Jogsértően működő kölcsönbeadó igénybevételének veszélyei
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A beszállítók kiválasztása során még a közbeszerzések esetén is a legfőbb szempont a legjobb ár. Ha azonban ez kizárólagos elbírálási szemponttá válik egy munkaerő-szolgáltató kiválasztása során, a munkaviszonyokra vonatkozó speciális felelősségi szabályok miatt az ajánlatkérő a remélt megtakarítás sokszorosát bukhatja el a teljesítés során, ha figyelmen kívül hagyja az ajánlattevő jogszabályoknak megfelelő működésének vizsgálatát.
Beszerző vagy társtettes?
Azt feltételezem, hogy egy törvényesen működő cégnél döntéshozói, vagy azt előkészítő pozícióban tevékenykedő vezető magánemberként jó eséllyel nem veszi meg a nagyáruház parkolójában mellé lépő, ismerős akcentussal hozzá szóló „kereskedő” által felajánlott, alappal feltételezhetően hamis, hamisított, lopott vagy egyéb bűncselekményből származó edény- vagy késkészletet, fúrógépet, elektromos kisautót.Ugyanez a vezető céges „mezben” az irodájában egy jólöltözött beszállítói képviselőtőlsokszor örömmel fogad el olyan ajánlatot, amely ajánlati összegből jogszerűen működve nyilvánvalóan előállíthatatlan a megvásárolni szándékozott termék.
Kis vacillálás után szemet huny a felett, hogy az általa vállalati és személyes sikerként elkönyvelt megtakarítás gyakorlatilag ugyanúgy bűncselekményből, enyhébb esetben harmadik személyek jogos érdekének jogellenes csorbítására irányuló tevékenységből származik, mint amit magánemberként elutasított. Természetesen a beszállító jogellenes magatartásának nem feltétlen velejárója a megrendelővel való összejátszás, sok esetben a jogellenességről a megrendelő nem is tud.
Ha munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönvevő nincs tisztában a kölcsönbeadó jogsértéseinek lehetséges hatásaival, kisebb a motivációja arra, hogy beszállítóját a jó gazda gondosságával ellenőrizze. Könnyű abba a hibába esni, hogy egy egyszerű adásvételként vagy megbízásként tekintünk erre a speciális szolgáltatásra, amelyben a jog- és kellékszavatosság, illetve a szerződésszegés szabályait gondoljuk kizárólag alkalmazandónak, ahol az együttműködési kötelezettség teljesítése, vagy a tényekről való tudomás hiánya elegendő a felelősség alóli mentesüléshez, vagy annak továbbhárításához. Nos, ez itt nem így van.
A munkaerő-kölcsönzésfokozott és mögöttes vevői felelőssége
Akölcsönvevő mögöttes felelősségét a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 1992. évi Mt.) taxatíve tartalmazta. Ha a kölcsönvevő olyan kölcsönbeadótól vett igénybe munkaerőt, aki munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatására nem volt jogosult, vagy nem kötött szabályos, kölcsönzésre irányuló munkaszerződést a munkavállalóval, úgy a munkaviszony a kölcsönzött munkavállaló és a kölcsönvevő között jött létre [1992. évi Mt. 193/G. § (8)–(13) bekezdés]. Bár ezt a szabályt a ma hatályos munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) már nem tartalmazza, egy ellenőrzés során a munkaügyi felügyelő a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 1. § (5) bekezdése és a feltárt tények összessége alapján juthat olyan megállapításra, amely alapján a hatóság az 1992. évi Mt. rendelkezésével azonos hatású jogkövetkezményt rögzíthet a határozatában.
Ennek megállapítása esetén egyrészt jogsértésként a kölcsönvevő terhére állapíthatják meg a munkaszerződés nélküli foglalkoztatást, valamint a bejelentés elmulasztását. Ez a kirótt bírságon túl akár arra is vezethet, hogy a kölcsönvevő nem indulhat közbeszerzéseken, vagy kizárhatják állami és EU-s források pályázataiból. Szélsőséges esetben a be nem fizetett munkáltatói terheket a NAV a kölcsönvevőn is behajthatja a mögöttes felelősségre alapítva, különösen, ha az is megállapítható, hogy a kölcsönvevő tudta, vagy az elvárható gondosság mellett tudnia kellett volna, hogy a szolgáltatás díja a munkabérek és azok közterhei összegét sem fedezi.
Másodlagos vesztességként a nem kívánt helyzetbe került kölcsönvevő további ellenőrzéseknek is kiteszi magát, amelyek kiszolgálása leköti erőforrásait, a jogellenes állapot feloldásáig termelés-kiesést kell elszenvednie vagy azt más, költséges módon megoldania, nem is beszélve a hírnéven esett csorbáról, hisz az ügy tisztázásáig nagy eséllyel szerepelhet fekete foglalkoztatóként a híradásokban.
Egy mondatot azért a munkavállalókat érő sérelmekről is szólni kell, hiszen a kölcsönvevő szándéka ellenére hozhat rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe számára fontos dolgozókat: az orvosnál derül ki, hogy nincs biztosítása, nem lesz jogosult táppénzre, az OEP járulékot fizettet be vele; nem lesz e munkaviszonyhoz tartozó nyugdíjalapot képező szolgálati ideje.
Hogyan kerülhetők el a nem kívánt buktatók?
A jogszerű és biztonságos működésre törekvő kölcsönvevő gondos szolgáltató választással jelentős mértékben csökkentheti kockázatait. Már az ajánlatadás első pillanatától elengedhetetlen a teljes körű együttműködés és információcsere, hogy a kölcsönvevő meggyőződhessen a kölcsönvevő jogszerű működéséről.
| 2014 május 14-15.: XI. Magyar Munkaerő-kölcsönési Konferencia |
|
A konferencia tematikáját úgy állítottuk össze, hogy a hazai kölcsönzési piac résztvevői (kölcsönbe adók és kölcsönbe vevők egyaránt) választ kaphassanak az éppen aktuális kérdéseikre. Kiemelten kezeljük a hamarosan aktuálissá váló áfa-előfinanszírozás megoldási lehetőségeit.
Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, Simon Balázsnak (Humánia HRS Group Zrt) és Dr. Berke Gyulának (egyetemi docens, tanszékvezető PTE ÁJK) Jöjjön el kétnapos szakmai konferenciánkra!
Ízelítő a programból:
2014. május 14.
- 10:10-12:15 Bevezető plenáris előadás: Likviditás – Van megoldás az ÁFA előfinanszírozására?
- 13:30-15:15 Magyar munkavállalók külföldi munkavállalása
2014. május 15.
- 10:00-10:40 Másodlagos piac
- 11:00-12:30 Az iparág jövője: regionális fúzió
Helyszín: Balatonkenese, Marina Port Hotel
Bővebb információk és jelentkezés itt
|
Ennek első lépéseként élni kell a törvény adta lehetőséggel, hogy a kölcsönvevő kérésére a kölcsönbeadó köteles legkésőbb a munkavállaló munkába állásáig a munkavállaló bejelentésére vonatkozó, illetve a kölcsönbeadói nyilvántartásba vételét igazoló okirat másolatát átadni [Mt. 217. § (4) bekezdés]. A bejelentés munkába lépés előtti ellenőrzése sem jelent azonban teljes biztonságot, hisz a kölcsönbeadó a munkába állást követő napon akár ki is jelentheti a munkavállalót. Ugyanakkor a bejelentés kölcsönvevő részéről történő ellenőrzése a körültekintő eljárás bizonyítéka, így a vitás helyzetben a kölcsönvevő javára értékelendő. Az említett eset valószínűsége egyébként nem túl magas, mert a kölcsönbeadó ezzel a lépésével óriási kockázatot vállalna, ugyanis az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 17. § (17) bekezdése értelmében a munkavállalót a kölcsönvevő is köteles be- és kijelenteni, így az adóhatóság egy egyszerű adat-összefuttatással könnyen észreveheti az ekként ügyeskedő kölcsönbeadó jogsértését. A kölcsönbeadó nyilvántartásba vételi kötelezettségének teljesítése az ÁFSZ negyedévente frissített listáján is ellenőrizhető.
A másik ajánlott feladat a kölcsönzés díjának objektív vizsgálata abból a szempontból, hogy a díj összege elegendő lehet-e a felmerülő összes költség, valamint a kölcsönbeadó működési költségeinek fedezetére. Amennyiben ezt kérdésesnek ítéljük, kérjünk tételes költségkalkulációt a szolgáltatótól.
| Munkajogi kiskönyvtár 3. rész: A munka díjazása |
|
Közérthető példákon keresztül ismertetjük a munkabér elszámolásának, kifizetésének szabályait és részletesen bemutatjuk a távolléti díj számítását. Nem hiányozhat egyetlen számfejtéssel foglalkozó, vagy személyügyi szakember polcáról sem! Bővebb információk és megrendelés
Lapozzon bele a kiadványba >>>
|
Ebben a szolgáltatási ágban sem szászszázalékos garancia, ha a szolgáltató régóta a piacon tevékenykedik, megfelelő referenciákkal rendelkezik, változatlan a székhelye és változatlan a tulajdonosi összetétele, valamint a mérlegadatai stabil gazdálkodásról árulkodnak, de itt mégis sokatmondóak, ezért ezeket munkaerő-kölcsönzés igénybevétele előtt feltétlenül érdemes ellenőrizni, és bírálati szempontként figyelembe venni a kockázatok csökkentése érdekében.
A kölcsönbeadók szigorításokat sürgetnek
A tisztességesen versengő piacot vágyó kölcsönbeadó cégek nem tartják elégségesnek a jelenlegi jogszabályi garanciákat, és jogalkotói beavatkozástlátnak szükségesnek a lehetséges visszaélések visszaszorítása érdekében. Egyeztetéseket kezdeményeztek a kormányzattal, és eljuttatták javaslataikat. Az NGM szakértői foglalkoznak a kérdéssel, megfontolják és továbbgondolják a megoldási lehetőségeket. A javaslatok között szerepel a fordított áfa időszakos bevezetése az ágazatra, minimális szolgáltatási díj rögzítésének lehetősége, a kölcsönbeadó és kölcsönvevő egyetemleges felelősségének bevezetése egyes pontosan rögzített és körülhatárolt esetekre.
Megoldás lehetne még a munkaerő-kölcsönzésre ágazati kollektív szerződést létrehozni, de ennek felvetése jelenleg csupán elméleti. Egyfelől a háromoldalú jogviszony sajátosságából adódóan a munkáltatói oldalon mind a kölcsönvevők, mind a kölcsönbeadók érdekképviseleti szerveinek részt kellene vennie a létrehozandó Ágazati Párbeszéd Bizottságban, hisz e kollektív szerződés hatálya csak e módon terjedhetne ki a kölcsönvevőkre is. Másfelől a kölcsönzött munkavállalók igen nehezen szervezhetők, így jelenleg ők sem rendelkeznek ilyen szakszervezeteket tömörítő szervezettel.
Szerző: Simon Balázs, jogi és kommunikációs igazgató, Humánia HRS Group Zrt.
