Jubiláló munkajogi konferencia – interjú dr. Pál Lajossal


Idén ünnepli 20 éves évfordulóját a Visegrádon megrendezendő Magyar Munkajogi Konferencia. Ez alkalomból adott interjút a Jogászvilágnak dr. Pál Lajos, a konferencia szakmai házigazdája.

Jeles évfordulóhoz érkezik az október 10-12. között ismét Visegrádon megrendezendő Magyar Munkajogi Konferencia, mely idén ünnepli 20 éves évfordulóját. Ezúttal is számos szakmai kuriózumot kínálnak a program előadói, szekciói. Ebből az alkalomból beszélgettünk a 2020-as eseményen Pro Iure Laboris Díjjal kitüntetett dr. Pál Lajossal, a konferencia ötletgazdájával, szakmai házigazdájával.

Az idei jubileumi konferencia lesz. Ön gyakorló munkajogász, és nemcsak ötletgazdája, hanem a kezdetektől szakmai házigazdája a rendezvénynek. Ha mérleget kellene vonnia, az elmúlt két évtizedben milyen ívet írt le a munka, illetve a munkajog világa? Milyen változások mentek végbe ez idő alatt?

Jól érzékelhetően felértékelődött a munkajogi gyakorlat: sok jogász foglalkozik vele, sok ilyen témájú PhD-értekezés születik, több egyetemen önálló munkajogi tanszék működik. Mindeközben egyre nyilvánvalóbb, hogy a munkajog ismerete, helyes alkalmazása a foglalkoztatás költségeire is hatással van, befolyásolja egy cég sikerét. Míg a munkajog a ’90-es években még egy kissé „lenézett” jogág volt, mára ez gyökeresen megváltozott. Jelentősen felértékelődött ez a fajta tudás. Meg kell említeni egy fontos, nagy változást, ami végbement az elmúlt két évtized alatt a jogalkalmazók körében. Míg korábban a peres gyakorlat volt a meghatározó a munka világában, ma sokkal kevesebb per van, a számuk radikálisan csökkent. Mostanában már a munkajogi tanácsadás a meghatározó, több ügyvédi iroda tevékenységi körében is fontos helyet foglal el a cégeknek való tanácsadás. Sajnos egy másik radikális változás is tapasztalható: szemben a tíz évvel ezelőtti helyzettel, mára lényegében megszűnt a munkaügyi hatósági ellenőrzés mint állami felügyeleti tevékenység.

Ez hogyan lehetséges?

A munkaügyi ellenőrzésekhez nem adottak a működési feltételek. A hatóság súlyos forrás- és létszámhiánnyal küzd. Mindez természetesen kihat a jogkövető magatartásra is. Ha nincs ellenőrzés, akkor természetszerűleg több a szabálytalanság. Ha egy vállalkozót félévente, évente egyszer nem ellenőriznek, mondjuk, fekete foglalkoztatásért, megéri neki a kockáztatás. Ez nem jó tendencia. De általánosságban is fontos szerepe lenne az állami ellenőrzésnek a munka világában: egy sor munkajogi norma betartása, ellenőrzése elképzelhetetlen állami ellenőrzés nélkül; ezekben az esetekben nem vagy nem lehet megoldás a peres eljárás. Az adóhivataltól is tartunk, ezért fizetünk adót. Szóval, az ellenőrzésnek visszatartó ereje van, egyben pedig közérdek is. Ebben egyet értenek a jogász kollégák, a probléma pedig már egy korábbi visegrádi konferencián is előkerült.

XX. Visegrádi Munkajogi Konferencia

Az előzőből következően, milyennek látja a konferencia elmúlt húsz évét? Az érdeklődők és az előadók alapján betölti-e a szerepét, illetve hogyan hasznosulnak a konferencia előadásai?

Az elmúlt két évtized bebizonyította, hogy a visegrádi munkajogi konferencia mindenképp a betölti a szerepét. És már a kezdetektől, hiszen – talán az elsőt leszámítva – minden évben telt házas a rendezvény. Ami érdekesség, hogy miközben évről évre egyre több ügyvéd és jogtanácsos érkezik az eseményre, a résztvevők többsége mégsem jogász, de alkalmazza a munkajogot. Utóbbiak olykor felvetik, hogy túl sok a jogi vagy elméleti jogi téma, de hát ennek a rendezvénynek épp ez a lényege. A struktúrája lényegében húsz éve változatlan. A plenáris elődadásokon inkább elméleti kérdések szerepelnek, az előadók elméleti megközelítésben világítanak rá az adott témára. A szemináriumokon pedig a gyakorlati látásmód a domináns, ezeken is rendkívül jó előadóktól hallhatók nagyon jó előadások. Ilyen például A tárgyalóteremből jelentjük című, hosszú évek óta futó sorozatunk, melyben munkaügyi bírák mutatnak be érdekes, tanulságos eseteket. És ugyancsak a kezdetektől megtartjuk a pódiumvitát is. Az alkalmanként 250-300 fős résztvevővel zajló konferencián egyébként elég erős a törzsközönség aránya, tehát akik minden évben visszatérnek. Ez pedig visszaigazolja a rendezvény hasznosságát és sikerét. A jubileum arra is jó alkalom, hogy rávilágítson: lényegében egyetlen jogágnak sincs ilyen rendezvénye, pláne olyan, amit húsz éve folyamatosan megtartanak – leszámítva a világjárvány időszakát, de csökkentett létszámmal és online formában akkor is törekedtünk a folytonosságra.

dr. Pál Lajos ügyvéd, munkajogász

Dr. Pál Lajos, a konferencia ötletgazdája, szakmai házigazdája

Említette, hogy a rendezvény felépítése a kezdetektől változatlan. A tematika azonban változó.

Ez természetes. Korábban többször is kifejezetten tematikus jellegű volt egy-egy konferencia: 2004-ben például az európai uniós csatlakozásunk volt napirenden, 2012-ben pedig az akkor hatályba lépett új munka törvénykönyve. Manapság viszont már nem csak egy témát járunk körbe, hanem több is szerepel a napirenden. Eleinte például szerepeltek közszolgálati témák is, ám mivel ebből a szférából szinte alig volt résztvevő, ezt idővel sajnos el kellett hagynunk a programból. De vannak olyan témák is, melyek egy megelőző konferencián vetődtek fel kérdésként. Ami pedig az előadások későbbi hasznosulását illeti, a 15. rendezvényünk óta konferenciakötetben is megjelentetjük őket. Az előadóktól előre elkérjük az előadások szövegét, többségüktől meg is kapjuk, így az előre elkészített kiadványt még a helyszínen kézbe vehetik a résztvevők. Ez azért is jó, mert sok esemény párhuzamosan, azonos időben zajlik, így az is hozzáfér az anyaghoz, aki érdeklődése ellenére épp nem tudott részt venni valamelyik szemináriumi előadáson. Biztosan állíthatom, hogy mindenki hazavisz valamit a konferencia témáiból, s ezeket hasznosítani is tudja.

A teljesség igénye nélkül idézzünk fel néhány mostani témát. Ezúttal az egyik a munka törvénykönyvének idei módosítása lesz, de igencsak aktuális a külföldről kölcsönzött munkavállaló foglalkoztatásának a kérdései, vagy épp a lehetetlenülés a munkajogviszonyban.

Bár valóban aktualitása van, nem volt szándékunkban nagyobb teret adni a témának, mert az év elején már elég nagy publicitást kapott. Így mi egy-egy speciális kérdést veszünk górcső alá, mint a joggal való visszaélés új szabályai, a munkavállaló ajánlata a munkaszerződés, illetve a munkafeltételek módosítására, valamint az apasági és szülői szabadság kérdésköre. A külföldi munkavállaló kölcsönzésének témája már többször felmerült korábban is. A mostani időszakban sokan érkeznek Magyarországra, főként Ázsiából, ezért időszerű foglalkozni ennek a munkajogi, társadalombiztosítási és adójogi aspektusaival is. A kölcsönzés-szolgáltatás vonatkozásában a nemzetközi cégek gyakorlatában ez egy működő modell. Én azonban leginkább a lehetetlenülés kérdését emelném ki, ami ma az egyik legizgalmasabb, ám gyakorlatilag szabályozatlan munkajogi terület, és komoly problémát jelent. Arról van szó, amikor egy szerződéses jogviszony valamiért nem képes betölteni a funkcióját. A kérdés, mi történik abban az esetben például, amikor a munkavállaló az egészségi állapota miatt képtelen dolgozni. Erre ma lényegében nincs semmilyen szabály, egyedül a társadalombiztosítás működik, de az is csak egy évig. Emiatt sok peres eljárás van. Ahogy sok gondot okoz a munkaviszony jogellenes megszüntetése is, ezért szó lesz annak jogkövetkezményeiről és az igényérvényesítés eljárásjogi tanulságairól is.




Kapcsolódó cikkek

2024. július 11.

Várható-e fordulat 2024-ben a cégvezetéstől eltiltott személyek számában?

A tavalyi és az idei kényszertörlési eljárások meghatározóak lesznek idén a számok alakulásában. Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, de 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutat az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben.

2024. július 10.

Megjelentek a nyári extra adóváltozások – tette közzé a Magyar Közlöny

A Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent 74. számában három kormányrendelet került kihirdetésre, amelyek az adózás rendjét, a szociális hozzájárulási adót, valamint az extraprofitadókat illetően vezetnek be változásokat, illetve újabb adókötelezettségeket. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben összefoglalják a három rendeletben bevezetett legfontosabb szabályokat és segítséget nyújtanak a rendeletek értelmezésében.