Jogeset: munkajogi jogutódlás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria döntése egy üzemanyagtöltő állomás üzemeltetése ügyében.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes egyéni vállalkozóként a M. Nyrt-vel kötött szerződés alapján üzemeltette a H.-K. üzemanyagtöltő állomást. A töltőállomáson lévő minden eszköz, felszerelés, árukészlet a M. Nyrt. tulajdonában állt. Az alperes szerződését a M. Nyrt. 2012. márciusában felmondta, amelynek következtében az alperes 2012. április 17-ével elszámolt a M. Nyrt-vel, amely társaság 2012. április 17-én más vállalkozóval kötött szerződést a töltőállomás üzemeltetésére.

Az I., II., III. és V.r. felperes 2011. december 13-án, a VI.r. felperes 2011. december 31-én kötött határozott időre szóló munkaszerződést az alperessel. A II.r. felperes munkaköre töltőállomás-kezelő eladó, a többi felperesé töltőállomás-kezelő volt.

Az alperes 2012. április 19-én kelt, április 21-én kézbesített iratban tájékoztatta a felpereseket, hogy a munkaviszonyuk 2012. április 19-ével az Mt. 86. § b) pontja értelmében a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével megszűnik. A 2012. április 20-ai keltezésű, április 23-án kézbesített irattal további tájékoztatást nyújtott azzal, hogy a felperesek munkaviszonya 2012. április 20-ával szűnik meg az Mt. 86. § b) pontja alapján. Az indokolás szerint a munkáltató mint egyéni vállalkozó vállalkozását 2012. április 20-ával megszüntette tekintettel arra, hogy a töltőállomás üzemeltetésére létrejött szerződést 2012. április 17-ével az M. Nyrt. felmondta, így foglalkoztatásukra nincs mód.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes az I., II., III., V., VI.r. felperesek munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos.

Az eljáró bíróságok helytállóan foglaltak állást arról, hogy a felek között fennálló munkaviszonyt nem érintette az, hogy az alperes az egyéni vállalkozó tevékenységét megszüntette. A keresetlevél mellékleteként elfekvő munkaszerződések tanúsága szerint az alperes természetes személyként kötötte meg a felperesekkel a munkaszerződést, a munkajog szabályai szerint az alperes e minőségében munkáltató lehet. Az adott esetben nem jelenti a munkáltató jogutód nélküli megszűnését az, hogy az alperes az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette [az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 19. § (1) bekezdés a) pontja]. Az alperesnek az Mt. 73. § szerint a munkáltatói jogalanyisághoz szükséges jogképessége fennmaradt, és valamely tevékenység egyéni vállalkozási formában való ellátása a munkaviszony fennállása, illetve megszűnése körében nem értékelhető. Ezért az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése nem eredményezi a munkáltató jogutód nélküli megszűnését (BH.2004.335.).

Munkajogi továbbképzés
Négy alkalom alatt áttekintjük a munka törvénykönyve fontos részeit: A munkaviszony megszüntetése – Dr. Lőrincz György A munkaviszony létesítése – Dr. Berke Gyula Az atipikus munkaviszony kérdései – dr. Bankó Zoltán A munka- és pihenőidő szabályai – dr. Pál Lajos Bővebb információ és jelentkezés >>

Az alperes alappal hivatkozott az Mt. 85/A. § (1) bekezdés  b) pontjában foglalt munkajogi jogutódlás szabályainak megsértésére. Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata, illetve a 2001/23/EK irányelv alapján megállapítható, hogy a munkajogi jogutódlás akkor valósul meg, ha a kérdéses gazdasági egység az átadást követően megőrzi identitását. Az Európai Unió Bíróságának gyakorlata szerint az átszállás, illetve az azonosság megállapítása során az ún. Spijkers kritériumok fennálltát kell vizsgálni.

Ezek a következők:

• ingó- és ingatlan vagyontárgyak átadása, átvétele;
• immateriális javak (jogok) átruházása;
• a személyzet jelentős részének továbbfoglalkoztatása;
• az érintett gazdasági egység által a jogutódlás előtt, és azt követően folytatott tevékenység hasonlósága;
• az átadást megelőző tevékenység folytatása, illetve a folytatás lehetőségének fennmaradása, ideértve az esetleges megszakítás időtartamát is;
• a gazdasági egységhez kapcsolódó ügyfélkörhöz fűződő kapcsolatok átvétele.

A perbeli esetben az M. Nyrt. tulajdonát képező benzinkút alperes általi üzemeltetése szűnt meg, de a további üzemeltetés céljából az M. Nyrt. egy új vállalkozásnak, az A. Sz. és K. Bt-nek adta át a felek egybehangzó nyilatkozata szerint.

Abban a kérdésben azonban, hogy az így üzemeltetésre átadott gazdasági egység identitását megőrizte-e, így a munkajogi jogutódlás bekövetkezett-e az átadott egységnél foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyában, jelentősége van az itt folytatott tevékenység jellegének az Európai Unió Bírósága legújabb joggyakorlata szerint (Abler – ügy C-340/01., Temco – ügy C-51/00.). Szolgálató tevékenységnél vizsgálni kell azt, hogy az adott gazdasági tevékenység folytatása alapvetően emberi erőforráson alapul-e, vagy eszközfüggő tevékenység formáról van-e szó. Ahol ugyanis nincs jelentős eszközállományra szükség, a munkavállalók jelentős részének átruházásával a gazdasági egység identitását megőrzi (Hernandez Vidal – ügy C-74/97.). Az alapvetően eszközfüggő tevékenységek esetén pedig a dologi eszközök jelentős mértékű használatával megvalósul a munkajogi jogutódlás (C-172/99. Ojliikenne – ügy, C-340/01. Abler – ügy).

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet. A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat. Részletes információ >>

A perbeli esetben a töltőállomás üzemeltetése volt az átadott szolgáltatás, amely a benzinkutat képező tárgyi eszközök nélkül nem végezhető. Ezért attól függetlenül, hogy a munkavállalóknak az alperestől történő átvétele az új üzemeltető részéről nem történt meg, a munkajogi jogutódlás 2012. április 17-ével megvalósult.

Ennek következtében a felpereseknek az alperesnél fennállt munkaviszonya az új üzemeltetőnél, az A. Sz. és K. Bt-nél változatlan tartalommal a jogutódlás folytán fennállt, csak a munkáltató személyében következett be változás. Az alperes részéről közölt munkáltatói intézkedések időpontjában (2012. április 21. és 23.) már nem az alperes volt a felperesek munkáltatója, ezért joghatályosan a jogviszony megszüntetéséről nem intézkedhetett. Az alperes e nyilatkozatai joghatás kiváltására ezért nem voltak alkalmasak.

Tény, hogy 2012. április 17-ét követően a felpereseket  egyik munkáltató sem foglalkoztatta folyamatosan tovább (az új üzemeltető három felperessel megszakítással kötötte meg az új munkaszerződést). A felperesek azonban a 2012. április 17-étől munkáltatójuk, az A. Sz. és K. Bt. ellen nem indítottak pert, amely cég jelen eljárásnak sem alperese, ezért a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítására jogszerűen nem kerülhetett sor.

A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletnek a munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei (átlagkereset-térítés) tárgyában a felperesek keresetét elutasította.

---