A munkavégzésre irányuló jogviszonyok elhatárolása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusát a felek szabadon választhatják meg. A törvény csupán azt a korlátot állítja fel, hogy a színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. Munkát nemcsak a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszonyban lehet végezni, hanem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény  (a továbbiakban Ptk.) hatálya alá tartozó megbízási- és vállalkozási szerződés alapján is. Cikkünkben a munkaviszony, a vállalkozási és a megbízási jogviszony jellemzőit ismertetjük.

A mindennapi életben az adó- és járulékterhek elkerülése valamint az Mt. egyes rendelkezéseinek (pl. felmondás, végkielégítés, felmondási védelem, a rendkívüli munkavégzés, a heti pihenőidőre vonatkozó szabályok) kikerülése érdekében gyakran előfordul, hogy a munkáltató és a munkavállaló munkaszerződés helyett megbízási vagy vállalkozási szerződést köt.

Ismerve a munkabérre rakodó költségeket nemcsak a munkáltató, de a munkavállaló is érdekelt (és egyben ellenérdekelt) lehet ebben. Hosszú távon azonban a munkavállalónak számolnia kell azzal, hogy a színlelt szerződés következtében nem részesül a munkavállalókat védő szabályok nyújtotta biztonságból.

A gyakorlatban az jelenti a problémát, ha a megbízási vagy vállalkozási szerződés valójában munkaviszonyt leplez.

Általános jogelv, hogy a feleket a szerződés megkötésénél megilleti a szerződési szabadság joga, amelynek alapján a felek szabad akarata érvényesülhet a szerződés típusának és a szerződés tartalmának megválasztása során. A szerződési szabadság elvének megfelelően a felek szabadon döntenek arról, hogy kötnek-e szerződést és ha igen, kivel. A törvény adta keretek között a felek a szerződést maguk tölthetik meg tartalommal. A szerződési szabadság azonban nem korlátlan.

A szerződéses szabadság elve a szerződés tartalmának meghatározására, nem pedig annak elnevezésére terjed ki. Nem a szerződés elnevezése számít, hanem a szerződés valós tartalma.  Ha a munkáltató és a magánszemélyek között létrejött szerződés tartalma szerint munkaviszony állt fenn, azt a szerződést kötő felek akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól. (BH 2003. 432)

Ahhoz azonban, hogy tudjuk valójában munkaviszony vagy polgárjogi jogviszony jött-e létre a felek között, ismernünk kell az egyes jogviszonyok jellemzőit.

Az a munkavállaló végez munkaviszonyban munkát, aki munkáltatójával munkaszerződést köt. A munkaviszony a munkaszerződéssel jön létre, melyet kötelező írásba foglalni. A munkaviszony fogalmát az Mt. nem definiálja ugyan, de a munkaviszonyra jellemző sajátosságokat a törvény rendelkezései tartalmazzák. A munkaviszonyt két fél létesíti egymással, akik azonban – szemben a polgári jogi jogviszonyokkal – nem egyenrangúak, a munkavállaló alárendelt helyzetben van a munkáltatóval szemben.

A munkáltatót széleskörű utasítási, irányítási és ellenőrzési jog illeti meg a munkaviszonyban. A munkáltató jogosult arra, hogy meghatározza a munkarendet, a szabadság kiadását, beossza a munkaidőt. A munkáltató utasítási joga olyan széleskörű, hogy akár az egyes részfeladatok vonatkozásában is megmondhatja a munkáltató, hogy mit hogyan kell csinálni. A munkavállaló köteles rendelkezésre állni, a munkát a munkáltató által meghatározott helyen és időben, személyesen elvégezni.

A munkavégzés alapjául szolgáló szerződéseket munkaügyi jogvitában a munkaügyi bíróság vizsgálja és a bíróság jogosult arra is, hogy a jogviszonyt átminősítse munkaviszonnyá. A felek között létrejövő szerződés tartalmát a munkaügyi felügyelet és az adóhatóság is vizsgálhatja. A hatóságok és a bíróság jogköre eltér egymástól.

