Közszolgálati dolgozó jogellenes felmentése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ülnöki tevékenységet végző munkavállaló közszolgálati jogviszonyát a munkáltató megszüntette. A munkavállaló szerint jogellenesség történt, a felmentés továbbá az egyenlő bánásmód követelményét is megsértette, ezért nem vagyoni kártérítést követelt. A keresetet a bíróság elutasította. Kúria jogesete. 


A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes hatósági ügyintézői munkakörben állt közszolgálati jogviszonyban az alperesnél, emellett 2007. évtől a bíróság büntető ügyszakában ülnöki tevékenységet látott el. Az alperes 2012. március 1-jén közölt felmentésével a felperes közszolgálati jogviszonyát átszervezésre hivatkozással megszüntette.

A felperes a felmentést sérelmezve keresetet terjesztett elő, amelyben a jogellenesség jogkövetkezményeinek alkalmazását, továbbá az alperes nem vagyoni kártérítés megfizetésére történő kötelezését kérte. Álláspontja szerint a felmondás indokának valóságát az alperes a perben nem bizonyította, továbbá a felmentés kiadásakor eltért a létszám átcsoportosításra előzőleg meghatározott rendtől. Érvelése szerint felmentése az egyenlő bánásmód követelményét is megsértette, mert arra ülnöki tevékenysége okán került sor, továbbá az alperes a felmentés jogát rendeltetésellenesen gyakorolta.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes egyenlő bánásmód követelményének megsértésére történő hivatkozását megalapozatlannak találta, mert álláspontja szerint a felperes ülnöki tevékenysége nem minősül védett tulajdonságnak, minthogy az nem képezi az emberi személyiség lényegi vonását.

Új szolgáltatásokkal bővült a munkajog.hu:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

A felperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokai alapján helybenhagyta.

A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta és az alábbi elvi kérdésben döntött:

Az ülnöki tevékenység az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 8.§ t) pontja szűkítő értelmezése alapján – bár csoportképzésre alkalmas megjelölést takar – nem minősülhet védendő tulajdonságnak, miután az nem valamely olyan személyiségjegyből vagy tulajdonságból fakad, amely a  személyiség integráns részét képezi. A felperes e társadalmi csoporthoz tartozása ezen túl nem minősül társadalmi előítélet alatt állónak sem. A megjelölt jogsérelem nem a nevesített védendő tulajdonsággal, hanem az ülnöki tevékenység ellátása miatt, a munkából való távolmaradás időtartamával van összefüggésben, ezért e hivatkozás legfeljebb a rendeltetésellenes joggyakorlás körében értékelhető.

Mfv.II.10.604/2015.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 11.

Várható-e fordulat 2024-ben a cégvezetéstől eltiltott személyek számában?

A tavalyi és az idei kényszertörlési eljárások meghatározóak lesznek idén a számok alakulásában. Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, de 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutat az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben.

2024. július 10.

Megjelentek a nyári extra adóváltozások – tette közzé a Magyar Közlöny

A Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent 74. számában három kormányrendelet került kihirdetésre, amelyek az adózás rendjét, a szociális hozzájárulási adót, valamint az extraprofitadókat illetően vezetnek be változásokat, illetve újabb adókötelezettségeket. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben összefoglalják a három rendeletben bevezetett legfontosabb szabályokat és segítséget nyújtanak a rendeletek értelmezésében.