Létesítő okiratok módosítása az új Ptk. szerint


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatályba lépése után a gazdasági társaságok és szövetkezetek létesítő okiratát összhangba kell hozni a hatályos törvényi rendelkezésekkel. 


A létesítő okiratot a Ptk. szabályozásának megfelelően módosítani kell, ha rendelkezéseit a tagok bármely más okból (pl.: székhelyváltozás, fióktelep létesítése, stb.) meg kívánják változtatni.

A Polgári Törvénykönyv hatályba léptetéséről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 12. §-a cégformánként meghatározza azt a végső időpontot és azt az esetkört, amikor a gazdasági társaságoknak és szövetkezeteknek kötelező a létesítő okirat módosítása.

Ez – valamennyi cégforma esetében – természetesen csak akkor kötelező, ha a létesítő okirat (társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály) a Polgári Törvénykönyv kötelező rendelkezésébe ütközik. Nem kötelező a módosítás pusztán azért, mert a létesítő okirat az alapításakor hatályos jogszabályra (Gt.), vagy szövetkezeti törvényre utal.

Azokat a változásbejegyzési kérelmeket, amelyek kizárólag az új, Ptk.-nak megfelelő létesítő okirat bejegyeztetésére irányulnak illeték és közzétételi díj befizetése nélkül, azaz ingyenesen lehet benyújtani a cégbíróságra – természetesen jogi képviselő közreműködésével, elektronikus úton.

Közkereseti társaság, betéti társaság

A cégformára előírt kötelező módosítás végső törvényi határideje 2015. március 15., tehát legkésőbb 2015. április 14-éig kell a változás-bejegyzési kérelmet előterjeszteni.

Nincs szükség azonban a szerződés módosítására (ha ez más változások miatt nem lenne szükséges) csak azért, mert az

– általános utalást tartalmaz a Gt.-re, tehát a korábbi társasági törvényre, vagy

– a vezető tisztségviselőt nem ügyvezetőnek, hanem üzletvezetőnek vagy képviselőnek nevezi.

Az új Jogtár egyes előfizetési konstrukciói

mellé most táblagépet adunk!

További részletekért kattintson »

Azok a közkereseti és betéti társaságok tehát, amelynek a társasági szerződése nem ütközik a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv eltérést nem engedő, kötelező rendelkezésébe, nem kötelesek 2015. március 15-éig módosítani a létesítő okiratot, ha egyébként erre más okból nem lenne szükség.

Az OBH kéri, hogy a közkereseti és betéti társaságok – amennyiben ez szükséges – a végső határidőt, tehát 2015. március 15-ét megelőzően nyújtsák be változás-bejegyzési kérelmüket, ne várjanak az utolsó pillanatig.

Szövetkezetek

A szövetkezetek alapszabályát – bármely egyéb alapszabály-módosítás alkalmával – nem csak a Ptk.-nak, hanem az egyes szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvénynek is meg kell feleltetni (iskolaszövetkezet, szociális és foglalkoztatási szövetkezet, agrárszövetkezet).

A Ptké. 18. §-a szerint – a lakásszövetkezetek kivételével – legkésőbb 2015. június 15-éig valamennyi szövetkezetnek el kell fogadnia a Ptk.-nak megfelelő alapszabályát és az erre vonatkozó változás-bejegyzési kérelmet 30 nap alatt – legkésőbb 2015. július 15-éig elő kell terjeszteni.

Nincs szükség azonban az alapszabály módosítására (ha ez más változások miatt nem lenne szükséges) pusztán azért, mert az

– általános utalást tartalmaz a 2006. évi X. törvényre, tehát szövetkezeti törvényre, vagy

– a vezető tisztségviselőt nem ügyvezető elnöknek, hanem üzletvezetőnek, a vagyoni hozzájárulást pedig részjegynek nevezi.

Az alapszabály módosítását tehát a mérleg elfogadásával egyidejűleg célszerű napirendre tűzni.

Lényeges változás a megelőzőhöz képest, hogy a tagokat nem a szövetkezet, hanem a bíróság zárja ki, a közgyűlést pedig a tagok 5 %-ának kérésére is össze kell hívni. A megismételt közgyűlést az eredeti, de határozatképtelen közgyűlést követő legalább harmadik és legfeljebb tizenötödik napra lehet összehívni.

Forrás: OBH Sajtó- és Kommunikációs Osztálya


Kapcsolódó cikkek

2024. július 17.

Minden vállalkozás megtudhatja, hogy a NIS2 irányelv hatálya alá esik-e

Ugyan június 30-án lejárt Kiberbiztonsági tanúsításról és felügyeletről szóló törvényben meghatározott első fontos határidő, a cégvezetőknek azonban még van idejük pótolni a mulasztást, és időben megkezdeni a felkészülést a támadások elhárítására – nem mellesleg az akár milliós nagyságrendű bírság elkerülésére. De vajon honnan lehet tudni, mely cégek érintettek?

2024. július 11.

Várható-e fordulat 2024-ben a cégvezetéstől eltiltott személyek számában?

A tavalyi és az idei kényszertörlési eljárások meghatározóak lesznek idén a számok alakulásában. Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, de 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutat az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben.