Mi is az az EUID-azonosító?

Az EUID szó a cégek egyedi európai azonosítója kifejezés rövidítése, amely kifejezés forrása az Európai Uniónak a kereskedelmi nyilvántartások, cégjegyzékek összekapcsolásáról szóló 2012/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelve (Business Registers Interconnection System rövidítésének megfelelően: „BRIS-irányelv”). A BRIS-irányelv határozott arról, hogy a tagállamoknak ki kell alakítaniuk az egymás cégnyilvántartásai közötti szabad átjárhatóságot.


Az Európai Unió (EU) különböző tagállamaiban működő gazdasági társaságok együttműködéshez és az egységes piaci működéshez jelentős segítség, hogy a cégek adatai kölcsönösen megismerhetővé és átláthatóvá váltak. A BRIS az Európai Unió tagállamai, Izland, Liechtenstein és Norvégia központi nyilvántartásai, cégadatbázisai között biztosít kapcsolatot.

Minden cég egyedi európai azonosítóval (EUID) rendelkezik, amely a BRIS-irányelv szerint a nyilvántartások közötti, a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül történő kommunikációra szolgál.

Az unió E-Justice nevű honlapján keresztül a nemzeti nyilvántartásokban tárolt céginformációkhoz egyéni felhasználók is ingyenesen hozzáférhetnek az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvét használva. A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Keresés során az adott cég cégnevét vagy cégjegyzékszámát kell megadni ezen az oldalon. A keresés eredményeként ingyenesen szolgáltatja a cég nevét, a cég székhelye szerint ország megjelölését, székhelyét, a nyilvántartási számát, típusát (jogi forma), a cégjegyzék-azonosítóját (OCCSZ) és az EUID-számát.

A cég európai egyedi azonosítója az alábbi, egymást követő elemekből áll össze: rövidített országkód (HU), a cégnyilvántartás azonosítója (OCCSZ) és a cég cégjegyzékszáma. Amennyiben a cég cégjegyzékszáma megváltozik, úgy az nem jár az EUID változásával is.

Így a cégek most már ötféle azonosító számmal rendelkeznek:

  • adószám,
  • EU-adószám,
  • cégjegyzékszám,
  • statisztikai számjel,
  • Európai Egyedi Azonosító.

A BRIS-irányelv a magyar cégek közül a korlátolt felelősségű társaságokat, a részvénytársaságokat, az európai részvénytársaságokat, valamint a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét és a külföldi vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletét érinti. Az EUID lehetővé teszi e vállalatok és más tagállamokban nyitott fióktelepeik azonosítását is az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerben.

A vállalatok és fióktelepek azonban nem kötelesek arra, hogy az EUID-azonosítót az üzleti kommunikációjuk során feltüntessék.

A BRIS-irányelv alapján 2017. június 9-én a cégnyilvántartásba bejegyzett cégek esetében az EUID-azonosító egy automatikus bírósági végzéssel lett megállapítva és lett bejegyezve a cégjegyzékbe. A bejegyzésről a cégbíróság összesített formában értesítette az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH) is.

Az EUID-adatbázis azonban nem egy központi nyilvántartás az európai cégekről, az uniós norma ugyanis azt várja el a tagállamoktól, hogy a saját, országos nyilvántartásai egy közös uniós ponton keresztül egymás adataihoz hozzáférhessenek, egymásnak adatot szolgáltassanak.

Érdekesség, hogy a cégbíróság már egyes eljárásokat is kezdeményez az EUID rendszerén keresztül hozzá érkezett adatok alapján. A Ctv. 56. § alapján a cégbíróság az EUID-val rendelkező külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét törvényességi felügyeleti eljárás keretében hívja fel változásbejegyzési kérelem benyújtására, ha a külföldi vállalkozás ellen indult fizetésképtelenség megállapítása iránti (csőd-, illetve felszámolási eljárás) vagy végelszámolási eljárás, és a BRIS-rendszeren keresztül tudomást szerez a külföldi vállalkozás ellen indult fizetésképtelenségi vagy végelszámolási eljárásról. Vagy, ha a külföldi székhelyű vállalkozás megszűnt és nem kérték a magyar cégnyilvántartásból a magyarországi fióktelep megszüntetését, törlését, a cégbíróság a BRIS-rendszeren megismert adatok alapján a szervezetet hivatalból törli a cégnyilvántartásból.

ECOVIS új logo

A cikk szerzője dr.  Zalavári György senior partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek:


A Pénzügyi Békéltető Testület jogorvoslati eljárása
2020. szeptember 24.

A Pénzügyi Békéltető Testület jogorvoslati eljárása

Ebben a cikkünkben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását jogorvoslati szempontból mutatjuk be, és azt is megvizsgáljuk, kötelező-e egyáltalán egy magyarországi banknak alávetnie magát a testület által hozott döntéseknek. 

A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei
2020. szeptember 17.

A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei

Az 1997. évi CXXXII. törvény rögzíti azokat az általános feltételeket és szabályokat, melyek a külföldiek cégek magyarországi fióktelepei létesítésének, működtetésének és megszüntetésének folyamatait rendezik.