Lehet-e munkavállaló a cselekvőképtelen személy?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2014. március 15-től hatályba lépett új polgári törvénykönyv módosította a cselekvőképességre vonatkozó szabályokat is. Hogyan hatnak az új Ptk. előírásai a munkavállalók foglalkoztatására, a munkaviszony létrehozására? Hogyan, milyen feltételekkel létesíthető munkaviszony a korlátozottan vagy teljesen cselekvőképtelen személyekkel?
Az új polgári törvénykönyv jogképességre és cselekvőképességre vonatkozó szabályai
Az ember jogképessége
Minden ember jogképes, vagyis jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.
A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni, azonban bizonyítani lehet, hogy a fogamzás korábbi vagy későbbi időpontban történt. A születés napja a határidőbe beleszámít.
A jogképesség a halállal szűnik meg. Az eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna. A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni. A holtnak nyilvánítást az eltűnt személy közeli hozzátartozója, az ügyész, a gyámhatóság és az kérheti, akinek az eltűnt holtnak nyilvánítása jogi érdekét érinti. A bíróság a halál időpontját a körülmények mérlegelése alapján határozza meg. Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja.
A cselekvőképesség
Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét a Ptk. vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza.
Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. A cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.
Semmis annak a személynek a jognyilatkozata, aki a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. A cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat – a végintézkedés kivételével – a cselekvőképtelenség miatt nem semmis, ha tartalmából és megtételének körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat megtétele a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna.
A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképesség és cselekvőképtelenség
Kiskorú az, aki a 18. életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik.
Korlátozott cselekvőképesség kiskorúság miatt
Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen.
A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez – ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik – törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.
A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;
c) rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat;
d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és
e) ajándékozhat a szokásos mértékben.
Cselekvőképtelenség kiskorúság miatt
Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a 14. életévét nem töltötte be.
A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis, nevében a törvényes képviselője jár el.
A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel.
Az alábbi esetekben a kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozata a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes
a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondás;
b) a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat és a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása;
c) a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése;
d) a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezés; vagy
e) a kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyáról való rendelkezés
esetén.
Cselekvőképesség korlátozása gondnokság alá helyezéssel
A kiskorú cselekvőképességének korlátozása gondnokság alá helyezéssel
A bíróság a kiskorút a 17. életévének betöltése után a nagykorúakra irányadó szabályok szerint cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezheti. A gondnokság alá helyezést a kiskorú törvényes képviselője is kérheti.
Munkajogi Klub Online Extra
|
|
+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre
Megrendelés >>
|
Ha a bíróság kiskorút helyez a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá, a gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már az ítélet jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik.
A nagykorú cselekvőképességének korlátozása gondnokság alá helyezéssel
A nagykorú személynek a cselekvőképességét lehet részelegesen és teljesen korlátozni.
A nagykorú cselekvőképességének részleges korlátozása
Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt.
A cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletben a bíróságnak meg kell határoznia azokat a személyi, illetve vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképességet korlátozza.
A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben cselekvőképességét a bíróság korlátozta.
A cselekvőképesség korlátozásának tehát mentális zavar az alapja, ami kihat a személy társadalmi, családi kapcsolataira, egyéni körülményeire. Ügycsoportra nézve történik a korlátozás, amit a bíróság az ítéletében meghatároz. Ennek következménye, hogy a kijelölt ügycsoportokra nézve korlátozottan cselekvőképesnek tekintjük a nagykorú személyt, de amikre nem terjed ki a korlátozás azokra nézve a személy továbbra is cselekvőképesnek tekintendő.
A bíróság a jövőben a cselekvőképességet általános jelleggel már nem, hanem csak ügyek meghatározott körében, és meghatározott időre korlátozhatja.
A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személynek a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességéhez gondnokának hozzájárulása szükséges. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.
A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében a gondnoka hozzájárulása nélkül
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;
c) rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat;
d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és
e) ajándékozhat a szokásos mértékben.
A nagykorú cselekvőképességének teljes korlátozása
Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett. A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – gondnokság alá helyezése indokolt.
A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el.
A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen nagykorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel.
