Mit jelent a mezőgazdasági vállalkozási szerződés?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a Ptk.-ban rögzített vállalkozási szerződés egyik fontos altípusát mutatjuk be, amely a mezőgazdaságban tölt be jelentős szerepet. Elöljáróban azonban fontos tisztázni, mit is jelent tulajdonképpen a mezőgazdasági vállalkozási szerződés.

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:255. §-a szerint a mezőgazdasági vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó a megrendelő tulajdonában álló állat nevelésére, vagy terménynek a megrendelő tulajdonában álló területen való megtermelésére, a megrendelő díj fizetésére köteles. Megjegyzendő, hogy a vállalkozási szerződés egy eredménykötelem, amely azt feltételezi, hogy a vállalkozó abban az esetben jogosult a vállalkozási díjra, ha a szerződésben vállalt eredményt elérte, azt megvalósította. A mezőgazdasági vállalkozási szerződés a vállalkozási szerződés egyik altípusa, amely így szintén eredménykötelemnek minősül.

A fentiek következtében a termelőnek csak akkor jár a díj, ha a kontraktusban meghatározott mezőgazdasági tevékenységet elvégzi, és a szerződésben vállalt eredményt előállítja. A gyakorlati tapasztalatok szerint azonban a teljesítést, az eredmény előállítását nagymértékben befolyásolják a növényzet és az állatállomány tulajdonságai is.

A vállalkozási szerződés létrejöhet írásban, szóban és ráutaló magatartással is. Alapvetően nem kötelező eleme az írásbeliség a vállalkozási szerződésnek, de a későbbi jogviták és többletköltségek elkerülése végett javasoljuk, hogy egy esetleges megállapodást lehetőség szerint mindig fektessék le írásban is a felek.

A mezőgazdasági vállalkozási szerződés egyik lényegi eleme, hogy az a földterület, amelyen a vállalkozó (vagy más néven a termelő) a megállapodásban meghatározott terméket, terményt előállítani vállalja, a megrendelő tulajdonában áll, így a termelő által előállított termék, termény nem kerül a termelő tulajdonába. A szerződés további sajátossága, hogy a termelő arra vállal kötelezettséget, hogy különböző mezőgazdasági természetű tevékenységet végez (megtermeli a terményt, felneveli, felhizlalja az állatot) a megrendelő részére, és az így előállított mezőgazdasági terményt, terméket, állatot – vagyis az eredményt – a megrendelőnek átadja.

Ha a termelő a szerződésben kikötött időpontban a vállalt mennyiségű, illetve minőségű terméket, terményt vagy állatot nem tudja átadni, úgy a szerződés részben meghiúsul. Ha ez utóbbi oka a növényzetben, vagy az állatállományban fellépő valamilyen betegség volt, ennek bizonyítása a termelőt terheli.

Amennyiben a termelő bizonyítani tudja, hogy a kimutatott betegség és az emiatt bekövetkező elhullások elhárítása érdekében szakmai szempontból minden elvárhatót megtett, és a megbetegedés az ellenőrzési körén kívüli elháríthatatlan okra volt visszavezethető, úgy ebben az esetben a megrendelő viseli az elhullott, illetve megbetegedett állatokkal kapcsolatos károkat. Eredményes bizonyítás esetén tehát a termelő a szerződés (részbeni) meghiúsulása miatt felelősséggel, kártérítéssel nem tartozik.

A felelősség megállapítása kapcsán még annak van jelentősége, hogy az állatállomány (növényzet) megbetegedésének oka már a termelőnek való átadás időpontjában fennállt, vagy pedig csak az átadás után, a termelő birtoklása idején következett be olyan külső és elháríthatatlan ok, amely a megbetegedést kiváltotta.

Ha az átadott állományban a megbetegedés oka már fennállt átadás előtt is, úgy a szerződés a megrendelő érdekkörében felmerülő okból hiúsul meg, így a termelő a vállalkozói díjára, továbbá felmerült költségeire igényt tarthat. Ha viszont a megbetegedés oka a termelőnek való átadás után, a birtoklása idején keletkezik külső és elháríthatatlan ok miatt, akkor a szerződés mindkét fél érdekkörén kívüli okból hiúsul meg. A Ptk. külön előírja, hogy a vállalkozó az arányos díjra ilyenkor is igényt tarthat.

Ahogy korábban is leírtuk, fő szabály szerint a vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes, így a termelő a költségeket megelőlegezve, munkáját bizonyos anyagi kockázattal végzi el. Ezzel kapcsolatban a Ptk. a vállalkozó részére biztosítékot nyújt azzal, hogy törvényes zálogjogot biztosít a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében a vállalkozó birtokába kerültek.

Végül a Ptk. rendelkezik arról is, hogy a megrendelő által biztosított teljesítést elősegítő szolgáltatásokra előlegként nyújtott pénzbeli szolgáltatások visszafizetését a termelő nem tagadhatja meg akkor sem, ha azok a termelés eredményéből – tőle független okok miatt – nem fedezhetők.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek: