapcsolatban a vonatkozó jogszabályi rendelkezések olyan végeláthatatlanul bonyolult szabályrendszert alkotnak, amelyek sokszor a hatóságok számára is komoly jogértelmezési problémát jelentenek.

A földek haszonbérletével kapcsolatos részletszabályozást a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (földforgalmi törvény) tartalmazza. Ez utóbbi a haszonbérlet esetén az előhaszonbérleti jog gyakorlását rendkívül részletesen rögzíti. Lényeges, hogy ezekkel a részletszabályokkal a szerződéskötéskor a haszonbérbevevőnek számolnia kell, hiszen amennyiben az előhaszonbérletre jogosultat a haszonbérbevevőnél ranghelyben előrébb álló elsőbbségi jog illeti meg, úgy a megkötni szándékozott haszonbérleti szerződés a haszonbérbeadó és az előhaszonbérletre jogosult között jön létre.

Ha az előhaszonbérlő a földforgalmi törvény 46. §-ának (3) bekezdés a) pontja szerint minősül, vagyis olyan helyben lakó földműves, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, aki, vagy amely a föld fekvése szerinti településen az előhaszonbérleti joga gyakorlását megelőzően legalább 3 éve állattartótelepet üzemeltet, és a haszonbérlet célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása, és rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott állatsűrűséggel, akkor az előhaszonbérleti jog gyakorlása esetén nincs könnyű dolga.

Az előhaszonbérlőt, mint beavatkozó felet ugyanis a szerződés megkötése tekintetében haszonbérbevevővel szemben többletkötelezettség terheli. Ez a kötelezettség pedig az, hogy az előhaszonbérlő a földforgalmi törvény 49. § (4) bekezdése értelmében igazolni köteles, milyen meghatározott célból akarja gyakorolni előhaszonbérleti jogát. A cél igazolásának hiányában az elfogadó nyilatkozat nem felel meg a törvényi követelményeknek, így nem váltja ki a hozzá fűzött joghatást és ez által a haszonbérleti szerződés nem jön létre.

A jogszabályok alapján azonban nem teljesen egyértelműek a tekintetben, hogy ezt a kötelezettséget csak és kizárólag az előhaszonbérletre jogosultat terheli-e, vagy a haszonbérbevevőt is.

A bíróság konkrét ítéletében rámutatott, hogy a földforgalmi törvény a haszonbérleti szerződést kötő szerző fél számára (ellentétben a szerződésbe belépő előhaszonbérlővel) nem írja elő kötelező jelleggel a haszonbérlet céljának meghatározására vonatkozó kötelezettséget. A földforgalmi törvény 38. § (2) bekezdése ugyanis egyértelműen kifejti, hogy a haszonbérletre a földforgalmi törvény rendelkezései mellett a Ptk., valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) haszonbérletre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.

Ebből következően a haszonbérleti szerződés tartalmának megállapításakor irányadók a Ptk. 6:349. §-ában, a földforgalmi törvény 42. §-ában, e §-ra visszautaló 49. § (1) bekezdésében, valamint a Fétv. 48. § (1), (2) bekezdésében és 50. §-ában foglalt rendelkezések.

A haszonbérleti szerződés tartalmát előíró jogszabályi rendelkezések egyike sem írja elő, hogy a szerződésnek a haszonbérbevevő részéről haszonbérlet céljára vonatkozó nyilatkozatot is tartalmaznia kellene. A fent vázolt jogszabályok nyelvtani értelmezése alapján egyértelműen megállapítható, hogy a haszonbérbevevő mint haszonbérleti szerződést kötő szerző félnek nem kellett a haszonbérlet céljáról kifejezett nyilatkozatot tennie sem magában a szerződésben, sem külön okiratban, ez a kötelezettség csak a szerződésbe belépő előhaszonbérlőt terheli. A haszonbérbevevőnek elég csupán előhaszonbérleti jogosultságáról nyilatkoznia, illetve arról, hogy mely törvény alapján és milyen ranghelyen illeti az meg.

A bírói gyakorlat szerint tehát téves az az álláspont, amely szerint a földforgalmi törvény 49. § (4) bekezdését kiterjesztően értelmezve az elfogadó nyilatkozat tartalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló haszonbérleti szerződés tartalmára is irányadónak tekinteti.

A fentiekre tekintettel a Kúria EBH2018. K.14. számú határozatával megállapította, hogy a földforgalmi törvény 49. § (4) bekezdése nem értelmezhető kiterjesztően. Nyelvtani, rendszertani és a teleologikus értelmezés alapján sem következik a jogszabályi rendelkezésekből, hogy a jogalkotó a haszonbérleti szerződéssel szerző haszonbérbevevőre is az előhaszonbérlővel teljesen azonos, a haszonbérlet céljára vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettséget róna.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Gaál Barnabás és dr. Puskás Attila partner ügyvédek. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


A Brexit hatása az adatkezelésre
2019. március 20.

Számos szektorban kell a Brexitet követő időszakkal kapcsolatos nyitott kérdésekre választ találni, az adatvédelem területén is.

A minőségi cserére alapított felmondás
2019. március 20.

A minőségi cserére alapított felmondás

A minőségi cserével indokolt felmondás jogszerűségéhez a munkáltatónak egy tisztán a működésével vagy éppenséggel a munkavállaló képességével összefüggő indokhoz képest több körülményt kell tudni bizonyítania egy esetleges munkaügyi perben.

Új internetes felületet vitarendezési ügyek intézésének megkönnyítésére
2019. március 19.

Új internetes felületet vitarendezési ügyek intézésének megkönnyítésére

Az Európai Bizottság új online felületet tett elérhetővé, amely a társaságok és jogi képviselőik számára megkönnyíti, hogy kartellügyekkel kapcsolatos engedékenységi és vitarendezési eljárások és nem kartellügyekben folytatott együttműködés keretében nyilatkozatokat és dokumentumokat nyújtsanak be.

A cégeljárásban becsatolandó okiratok alaki követelményei
2019. március 7.

A cégeljárásban becsatolandó okiratok alaki követelményei

A cégek nyilvántartásba vételére, valamint a cégjegyzéki adatok változásának bejegyzésére irányuló nem-peres eljárások során – mindenki által ismerten – a bizonyítás korlátozott, ugyanis a cégtörvény rendelkezése alapján eme eljárásokban kizárólag okirati bizonyítás folytatható le.