A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka jognyilatkozatának, továbbá a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú
a) tartására;
b) öröklési jogviszony alapján őt megillető jogára vagy terhelő kötelezettségére;
c) nem tehermentes ingatlanszerzésére, ingatlana tulajdonjogának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére;
d) gyámhatóságnak átadott vagyonára; vagy
e) a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget meghaladó értékű vagyontárgyára
vonatkozik.
Ennek következménye, hogy a nagykorú cselekvőképtelen lesz. A bíróság csak akkor korlátozhatja teljesen a cselekvőképességet, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő módon vagy a cselekvőképesség részleges korlátozásával nem biztosítható.
Ki lehet munkavállaló a munka törvénykönyve szerint? Hogyan érvényesülnek a cselekvőképtelenséggel illetve a korlátozottan cselekvőképességgel összefüggő szabályok a munkajogban?
Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez.
Munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte.
16. életév betöltését megelőzően két esetben lehet munkaszerződést kötni:
- Munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.
- A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a 16. életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.
A munkavállaló szerződéskötési képessége tekintetében a Ptk. cselekvőképességre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, így az új Ptk. szabályozásával összefüggő változásokat érvényesíteni kell.
A Ptk. szerint a 14. életévét be nem töltött kiskorú cselekvőképtelen (Ptk. 2:13. §). A 14 évesnél fiatalabbak esetén a szülő, törvényes képviselő köti meg a munkaszerződést.Azon cselekvőképtelen kiskorú és nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett, lehet ugyan munkavállaló, de nem köthet önállóan munkaszerződést, helyette szintén a törvényes képviselő köti meg a munkaszerződést.
Korlátozottan cselekvőképes a 14-18 év közötti személy, ha nem cselekvőképtelen (Ptk. 2:11. §). Korlátozottan cselekvőképes az a személy is, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett (Ptk. 2:19. § (1) bek.])
A kiskorú (18 év alatti) munkavállaló csak törvényes képviselő hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt. A cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló ugyancsak törvényes képviselője hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt. A munkáltatónak egy írásbeli nyilatkozatot kell kérni a szülőtől, törvényes képviselőtől, amiben kijelenti, hogy a munkaviszony létesítéséhez hozzájárul. Ezt a munkaviszony létesítésével kapcsolatos egyéb dokumentumokkal együtt javasolt megőrizni, hisz a munkaügyi ellenőrzés során ez is vizsgálható.
A törvényes képviselő hozzájárulására van szükség a munkaszerződés módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányuló jognyilatkozathoz is.
A cselekvőképtelenség vagy korlátozott cselekvőképességgel összefüggésben a munkaviszonyra alkalmazni kell az Mt. 212. §-a speciális rendelkezéseket is. Eszerint a cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni. A munkavállaló munkakörét az ahhoz tartozó feladatok részletes leírásával kell meghatározni. A munkavállalóra vonatkozó egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed a részletes munkaköri feladatok ellátására. A munkavállaló munkavégzését folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa. A munkavállalóra a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók azzal, hogy kártérítésre vagy sérelemdíj megfizetésére nem kötelezhető.
A munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételeket a munkaügyi hatóság is ellenőrzi, tekintettel a gyermekmunka tilalmára is. Jogsértés esetén munkaügyi bírság kiszabása kötelező (Met. 3. § (1) bek. a) pont és 6/A. § (1) a) pont). Az életkori feltételek be nem tartása miatti jogsértés a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét is sérti [1/2012. (I. 26.) NGM rendelet 4. § b) pont].
A 18. életévét be nem töltött munkavállaló munkajogi szabályok alapján fiatal munkavállalónak minősül (Mt. 294. § (1) bek. a) pont), ennek megfelelően erősebb védelemben részesülnek (Mt. 114. §, 119. § (1) bek). A fiatalok védelme érdekében a Munka Törvény előírja, hogy a 18. életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására is alkalmazni kell az Mt. fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit (Mt. 4. §). Így például egy 18 év alatti személy megbízási jogviszonyban sem dolgozhat napi 8 óránál többet és egyáltalán nem dolgozhat éjszaka.
