Közszolgálati dolgozó jogellenes felmentése
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ülnöki tevékenységet végző munkavállaló közszolgálati jogviszonyát a munkáltató megszüntette. A munkavállaló szerint jogellenesség történt, a felmentés továbbá az egyenlő bánásmód követelményét is megsértette, ezért nem vagyoni kártérítést követelt. A keresetet a bíróság elutasította. Kúria jogesete.
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes hatósági ügyintézői munkakörben állt közszolgálati jogviszonyban az alperesnél, emellett 2007. évtől a bíróság büntető ügyszakában ülnöki tevékenységet látott el. Az alperes 2012. március 1-jén közölt felmentésével a felperes közszolgálati jogviszonyát átszervezésre hivatkozással megszüntette.
A felperes a felmentést sérelmezve keresetet terjesztett elő, amelyben a jogellenesség jogkövetkezményeinek alkalmazását, továbbá az alperes nem vagyoni kártérítés megfizetésére történő kötelezését kérte. Álláspontja szerint a felmondás indokának valóságát az alperes a perben nem bizonyította, továbbá a felmentés kiadásakor eltért a létszám átcsoportosításra előzőleg meghatározott rendtől. Érvelése szerint felmentése az egyenlő bánásmód követelményét is megsértette, mert arra ülnöki tevékenysége okán került sor, továbbá az alperes a felmentés jogát rendeltetésellenesen gyakorolta.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes egyenlő bánásmód követelményének megsértésére történő hivatkozását megalapozatlannak találta, mert álláspontja szerint a felperes ülnöki tevékenysége nem minősül védett tulajdonságnak, minthogy az nem képezi az emberi személyiség lényegi vonását.
|
Új szolgáltatásokkal bővült a munkajog.hu:
- díjmentes cikk és szaklap értesítő
- kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
- egyedi szaklap ajánlatok
|
 |
A felperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokai alapján helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta és az alábbi elvi kérdésben döntött:
Az ülnöki tevékenység az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 8.§ t) pontja szűkítő értelmezése alapján – bár csoportképzésre alkalmas megjelölést takar – nem minősülhet védendő tulajdonságnak, miután az nem valamely olyan személyiségjegyből vagy tulajdonságból fakad, amely a személyiség integráns részét képezi. A felperes e társadalmi csoporthoz tartozása ezen túl nem minősül társadalmi előítélet alatt állónak sem. A megjelölt jogsérelem nem a nevesített védendő tulajdonsággal, hanem az ülnöki tevékenység ellátása miatt, a munkából való távolmaradás időtartamával van összefüggésben, ezért e hivatkozás legfeljebb a rendeltetésellenes joggyakorlás körében értékelhető.
Mfv.II.10.604/2015.
