Hogyan lehet jogi személynek termőföldje?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Művelésiág-változás átvezetése iránti kérelem nem tagadható meg arra való hivatkozással, hogy az a jogi személy termőföldszerzési tilalma alá esik, mert művelésiág-változás átvezetése nem jár tulajdonjogszerzéssel, a kérelmező az ingatlanon tulajdonjogát már korábban megszerezte – a Kúria eseti döntése.
A tényállás
A felperes 1995-ben opciós szerződéseket kötött, majd a művelés alól kivett, agyagbánya művelési ágú ingatlanok tulajdonjogát 1995 és 1999 között adásvételi szerződések útján megszerezte, azokat bányaműveléssel kívánta hasznosítani. A felperes az agyagbánya vonatkozásában 2012. november 14-én a művelési ág „szántó” művelési ágra történő megváltoztatását kérte. A felperes ezzel kapcsolatban eleget tett a törvény alapján fennálló bejelentési kötelezettségének, a bejelentéshez mellékelte a rekultivációs talajvédelmi tervet is. Az újrahasznosítás megtörténtét pedig az ingatlanügyi hatóság a helyszínen ellenőrizte.
A járási földhivatal első fokon a kérelmet elutasította, határozatát a másodfok (alperes) helybenhagyta. A hatósági álláspont szerint a művelésiág-változás átvezetése a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben maghatározott tulajdonszerzési tilalomba ütközik [Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg – 6. § (1) bekezdés].
Az elsőfokú bíróság eljárása
A felperes amellett érvelt keresetében, hogy a törvény csak a tulajdonszerzést korlátozza, a művelési ág megváltoztatása a felperes újrahasznosítási kötelezettségéből fakadóan áll fenn és ez nem minősül tulajdonszerzésnek, csupán adatváltozásnak.
A bíróság ezt nem tartotta megalapozottnak és megállapította, hogy jogi személy a termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg; termőföld jogi személy tulajdonába semmilyen formában vagy módon nem kerülhet, ezért a kereset elutasította.
A felülvizsgálati indítvány tartalma
A felperes szerint a jogerős ítélet rosszul értelmezte a termőföldtörvény tulajdonszerzésre vonatkozó rendelkezéseit, ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte a Kúriától.
A Kúria megállapításai
A Kúria szerint adatváltozás átvezetése során a földhivatal nem tulajdonjog szerzéséről dönt, a művelésiág-változással immár termőföldnek minősülő ingatlanok nem a művelési ág változása folytán kerültek a felperes tulajdonába, mivel azok tulajdonjogát már korábban, az 1995–1999 között megszerezte. Így nem vonatkozik rá a termőföldtörvény belföldi jogi személyek termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó tilalma. Megítélése szerint a művelésiág-változás átvezetése nem tulajdonjog-szerzési mód, tehát nem jár tulajdonjogszerzéssel, tulajdonosváltozással, ezért arra a termőföldtörvényben foglalt tilalom nem vonatkozhat, erre hivatkozással pedig az adatváltozás átvezetése sem tagadható meg.
Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet és az alperes jogsértő határozatát – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.
Az ismertetett döntés (Kúria Kfv. II. 37.044/2014.) a Kúriai Döntések 2014/10. számában K.37. szám alatt jelent meg.
Összeállította: Mátyás Ferenc
