Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az M&A tranzakció során az egyes jogi feladatok tervezése, koordinálása, végrehajtása és ellenőrzése projektmenedzselésnek minősül, tekintettel arra, hogy a tranzakcióban jellemzően sokszámú szereplő működik közre mind az eladói, mind a vevői oldalon (üzleti, pénzügyi, jogi, adózási, műszaki tanácsadók), akiknek a munkáját megfelelően össze kell hangolni annak érdekében, hogy az ügylet sikeresen záruljon és költségvetés menedzselése szempontjából hatékonyan haladjon.
Egy M&A tranzakció során az ügyvédek gyakran kettős szerephez jutnak: egyrészről ellátják az ügyvédi irodán belüli folyamatok tervezését, szervezését és végrehajtását a szűkebb értelemben vett jogi feladatok ellátása érdekében; másrészről az egész ügylet vonatkozásában menedzselik a folyamatokat és képviselik a különböző résztvevők eltérő érdekeit, elvárásait.
Ahhoz, hogy segítsünk megérteni ezt a folyamatot, cikkünkben áttekintjük az M&A-tranzakciók tipikus szakaszait. Bár a tényleges folyamat az adott ügylet körülményeitől függően változhat, a legtöbb tranzakciónak vannak bizonyos közös jellemzői.
Előzetes megbeszélések
Egy tranzakció általában egy vagy több potenciális vevővel folytatott informális, előzetes és nem hivatalos megbeszélések sorozatával kezdődik. Ebben a szakaszban általában még nem dől el az ügylet struktúrája, amely inkább az értékfeltárásra, az összhangra és a megvalósíthatóságra összpontosít.
Nagyon fontos, hogy az ügyfél amilyen hamar csak lehet bevonja a folyamatba az ügyvédet, hiszen az ügyvéd nem csak a tranzakció feltételeinek megtárgyalásában tud segíteni, hanem együtt dolgozik azon is, hogy a céltársaságot úgy pozícionálja, hogy készen álljon az adott tranzakcióra.
Titoktartási megállapodások aláírása
Mielőtt az eladó és a potenciáli vevő érdemi tárgyalásokat folytatnának egymással és az eladó bizalmas, szenzitív információkat adna át a vevőnek, a bevált gyakorlat az, hogy felek titoktartási megállapodást kötnek egymással. Természetesen ebben a szakaszban sem elhanyagolható az ügyvéd szerepe, hiszen az ő feladata a titoktartási megállapodás olyan formában történő elkészítése, hogy az biztosítsa, hogy az ügyletnek még csak a tervéről tudomást szerző személyeket is titoktartási kötelezettség terhelje és a vevő a vele megosztott információkat a tranzakció esetleges meghiúsulása esetén se használhassa fel saját céljaira.
Szándéknyilatkozat / term sheet
Azt követően, hogy a leendő vevők döntést hoznak, hogy tovább kívánnak lépni a tranzakcióval, jellemzően a tranzakció feltételeit egy term sheet-ben vagy szándéknyilatkozatban rögzítik. A szándéknyilatkozat nem kötelező érvényű vázlata a tranzakció jelentős feltételeinek, azonban a jogi felülvizsgálat ebben a szakaszban is kulcsfontosságú, mivel a szándéknyilatkozat megkötése után nehéz a megállapodás pontjainak újbóli megtárgyalása.
A szándéknyilatkozat gyakran tartalmaz kizárólagossági vagy „no-shop” rendelkezést is, ami azt jelenti, hogy a céltársaság egy bizonyos ideig nem folytathat tárgyalásokat más potenciális vevőkkel.
Aláírás előtti időszak
Ebben a szakaszban az ügyvéd sajátos helyzete abból fakad, hogy minden információ nála fut össze, hiszen a jogügylet alapdokumentumát, az adásvételi szerződést (és az ahhoz kapcsolódó egyéb okiratokat) ő szerkeszti. A konkrét jogi munka elvégzéséhez így valamennyi szereplővel kommunikálnia kell, tőlük információt kell beszereznie, valamint továbbítania kell azokat és az egész tranzakció minden részletével tisztában kell lennie.
(a) A céltársaság átvilágítása („due diligence”)
A céltársaság átvilágítását jellemzően a vevő képviseletét ellátó ügyvédi iroda végzi el az ügyfele megbízására. A vevői oldal köröztet egy átvilágítási listát, amelyben bizonyos dokumentumokat kér a céltársaságtól, többek között cégalapítási, finanszírozási dokumentumokat, a kulcsfontosságú kereskedelmi szerződéseket és a szellemi tulajdon portfóliójának leírását. A céltársaság jellemzően egy virtuális adatszobában, a vevő listáján szereplő kéréseknek megfelelő mappákba rendezve bocsátja rendelkezésre ezeket az információkat. Ez az a szakasz, amikor a potenciális vevő a csontvázakat keresi a szekrényben, amelyek hatással lehetnek a vételárra, zárási feltételek hozzáadásához és különleges kártalanítási kötelezettségek megtárgyalásához vezethetnek.
Eladói oldalról kiemelt odafigyelést érdemel az átvilágítás tárgyát képező virtuális adatszoba összeállítása, mert a kért dokumentumok és információk begyűjtése és feltöltése hosszabb időt vehet igénybe.
A vevői átvilágítás folyamata melegágya lehet egy ügylet félremenedzselésének mind idő, mind költség szempontjából, ezért fontos, hogy ez a szakasz előre meg legyen tervezve és mindvégig szigorúan kézben legyen tartva. Az átvilágítási munka megkezdése előtt hasznos egy munkaindító megbeszélés tartása a kollégákkal, aminek keretében a projektet vezető ügyvéd egyértelműen felosztja a feladatokat, hogy melyik munkatárs melyik átvilágítandó részterületért felelős az átfedések elkerülése végett. Az átvilágítás során javasolt státusz megbeszéléseket tartani rendszeres időközönként a folyamat haladásáról és az addig felmerült tapasztalatokról, hogy probléma esetén azt kellő időben és kellő módon kezelni lehessen.
Az ügyféllel folytatott nyílt és megfelelően időzített kommunikáció szerepe ebben a szakaszban a legjelentősebb a költségvetés menedzselése szempontjából. Gyakran előforduló konfliktusforrás lehet például, hogy a céltársaság átvilágítása során feltárt problémához lazán kapcsolódó vagy a céltársaság gazdasági tevékenységének megértéséhez nem feltétlenül szükséges jogszabályi háttér bemutatását igényli az ügyfél annak ellenére, hogy nem leíró jellegű, hanem csak a problémákat feltáró és arra koncentráló ún. „red flag” típusú átvilágítást rendelt meg. Ilyen esetben azonnal fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy az adott feladat nem képezi a megbízás részét, a későbbi félreértések és a kellemetlenségek elkerülése érdekében.
(b) A végleges dokumentumok megtárgyalása
A vevő, a céltársaság és jogi képviselőik megtárgyalják a végleges dokumentum feltételeit. Előfordulhat, hogy a szándéknyilatkozatban elfogadott ügyleti struktúrákat és feltételeket újratárgyalják. Ez a folyamat általában néhány hetet vesz igénybe, néha hosszabb időt.
A szerződés nyelvének meghatározása során tervezni kell azzal is, hogy határon átnyúló ügylet esetén a helyi hatóság vagy bíróság a saját nyelvén várja el a dokumentumok benyújtását (mint például külföldi befektető magyarországi stratégiai társaságban fennálló tulajdoni részesedés megszerzése kapcsán az Innovációs és Technológiai Miniszterhez tett bejelentés során), amely fordítás egy hosszabb szerződés esetében jelentősebb időigénnyel és költséggel járhat.
Kihívást jelenthet a projektet vezető ügyvéd számára, ha az ügylet valamelyik szereplője vállalat eladásban / felvásárlásban nem jártas fél vagy esetleg teljesen eltérő jogi, kulturális környezetből érkezett, mert ez esetben kellő odafigyelést kell biztosítani az ügyfél vagy adott esetben a másik fél edukációjára.
