Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hallgatók szakmai gyakorlaton való részvételét a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), valamint a felsőoktatási szakképzéssel és a felsőoktatáshoz kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szabályozza. A hallgatók gyakorlati foglalkoztatásával kapcsolatban speciális adó- és járulékszabályok vannak érvényben – írja a HR&Munkajog.
A hallgató szakmai gyakorlatára vonatkozó általános szabályok
Szakmai gyakorlat alatt a felsőoktatási szakképzésben, alap-, mester- és osztatlan képzésben, külső gyakorlóhelyen vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő részben önálló hallgatói tevékenység értendő (Nftv. 108. § 36. pont). A szakmai gyakorlat a képzés része, amelyet a hallgatók az adott szak követelményeiben meghatározott időtartamban, a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben töltenek el (R. 4. § 4. pont).
Az Nftv. előírja, hogy a hallgató kizárólag hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a képzési program keretében, és a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során a felsőoktatási intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen [Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pont].
Szakmai gyakorlóhely bármely jogi személy, gazdálkodó szervezet lehet, feltéve, hogy a szakmai gyakorlatot az érintett felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás, és a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján biztosítja. További feltétel, hogy szerepeljen az Oktatási Hivatal nyilvántartásában (R. 4. § 5. pont). Az Oktatási Hivatal a felsőoktatási intézmények adatszolgáltatása és működési engedélye alapján tartja nyilván az együttműködési megállapodásokat és a gyakorlóhelyeket. A gyakorlati képzést szervező köteles felelősségbiztosítást kötni a hallgató javára [Nftv. 44. § (4) bekezdés].
A felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodást köthet a hallgatók szakmai gyakorlatáról. A megállapodás akkor kötelező, ha az előírt szakmai gyakorlat időtartama legalább hat hét. Az együttműködést írásba kell foglalni (R. 15. §). A megállapodás kötelező tartalmi elemeit az R. részletesen bemutatja (R. 16. §).
II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia |
|---|
|
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Előjelentkezési akciónk keretében 2015. december 31-ig 149 990 Ft (+ áfa) helyett 128 990 Ft-ért (+ áfa) jelenkezhet. |
A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, tehát munkaviszony jön létre. A hallgatót megilletik a munkavállalókra előírt jogok. Például a hallgatónak is jár a napi munkába járás és hazautazás költségének megtérítése a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján. Az R. az Mt.-nél kedvezőbb feltételeket is meghatároz. Például nem rendelhető el éjszakai munka, rendkívüli munkaidő, a napi munkaidő nem haladhatja meg a nyolc órát, legalább napi tizenkét óra pihenőidőt kell biztosítani, nem köthető ki próbaidő. Az R. részletesen szabályozza a hallgatói munkaszerződés kötelező tartalmát (R. 18. §).
A képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlatiképzés keretében foglalkoztatott hallgatót megállapodás alapján megillető díjazás mértéke hetente nem lehet kevesebb a minimálbér tizenöt százalékánál. (2015-ben napi nyolc óra munka esetén minimum 15 750 forint/hét.) A hallgatónak kötelezően nem jár díjazás, ha az egybefüggő gyakorlat időtartama nem éri el a hat hetet. A duális képzés részeként teljesített gyakorlati képzés esetén azonban a díjazás biztosítása a gyakorlat időtartamára tekintet nélkül kötelező. A díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti [Nftv. 44. § (3) bekezdés a) pont].
Kivételes szabály, hogy költségvetési szervnél szakmai gyakorlat hallgatói munkaszerződés és a hallgató díjazása nélkül is szervezhető. A hallgatóval azonban így is megállapodást kell kötni, és a hallgatót ebben az esetben is megilletik az Mt.-ben meghatározott munkavállalói jogok [Nftv. 44. § (3a) bekezdés].
Adózási és járulékfizetési szabályok
A szakmai gyakorlaton munkát végző hallgatók esetében a szabályok a hallgatók és a munkaadók számára egyaránt kedvezőek.
A hallgató fizetési kötelezettsége
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 4.12 pont b) alpontja szerint adómentes a hallgató részére nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész. Az értékhatár feletti rész nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely után a hallgató 16 százalék adót fizet.
2014. január 1-jétől módosult a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.). A korábbi szabályokkal ellentétben a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatókra [Tbj. 11. § d) pont]. Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot a szakmai gyakorlat idejére kapott díjazás után – összeghatár nélkül – nem fizetnek. Egészségügyi szolgáltatásra és szolgálati időre jogosultságot tehát a szakmai gyakorlaton végzett munkával nem szereznek. Egészségügyi szolgáltatásra azonban jogosultak a hallgatói jogviszony alapján, ha nappali rendszerű oktatásban vesznek részt [a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5) Korm. rendelet 4. § (6) bekezdés b)pont].
Dr. Török Györgyi HR&Munkajog 2015/11-12 számában megjelent cikkéből kiderül az is, milyen közterheket kell fizetnük a munkaadóknak.
A szerző két, hasonló célú és elnevezésű, de eltérő feltételek mellett igénybe vehető távollétet mutat be, megvilágítva a hasonlóságokat és különbségeket. Az egyik a gyermekek utáni pótszabadság, a másik a 2023. január 1-jétől bevezetett szülői szabadság.
Az Európai Bizottság eljárást indított csütörtökön a Temu ellen annak megállapítására, hogy a kínai online kereskedelmi óriásvállalat megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt az illegális termékek értékesítésével, a szolgáltatás esetleges függőséget okozó kialakításával, a felhasználók számára vásárlások ajánlására használt rendszereivel, valamint az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos területeken.Az uniós bizottság közleménye szerint a vizsgálat a Temu által szeptember végén benyújtott kockázatértékelési jelentés alapján indult, és arra összpontosít, hogy a vállalat rendszerei arra szolgálnak-e, hogy korlátozzák a nem megfelelő termékek értékesítését az Európai Unióban.
Év vége közeledtével felmerül a kérdés, pontosan mi történik, ha valakinek elfogy az éves szabadságkerete. Az éves fizetett szabadság a munka világában alapvető jog, amelyet minden munkavállaló igénybe vehet. A szabadság kiadása mindig a munkáltató felelőssége és kötelezettsége, ennek ütemezése során számos jogszabályi előírást kell figyelembe vennie.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
