Folyószámlahitel lehívása a moratórium után Koronavírus

A szerző az alábbiakban a veszélyhelyzetre tekintettel kihirdetett hitelmoratórium egyik speciális esetét, a folyószámlahitelek lehívásának kérdését elemzi, mivel ennek egyes részletei a gyakorlatban értelmezési kérdéseket vetnek fel.

2020. március 18-án hirdették ki és másnap hatályba is lépett a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet a koronavírus okozta világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről. A rendelet a veszélyhelyzet fennállása alatti időre hitel- és kölcsönszerződésből, valamint pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési haladékot biztosított, mely az adósok részére széles körben moratóriumot jelentett. A moratórium értelmezése a kölcsönök esetében számos bizonytalanságot okozott, hiszen voltak olyan kölcsönök, amik már felmondott státuszba kerültek korábban, míg mások egyszerűen lejártak a moratórium előtt, ezeknél külön-külön vizsgálni kellett, hogy mely esetekben lehet a moratóriumot alkalmazni, és mely esetekben nem. Ugyancsak értelmezésre szorul az is, hogy a még folyamatban lévő szerződéseknél a már esedékessé vált részleteket miként kell kezelni, hiszen azok már a világjárványt megelőzően esedékessé váltak.

Tovább bonyolítja a helyzet, hogy a rendelet értelmében a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni a rendelkezéseket. Ebből ugyanis az következik, hogy az ezt követő folyósításoknál már nem kell alkalmazni a moratóriumot. Vannak azonban olyan esetek, amikor ez a gyakorlatban értelmezési kérdéseket vet fel. Ide tartoznak például a folyószámla hitelszerződések.

A rendeletet megkíséreltem egy vállalati folyószámlahitel kapcsán értelmezni az következő esetet alapul véve:

A folyószámlahitel-szerződés alapján a bank a vállalkozás részére egy kihasználható folyószámlakeretet tart nyilván. Ennek a szolgáltatásnak a kihasználatlan összeg vonatkozásában van egy úgynevezett rendelkezésre tartási díja. Ezt azért fizeti az ügyfél, mert számára fenntart a bank egy keretet, amiből szabadon igénybe vehet kölcsönöket. Amennyiben az ügyfél nem vett igénybe kölcsönt 2020. március 18-áig, úgy ez a rendelkezésre tartási díj a moratóriummal érintett díjnak minősül. Amennyiben az ügyfél március 18-áig igénybe vett kölcsönt a hitelkeret terhére, úgy a kölcsön tőke- és kamatösszegét is érinti a moratórium, hiszen megfelel a definíciónak, miszerint hitel- vagy kölcsönszerződés alapján fennálló tőke- vagy kamatkövetelésről van szó.

Ha az ügyfél 2020. március 18-áig nem veszi igénybe a kölcsönt a hitelkeret terhére, hanem csak ezt követően, akkor a jogszabály értelmében nem terjed ki rá a moratórium, hiszen nem felel meg mindkét feltételnek. A szerződés fennállt ugyan március 18. előtt, ám a folyósítás csak ezt követően történt. Egy folyószámla-hitelszerződés esetén tehát a 2020. március 18. utáni lehívások tőke- és kamattartozása tehát a moratóriumtól függetlenül esedékes. Itt jutottunk el az első értelmezendő kérdéshez, mikor lesz ez a tőke és ez a kamat esedékes, hiszen a folyószámla-hitelkeret a szerződés értelmében egy meghatározott időpontban jár le és akkor lesz egyszerre a teljes tartozás esedékes. Tehát itt nem egy havi rendszerességgel fizetendő tőkéről és kamatról van szó, hanem az esedékesség a szerződés lejáratához kötődik.

Álláspontom szerint egy ilyen esetben külön kell vizsgálni a szerződés lejáratát, valamint a tőke és (külön) a kamat esedékességét. A szerződés, mint 2018. március 18. előtt kötött hitelszerződés nem tud lejárni a moratórium alatt. Ebből pedig az következik, hogy a március 18-át követően lehívott kölcsön nem válik esedékessé. Tehát a kölcsönt hiába folyósították a moratóriumot követően, pontosabban jelen esetben lehívásra, mégsem tud esedékessé válni, mert az alapjául szolgáló szerződést érinti a moratórium.

Amennyiben e logika alapján valaki úgy dönt, hogy lehívja a kölcsönt a jelenleg moratóriummal érintett hitelszerződés alapján, akkor elérheti azt, hogy csak a moratóriumot követően kelljen visszafizetnie. Egy dolgot mégsem szabad elfelejtenie, ez pedig a kamat. A kamat ugyanis jellemzően a folyószámla-hitelszerződések esetén nem a tőke lejáratakor esedékes, hanem rendszeresen, általában havonta. Itt jutottunk el a következő csavarig, ugyanis ha egy moratóriummal nem érintett tőke után kamatot kell fizetni, az ugyancsak moratóriummal nem érintett tartozás lesz. Ha ezt az információt és a kamat havi esedékességét együttesen értelmezzük, akkor arra a következtetésre lehet jutni, hogy a kamat egy ilyen hitelszerződésnél a tőke 2020. március 18-át követő igénybevétele okán az első hónapban esedékes lesz.

Álláspontom szerint az előbbiekben levezetett kamat meg nem fizetése akár azzal a következménnyel is járhat, hogy a bank felmondja a szerződést a kamattartozás okán. A felmondás természetesen további kérdéseket vet fel, elsődlegesen azt, hogy mikor válik hatályossá és az alapján a szerződésből eredő teljes követelés mikor lesz esedékes, ezt azonban egy másik cikkben fogom kifejteni.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Molnár Gergő partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


Az áfa változásának hatása a szerződés teljesítésére
2020. május 28.

Az áfa változásának hatása a szerződés teljesítésére

A bírói gyakorlat alapján az áfa utólagos jogszabályváltozás következtében történő csökkenése miatt bírói szerződésmódosításnak nincs helye és jogalap nélküli gazdagodás címén sem lehet igényt érvényesíteni (BH2020. 39.).

A nyertes ajánlattevő is bírságolható
2020. május 21.

A nyertes ajánlattevő is bírságolható

Az EUB döntése értelmében az uniós jog elveinek megfelelően a közbeszerzési ajánlattevőre is kiszabható bírság a közbeszerzési szerződés jogellenes módosítása esetén.

Home office örökre?
2020. május 15.

Home office örökre?

A Twitter lehetővé teszi alkalmazottainak, hogy „örökre” home officeból dolgozzanak, ha akarnak.

Diszkriminatív álláshirdetés
2020. május 14.

Diszkriminatív álláshirdetés

Diszkriminatív az álláshirdetés, ha a munkáltató csak hölgyek jelentkezését várja, miközben a munkakört férfi alkalmazott is el tudná látni.