(c) Szavatosságvállalások
A végleges adásvételi dokumentum oldalakon keresztül tartalmaz majd a társaság működésére vonatkozó kijelentéseket és szavatosságvállalásokat (például azt, hogy nincsenek folyamatban lévő perek, vagy hogy a társaság nem szegte meg egyik lényeges szerződését sem), amennyiben ezekről a kijelentésekről a zárás után kiderül, hogy nem igazak, a céltársaság potenciális vevője kártérítési igényt támaszthat. A szavatossági listák célja, hogy minősítsék ezeket a szavatosságokat, hogy azok mikor minősülnek lényeges szerződésszegésnek.
Fontos, hogy a céltársaság átvilágítása megfelelően dokumentálásra kerüljön, ugyanis amennyiben követhetetlenné válik az átvilágítás folyamata és nem tudjuk melyik dokumentum került átnézésre és melyikek nem, melyik menedzsment kérdésre érkezett válasz és melyikre nem, annak természetesen nem csak munkaszervezési szempontból van negatív hatása, hanem jogi szempontból is. Ekkor ugyanis nem lehet bizonyítani, hogy a vevőnek miről volt vagy lehetett tudomása, így a szavatosságvállalások lehet, hogy nem lesznek teljeskörűek, azok érvényesítése a jövőben nehézséget okozhat.
Aláírás
A végleges megállapodás és mellékletei egyeztetése után a dokumentumok aláírására kerül sor. A zárás történhet egyidejűleg, vagy ha bizonyos intézkedéseket a zárás előtt kell megtenni (például a kormányzati jóváhagyások megszerzése vagy a kulcsfontosságú szerződések átruházásához szükséges hozzájárulások megszerzése), akkor egy későbbi időpontban.
Zárást megelőző időszak
Ha az aláírás és a zárás között van egy időszak, a céltársaság és a vevő előkészíti az összes zárási dokumentumot, és teljesíti az összes szükséges követelményt. A zárást megelőző időszak hossza változhat, attól függően, hogy milyen zárási feltételeket kell teljesíteni.
Zárás
Amikor minden zárási feltétel teljesül, az ügylet lezárható, és a vételár (első részlete) átutalásra kerül. Ez az a pillanat, amikor a tranzakció ténylegesen létrejön.
Zárást követő kötelezettségek
A vevő fizetési kötelezettségeit jellemzően nem egy egyösszegű vételár átutalásával rendezi. A vevő fél rendszeresen visszatartja a vételárat vagy a vételárat több részletben fizeti meg. Ez általában előnyös a vevő számára, de a tárgyalási eredmény részét képezi a későbbi vételárrészletek és fizetési határidők jövőbeli rögzítése is. Amennyiben a vevő ezeket elmulasztja esetlegesen kötbért vagy késedelmi kamatot kell fizetnie.
Egy tipikus zárás utáni ütemtervnek meg kell említenie az elévülési határidőket is, különösen azért, mert ezek a dátumok általában a távoli jövőben esedékesek, és ezért gyorsan szem elől téveszthetők. Ha ezeket a határidőket elmulasztják, fennáll a veszélye annak, hogy a vevőnek az eladó biztosítékaiból vagy szavatosságából eredő követelései elévülnek.
Természetesen hosszan sorolhatnánk még az M&A tranzakcióhoz kapcsolódó egyes (menedzselési) feladatokat, de jelen cikknek nem célja minden egyes tranzakciótípus és a hozzájuk kapcsolódó feladat teljeskörű és kimerítő bemutatása. Ugyanakkor reméljük, hogy a fent bemutatott folyamatleíráson keresztül sikerült rávilágítani arra, hogy a projektmenedzseri képességek elsajátítása és fejlesztése szinte nélkülözhetetlen azon ügyvédek/ügyvédjelöltek számára, akik M&A tranzakciókkal foglalkoznak vagy kívánnak a jövőben foglalkozni.
A cikk szerzői dr. Somosi-Horváth Barbara a CLM Bitai & Partners ügyvédjelöltje és dr. Balogh Norbert a CLM Bitai & Partners ügyvédjelöltje. A CLM Bitai & Partners Ügyvédi Iroda a jogaszvilag.hu szakmai partnere.
