Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A felperes közszolgálati jogviszonyban állt az I. rendű alperessel, és megbízták a hivatalvezetői feladatok ellátásával. 2006. október 16-án visszavonták vezetői megbízását, s mivel a felajánlott másik munkakört nem fogadta el, a munkáltató 2007. április 16-i hatállyal felmentéssel megszüntette közszolgálati jogviszonyát.
A munkáltatói jogkör gyakorlója a felmentési idő alatt fegyelmi eljárást indított a felperessel szemben, majd 2006. december 20-án a Fegyelmi Tanács hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtotta. Az intézkedést sérelmezve a felperes keresetet terjesztett elő. 2006. január 1-jei hatállyal a törvény rendelkezése folytán az I. rendű alperes szervezeti egységét képező hivatal általános jogutódjává vált.
Az elsőfokú bíróság a fegyelmi határozatot – annak jogellenességére figyelemmel – hatályon kívül helyezte, és a másodrendű alperest kötelezte az elmaradt illetmény, és egyéb juttatások és károk megfizetésére. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
| Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás |
|---|
|
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet. |
A másodrendű alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a törvényszék határozatát hatályában fenntartotta és megállapította, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, adott időben hatályos 56. § (1) bekezdése szerint a hivatalvesztés fegyelmi büntetést, amennyiben azzal szemben a köztisztviselő keresetet terjesztett elő, annak jogerős elbírálásáig nem lehetett végrehajtani. Az adott esetben a törvény erejénél fogva került sor jogutódlásra 2007. január 1-jétől, és ez a felperes esetében is beállt, függetlenül attól, hogy ennek adminisztrációs kötelezettségeit az I., illetve a II. rendű alperes mikként intézte. A II. rendű alperes a kötelezettségek tekintetében általános jogutódnak minősült, így a felperes igényét a munkáltatónak minősülő szervvel szemben érvényesíthette.
Munkajogi kiskönyvtár sorozat |
|---|
|
A munka díjazása – 2. átdolgozott kiadás – dr. Kártyás Gábor Külföldiek magyarországi foglalkoztatása – dr. Ács Vera Judit Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban – dr. Hanyu Henrietta |
Hivatkozott a felülvizsgálati kérelem arra is, hogy a fegyelmi határozat jogsértő voltának a megállapítása csupán a hivatalvesztés következtében bekövetkező jogviszony megszüntetést tette jogellenessé, nem érintette azonban a korábban érvényesen közölt felmentést. A munkáltató a felmentés közlését követően olyan intézkedést foganatosított a felperessel szemben, amely a fegyelmi eljárás lefolytatását követően – a korábbi nyilatkozatát módosítva – hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel szüntette meg a közszolgálati jogviszonyt. Azt követően a korábban közölt felmentő intézkedéshez jogkövetkezmény már nem társult, fegyelmi büntetés jogellenességének a megállapítása következtében nem éledt fel a munkáltató korábbi nyilatkozata, ahhoz nem fűzhető ismételten joghatály.
