Magyarország az élmezőnyben a foglalkoztatottsági rátában Koronavírus


Az OECD legfrissebb munkaerőpiaci körképében számtalan érdekességre hívja fel a figyelmet, közülük az egyik leginkább figyelemreméltó, hogy a magyar munkaerőpiac milyen jól viselte a koronavírus válságot.


A lenti ábrán látható a vizsgált 36 ország munkanélküliségi rátája, sárga pontok jelzik a 2020 februári, azaz a koronavírus válság előtti állapotot, zölddel látható a 2021 májusi, vagy egyes országok esetében az ehhez a dátumhoz legközelebbi adat. A legfrissebb adatok alapján Japánban mindössze 3,0 százalék a munkanélküliség, míg Costa Rica 17,6 százalékos ráta mellett működik. Jól látható, hogy három országot leszámítva – Ausztrália, Franciaország, Görögország – a munkanélküliség emelkedése volt jellemző az elmúlt másfél évben.

A magyar munkaerőpiac feltűnően jól viselte a koronavírus válságot, hazánkban 2020 februárja és 2021 májusa közt mindössze 3,7-ről 3,9-re ugrott a munkanélküliség – a mélypontot 5,0 százalékon értük el 2021 januárban -, amivel a vizsgált 36 ország sorában a 7. legalacsonyabb rátát értük el idén tavasszal.

Ez a válságállóság egyébiránt az egész régiónkat jellemzi, a cseh munkanélküliség 3,3 a lengyel 3,8 a szlovák 6,9 százalék volt májusban. Az európai országok munkaerőpiacai közül továbbra is a déliek mutatják a legrosszabb képet, a görög, spanyol és olasz ráták továbbra is a 10-15 százalékos tartományban szóródnak.

Az eredeti elemzés itt érhető el.

(aszhirportal.hu)




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 23.

Csak a Cégközlönyben jelenhet meg a cég közleménye?

A címben feltett kérdésre a jelen cikk szerzője, Dr. Zalavári György ügyvéd szerint a válasz egyszerű: „Nem, más online felületen is közzé tehető a gazdasági társaság hivatalos közleménye.” De miért is fontos ez?

2021. szeptember 22.

Iustitia a tervezőasztalnál

„A szoftvertervezésben évtizedek óta a felhasználó élmény az egyik legfontosabb szempont. De mi van a joggal? Itt is megjelent egy új kifejezés: a legal design. Olyan megoldásokat jelent a jogban, amelyek a felhasználót, a „felhasználói élményt” tartják a tervezéskor a legfontosabb szempontnak.