A szerződés, a jogviszony minősítésének folyamata nem ér véget a szerződés megnevezésének és a szerződésben használt jogi szakszavak megfelelőségének vizsgálatával. Vizsgálják azt is, hogy a szerződésben foglaltak és a szerződés realizálódása, maga a jogviszony megfeleltethetők-e egymásnak, valamint azt, hogy valójában hogyan történik a munkavégzés, mi valósul meg a gyakorlatban a szerződésben foglaltakból.

Színlelt szerződés megállapításának akkor van helye, ha a jognyilatkozatban kifejeződő akarat és a szerződést kötő felek valódi akarata eltér egymástól. Színlelés esetén a színlelt szerződés érvénytelenségének megállapítása mellett a szerződést a felek által leplezett szerződés alapján kell megítélni. A jogviszony minősítése, a szerződés jellegének megítélése szempontjából nem az elnevezésnek, hanem a tartalmi elemeknek van döntő jelentőségük. (BH 1997.99)

A munkajogviszonyban az egyik fél arra vállal kötelezettséget, hogy a másik fél számára, annak irányítása alatt rendszeresen munkát végez. A munkajogviszony jellemzői a következők:

• Munkakörbe tartozó feladatok ellátása; állandó és rendszeres munkavégzés;
• Személyes munkavégzési kötelezettség. A munkavállaló köteles a munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, a munkatársaival együttműködni.
• Rendszeres és folyamatos munkavégzés; a munkáltató és a munkavállaló között szoros, mindennapi kapcsolat van. A munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni,
• A munkavállaló köteles a munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni,;
• Erős alá-föléredeltségi viszony van a munkáltató és a munkavállaló között;
• A munkáltatót széles utasításadási jog illeti: a munkavégzés helyére, idejére, módjára kiterjedően;
• A munkavállaló munkabért kap,
• A munkavégzés  költségeit a munkáltató viseli,
• A munkavégzés a munkáltató eszközeivel történik.

Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó vállalkozói tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. (Ptk. 6:238§.)

A jogviszony jellemzői:

• eredménykötelem,
• a szerződés szóban és írásban egyaránt megköthető. Főszabály szerint a szerződés szóban köthető meg, néhány szerződéstípusnál kötelező az írásbeliség (pl. kivitelezési, tervezési szerződés).
• a munkát a vállalkozó szervezi,
• saját költségén, saját eszközeivel végzi a vállalkozó a munkát,
• alvállalkozót vehet igénybe, nincs személyes munkavégzési kötelezettség,
• Az utasítási jog terjedelme szűkebb mint megbízási szerződés esetén. A megrendelő a mű létrehozásához szükséges utasításait adhatja meg, az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, a munka elvégzéséhez szükséges szakkérdésekre és nem teheti es teljesítést terhesebbé.
• Nincs a munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltségi viszony a felek között.
• a vállalkozói díj általában a teljesítéskor esedékes.

Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. (Ptk. 6:272§.)A jogviszony jellemzői:

• gondossági kötelem
• a szerződés szóban és írásban egyaránt megköthető. A törvény nem ír elő kötelező írásba foglalást.
• A megbízó utasítási joga szélesebb, mint vállalkozási szerződésnél, de szűkebb, mint a munkaviszonyban. Kiterjedhet a megbízás teljesítésének mikéntjére, módjára is. A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell. Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
• Nincs a munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltségi viszony a felek között.
• A megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos részét követelheti. A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek előlegezésére köteles. A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és indokolt költségeit megtéríteni.
• saját eszközeivel végzi a megbízott a munkát,
• esetenként köteles a  megbízott a megbízót tájékoztatni,
• a megbízott a teljesítéshez más személyt is igénybe vehet.

 

Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása
2014. december 16. Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika Ízelító a tematikából: Megtámadhatóság és semmisség, több alanyú munkaviszonyok, a sérelemdíj és a munkajogi kárfelelősségi szabályok, általános szerződési feltételek szabályainak alkalmazása a munkajogban Bővebb információ és jelentkezés >>

---