Mit jelent a mezőgazdasági vállalkozási szerződés?

Alábbi cikkünkben a Ptk.-ban rögzített vállalkozási szerződés egyik fontos altípusát mutatjuk be, amely a mezőgazdaságban tölt be jelentős szerepet. Elöljáróban azonban fontos tisztázni, mit is jelent tulajdonképpen a mezőgazdasági vállalkozási szerződés.

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:255. §-a szerint a mezőgazdasági vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó a megrendelő tulajdonában álló állat nevelésére, vagy terménynek a megrendelő tulajdonában álló területen való megtermelésére, a megrendelő díj fizetésére köteles. Megjegyzendő, hogy a vállalkozási szerződés egy eredménykötelem, amely azt feltételezi, hogy a vállalkozó abban az esetben jogosult a vállalkozási díjra, ha a szerződésben vállalt eredményt elérte, azt megvalósította. A mezőgazdasági vállalkozási szerződés a vállalkozási szerződés egyik altípusa, amely így szintén eredménykötelemnek minősül.

A fentiek következtében a termelőnek csak akkor jár a díj, ha a kontraktusban meghatározott mezőgazdasági tevékenységet elvégzi, és a szerződésben vállalt eredményt előállítja. A gyakorlati tapasztalatok szerint azonban a teljesítést, az eredmény előállítását nagymértékben befolyásolják a növényzet és az állatállomány tulajdonságai is.

A vállalkozási szerződés létrejöhet írásban, szóban és ráutaló magatartással is. Alapvetően nem kötelező eleme az írásbeliség a vállalkozási szerződésnek, de a későbbi jogviták és többletköltségek elkerülése végett javasoljuk, hogy egy esetleges megállapodást lehetőség szerint mindig fektessék le írásban is a felek.

A mezőgazdasági vállalkozási szerződés egyik lényegi eleme, hogy az a földterület, amelyen a vállalkozó (vagy más néven a termelő) a megállapodásban meghatározott terméket, terményt előállítani vállalja, a megrendelő tulajdonában áll, így a termelő által előállított termék, termény nem kerül a termelő tulajdonába. A szerződés további sajátossága, hogy a termelő arra vállal kötelezettséget, hogy különböző mezőgazdasági természetű tevékenységet végez (megtermeli a terményt, felneveli, felhizlalja az állatot) a megrendelő részére, és az így előállított mezőgazdasági terményt, terméket, állatot – vagyis az eredményt – a megrendelőnek átadja.

Ha a termelő a szerződésben kikötött időpontban a vállalt mennyiségű, illetve minőségű terméket, terményt vagy állatot nem tudja átadni, úgy a szerződés részben meghiúsul. Ha ez utóbbi oka a növényzetben, vagy az állatállományban fellépő valamilyen betegség volt, ennek bizonyítása a termelőt terheli.

Amennyiben a termelő bizonyítani tudja, hogy a kimutatott betegség és az emiatt bekövetkező elhullások elhárítása érdekében szakmai szempontból minden elvárhatót megtett, és a megbetegedés az ellenőrzési körén kívüli elháríthatatlan okra volt visszavezethető, úgy ebben az esetben a megrendelő viseli az elhullott, illetve megbetegedett állatokkal kapcsolatos károkat. Eredményes bizonyítás esetén tehát a termelő a szerződés (részbeni) meghiúsulása miatt felelősséggel, kártérítéssel nem tartozik.

A felelősség megállapítása kapcsán még annak van jelentősége, hogy az állatállomány (növényzet) megbetegedésének oka már a termelőnek való átadás időpontjában fennállt, vagy pedig csak az átadás után, a termelő birtoklása idején következett be olyan külső és elháríthatatlan ok, amely a megbetegedést kiváltotta.

Ha az átadott állományban a megbetegedés oka már fennállt átadás előtt is, úgy a szerződés a megrendelő érdekkörében felmerülő okból hiúsul meg, így a termelő a vállalkozói díjára, továbbá felmerült költségeire igényt tarthat. Ha viszont a megbetegedés oka a termelőnek való átadás után, a birtoklása idején keletkezik külső és elháríthatatlan ok miatt, akkor a szerződés mindkét fél érdekkörén kívüli okból hiúsul meg. A Ptk. külön előírja, hogy a vállalkozó az arányos díjra ilyenkor is igényt tarthat.

Ahogy korábban is leírtuk, fő szabály szerint a vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes, így a termelő a költségeket megelőlegezve, munkáját bizonyos anyagi kockázattal végzi el. Ezzel kapcsolatban a Ptk. a vállalkozó részére biztosítékot nyújt azzal, hogy törvényes zálogjogot biztosít a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében a vállalkozó birtokába kerültek.

Végül a Ptk. rendelkezik arról is, hogy a megrendelő által biztosított teljesítést elősegítő szolgáltatásokra előlegként nyújtott pénzbeli szolgáltatások visszafizetését a termelő nem tagadhatja meg akkor sem, ha azok a termelés eredményéből – tőle független okok miatt – nem fedezhetők.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


A Brexit hatása az adatkezelésre
2019. március 20.

Számos szektorban kell a Brexitet követő időszakkal kapcsolatos nyitott kérdésekre választ találni, az adatvédelem területén is.

A minőségi cserére alapított felmondás
2019. március 20.

A minőségi cserére alapított felmondás

A minőségi cserével indokolt felmondás jogszerűségéhez a munkáltatónak egy tisztán a működésével vagy éppenséggel a munkavállaló képességével összefüggő indokhoz képest több körülményt kell tudni bizonyítania egy esetleges munkaügyi perben.

Új internetes felületet vitarendezési ügyek intézésének megkönnyítésére
2019. március 19.

Új internetes felületet vitarendezési ügyek intézésének megkönnyítésére

Az Európai Bizottság új online felületet tett elérhetővé, amely a társaságok és jogi képviselőik számára megkönnyíti, hogy kartellügyekkel kapcsolatos engedékenységi és vitarendezési eljárások és nem kartellügyekben folytatott együttműködés keretében nyilatkozatokat és dokumentumokat nyújtsanak be.