Mi kell a biztonságos munkavégzéshez?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Milyen követelményeket tartalmaz a munkavédelemről szóló törvény a munkáltatók és a munkavállalók számára a biztonságos munkavégzés érdekében?
Valamennyi munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért, melynek módját jogosult meghatározni.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a nemzetközi munkaügyi egyezményekből és ajánlásokból kiindulva határozza meg a munkáltatókat és munkavállalókat érintő kötelezettségeket és jogokat. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megteremtése a munkáltatók és munkavállalók érdeke is egyben, így a törvény mindkettő oldalról tartalmaz fontos követelményeket, valamint meghatározza felelősségüket.
Vannak általános követelmények
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató részére olyan általános követelményeket támaszt a törvény, amelyeket minden helyzetben köteles figyelembe venni.
Ilyenek a következők:
- a) a veszélyek elkerülése;
- b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése;
- c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;
- d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére;
- e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása;
- f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;
- g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására;
- h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest;
- i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.
A kockázatértékelés elengedhetetlen
A törvény előírja, hogy a munkáltató köteles legalább három évente kockázatértékelést végezni, amelyben minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékeli a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alábbiakra:
- alkalmazott munkaeszközök,
- veszélyes anyagok és keverékek,
- a munkavállalókat érő terhelések,
- a munkahelyek kialakítása
A kockázatértékelés lényege, hogy a munkáltató ezáltal azonosítsa a várható veszélyeket, valamint a veszélyeztetettek körét, továbbá felbecsülje, hogy milyen mértékű a veszélyeztetettség. A kockázatértékelést követően pedig annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket.
|
Amiről biztosan szó lesz:
- A munkavállalók személyes adatainak védelme a nemzetközi jogi normák és az európai uniós jog keretében
- Az adatvédelmi szabályozás fejlődése a magyar munkajogban
- A munkavállaló ellenőrzésével összefüggő
Időpont: 2016.06.02. Előadó: dr. Arany-Tóth Mariann Helyszín: Hotel Hungária City Center (Budapest VII. ker., Rákóczi út 90.)
|
A 3 évente elkészített kockázatértékelés azonban csak az alap eset, ugyanis vannak bizonyos esetek, amikor indokolt és ezáltal kötelező ennél sűrűbben is elvégezni. Ilyenek például a következők:
- a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, vagy a munkavégzés módja megváltozik,
- b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatás, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltoznak – ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást),
- c) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulása, továbbá
- d) ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.
A kockázatértékelés elvégzéséről külön dokumentációt kell készíteni, amelyet a munkáltató köteles legalább 5 évig megőrizni.
A munkáltatónak tennie kell a megelőzésért
A munkáltatónak vannak evidens kötelességei az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés fenntartása érdekében. Ennek keretében fontos, hogy ellássa a munkavállalókat a szükséges tájékoztatásokkal, rendszeresen meggyőződjön arról, hogy egyrészt a munkakörülmények megfelelnek- e a követelményeknek, másrészt, hogy a munkavállalók betartják- e a rájuk vonatkozó szabályokat. Ezen felül kötelessége megfelelő munkaeszközöket biztosítani, megtárgyalni a munkavállalókkal az új technológiák bevezetésével járó egészségre és biztonságra kiható következményeket, valamint feladata kivizsgálni a rendellenességeket vagy bejelentéseket és olyan személyt/szervet kijelölni, aki gondoskodik a munkavédelmi feladatok elvégzéséről.
A munkáltatónak fontos feladata az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és a tűzvédelmi feladatok ellátásának megszervezése is, annak érdekében, hogy amennyiben szükséges, haladéktalanul fel lehessen venni a kapcsolatot a külső szolgálatokkal, szervekkel. Ezen túl minden intézkedést meg kell tennie a munkahely kiürítésére is egy esetleges veszély esetére, valamint ki kell jelölnie és fel kell készítenie a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok ellátására alkalmas munkavállalókat is.
A munkáltató további lényeges feladata, hogy foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosítson valamennyi munkavállalója részére.
Ki kell oktatni a munkavállalókat
A munkáltatónak további fontos kötelezettsége a munkavállalók oktatása, amely lényeges szempont arra nézve, hogy a dolgozók is tudomást szerezzenek az elméleti és gyakorlati ismeretekről, szabályokról, utasításokról. Az oktatás meg kell tartani a munkába álláskor, a munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor is, továbbá a munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor és új technológia bevezetésekor.
Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Fontos, hogy igazolható is legyen, ezért a résztvevők aláírásával ellátva írásban rögzíteni kell azt.
A munkavédelmi törvény tiltja a munkavállaló önálló foglalkoztatását addig, amíg a fenti ismereteket meg nem szerzi. Ezáltal a dolgozó oktatás nélkül kizárólag egy olyan kijelölt személy irányítása és felügyelete mellett végezheti munkáját, aki rendelkezik a szükséges ismeretekkel és gyakorlattal.
A munkavállalói kötelezettségek
A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. Továbbá köteles a munkáltatóval, munkavédelmi képviselővel és munkatársaival együttműködni, valamint munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles meggyőződni a munkaeszközök biztonságos használatáról, karbantartani azokat, védőeszközt és megfelelő ruházatot használni, a munkaterület szabályait megtartani, a szükséges ismereteket elsajátítani és alkalmazni, orvosi vizsgálaton részt venni, üzemzavarról és balesetről a munkáltatót azonnal tájékoztatni, az üzemzavart tőle elvárhatóan elhárítani.
A munkavállaló jogosultságai
A törvény a munkavállaló oldalára jogosultságot is telepít. Feljogosítja arra, hogy bizonyos feladatokat megköveteljen munkáltatójától. Ez vonatkozik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeire, a védőintézkedésekre, az ismeretek rendelkezésre bocsátására, illetve betanításra, valamint a munkavédelmi felszerelések, védőital és tisztálkodási lehetőség biztosítására.
Tehát amennyiben a munkáltató nem teljesíti a fenti kötelezettségeit, abban az esetben a munkavállaló felléphet az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében amely miatt őt hátrány nem érheti, a törvény értelmében.
A munkavállaló megtagadhatja a munkavégzést
Amennyiben azonban a munkavállaló életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné a számára előírt munkavégzés, abban az esetben a törvény felhatalmazz a dolgozót arra is, hogy megtagadhatja azt. Azonban súlyosabb esetnek minősíti a törvény, ha a munkáltató utasításának teljesítésével a dolgozó másokat közvetlenül és súlyosan veszélyeztetne, így ebben az esetben a teljesítés megtagadása már nem lehetősége, hanem kötelessége. Veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya.