Magyarország az élmezőnyben a foglalkoztatottsági rátában Koronavírus Veszélyhelyzet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az OECD legfrissebb munkaerőpiaci körképében számtalan érdekességre hívja fel a figyelmet, közülük az egyik leginkább figyelemreméltó, hogy a magyar munkaerőpiac milyen jól viselte a koronavírus válságot.

A lenti ábrán látható a vizsgált 36 ország munkanélküliségi rátája, sárga pontok jelzik a 2020 februári, azaz a koronavírus válság előtti állapotot, zölddel látható a 2021 májusi, vagy egyes országok esetében az ehhez a dátumhoz legközelebbi adat. A legfrissebb adatok alapján Japánban mindössze 3,0 százalék a munkanélküliség, míg Costa Rica 17,6 százalékos ráta mellett működik. Jól látható, hogy három országot leszámítva – Ausztrália, Franciaország, Görögország – a munkanélküliség emelkedése volt jellemző az elmúlt másfél évben.

A magyar munkaerőpiac feltűnően jól viselte a koronavírus válságot, hazánkban 2020 februárja és 2021 májusa közt mindössze 3,7-ről 3,9-re ugrott a munkanélküliség – a mélypontot 5,0 százalékon értük el 2021 januárban -, amivel a vizsgált 36 ország sorában a 7. legalacsonyabb rátát értük el idén tavasszal.

munkanélküliség

Ez a válságállóság egyébiránt az egész régiónkat jellemzi, a cseh munkanélküliség 3,3 a lengyel 3,8 a szlovák 6,9 százalék volt májusban. Az európai országok munkaerőpiacai közül továbbra is a déliek mutatják a legrosszabb képet, a görög, spanyol és olasz ráták továbbra is a 10-15 százalékos tartományban szóródnak.

Az eredeti elemzés itt érhető el.

(aszhirportal.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Jogi tudatosság a profit érdekében

Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.

2024. április 15.

Felszámolná a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.