Külföldiek magyarországi részesedésszerzése – most már örökre engedélyköteles?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több mint két évvel ezelőtt, átmeneti szabályként lett engedélyköteles a külföldiek magyar társaságban való részesedésszerzése. A szabály időközben állandósulni látszik, azonban jogértelmezési kérdések sokasága nem került még megválaszolásra. A piaci szereplők egy része beletörődéssel, mások viszont komoly ellenérzéssel követik a folyamatot.

Átmeneti vagy állandó?

A Covid járvány első hulláma idején, átmeneti jelleggel került bevezetésre az a szabály, mely szerint külföldiek magyar társaságban való, bizonyos összeghatárt meghaladó részesedésszerzéséhez a felek kötelesek megszerezni az ITM (ma TIM) „jóváhagyó tudomásul vételét”, azaz, lényegében engedélyét. A szabály a Covid által okozott veszélyhelyzethez volt kötve és annak hatálya eredetileg a veszélyhelyzet végéig tartott volna. A veszélyhelyzet folyamatos meghosszabbodásával azonban a szabály eredeti véghatárideje is folyamatosan kitolódott. Ráadásul, miközben a Covid veszélyhelyzet megszűnt, egy pár hónappal ezelőtti új törvény „átcsempészte” a szabályozást és azt a veszélyhelyzettől függetlenné, határozatlan idejűvé tette. Mostani állapot szerint úgy tűnik, az engedélyeztetési kötelezettség akár örökké velünk maradhat.

A szabályozásban rejlő bizonytalanságok

Időközben nem mérséklődtek a jogszabályt körülvevő értelmezési nehézségi kérdések sem. Talán nem véletlenül, az engedélyeztetési kötelezettséggel kapcsolatos jogszabályt úgy alkották meg, hogy a felek a saját értelmezésére van bízva, hogy egy adott ügylet a hatálya alá tartozik-e vagy sem. Tekintettel arra, hogy az engedélyeztetés elmaradása az ügylet érvénytelenségéhez és súlyos bírságokhoz vezethet, az ügyletben eljáró jogászok a legtöbbször akkor is ajánlják a minisztériumi jóváhagyás iránti kérelem benyújtását, ha az adott iparág nemzetbiztonsági vagy közegészségügyi szempontok szerint logikusan egyébként nem tartozna a kulcsfontosságúak közé.

„Nem oldódott fel több olyan jogértelmezési nehézség sem, amely már a kezdetek kezdete óta kíséri az engedélyezési kötelezettséget” – emeli ki Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szenior ügyvéde. „Így nincs például. még egyértelmű miniszteri megerősítés arra, hogy ha nem társasági részesedés, hanem eszközök képezik a tranzakció tárgyát, európai felek között valóban nincs szükség engedélyeztetésre. Szintén számos bizonytalanság övezi a csoportokon beüli tranzakciókat, mikor kell hatósági engedély és mikor nem. Abban sem egyértelmű a hatóság állásfoglalása, hogy mi történik, ha egy vételi jogot még a szabály hatálybalépése előtt alapítottak, de a jog gyakorlása azt követően történik. De abban sem, hogy az engedélyezés a vételi jog alapításakor vagy gyakorlásakor áll-e be” – véli az ügyvéd.

A minisztérium gyakorlata

Bár hivatalos statisztikák nincsenek, a jelenlegi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a minisztérium csak kivételes esetekben avatkozik bele a felek autonómiájába. Pár olyan eset ismert csak, amikor a minisztérium nem adta meg jóváhagyását. A háborús helyzet és az azzal összefüggésben közelgő gazdasági krízis azonban érezhetően növelheti a visszautasított ügyletek számát.

Nem szabad elfeledkezni arról az adminisztrációs teherről sem, amit az engedélyezés ró a felekre. Ráadásul, az eljárás jelentősen késlelteti az ügyletek zárását is.

Megszoksz vagy megszöksz?

Bár hasonló engedélyeztetési kötelezettséget az EU szinte valamennyi tagállama előír, a magyar rendszer valamennyi EU rendelkezéscsomag közül az egyik (ha nem a) legszigorúbb – nem is beszélve a már említett értelmezési dilemmákról és a homályos alkalmazási körről. Míg a piac szereplőinek nagy része kénytelen-kelletlen megbékélt a szabályrendszerrel, mások még mindig a magánautonómiába való durva állami beavatkozásnak tartják az engedélyezési kötelezettséget, és nehezen tudnak együtt élni vele.

„Az utóbbi kategóriába tartozóknak jó hírt jelenthet egy szeptemberben hatályba lépett szabály, mely szerint egy magyar társaság most már átalakulhat külföldi társasággá és ezáltal kikerülhet az engedélyeztetési jogszabály köréből. Az egy más kérdés, hogy egy ilyen határon túl átköltözés komoly adminisztrációval, költséggel és jelentős időráfordítással jár – vannak azonban már olyan piaci szereplők, akik szerint megéri a költözés” – zárja a Jalsovszky vállalatfelvásárlási szakértője.

Forrás: Jalsovszky Ügyvédi Iroda


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Az új és a régi: NIS2 és GDPR a vállalati információbiztonságban

Ha mondani kellene egy jogszabályt, amelyet kifejezetten az információk védelmére alkottak meg az Európai Unióban, szinte kivétel nélkül mindenkinek a GDPR jutna először eszébe. Nem csoda, hiszen az Általános Adatvédelmi Rendelettel (a GDPR-ral) 2018. május 25-óta minden olyan cégnek meg kellett ismerkednie, ahol személyes adatokat kezelnek, például alkalmazottakról vagy magánszemély ügyfelekről vezetnek nyilvántartást. A Grant Thornton elemzése a témában.

2024. február 20.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság – már hatályos az új ESG törvény (1. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak. A DLA Piper Hungary törvényt feldolgozó cikksorozatának első részében összefoglalja az új jogszabályban előírt fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeket, illetve, hogy azok milyen feladatokat jelenthetnek a törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokra.