Bejegyzések a ‘Polgári Törvénykönyv’ címkével ellátva

A polgári törvénykönyv kódex jellege

A Wolters Kluwer gondozásában harmadik kiadásban, ugyanakkor nagykommentárként jelentek meg az év elején a polgári törvénykönyv magyarázatai. Szerkesztői – csakúgy, mint a 2014-es első és a 2018-as második kiadásban – Vékás Lajos és Gárdos Péter. Szerzői is ugyanazok a neves jogászok: egyetemi tanárok, bírák és ügyvédek, akik már magának a kódexnek a megalkotásában is jelentős feladatot vállaltak. Az új kiadás teljes körűen feldolgozza a felsőbírósági gyakorlatot is, amely több területen csak az elmúlt néhány évben bontakozott ki. Cikksorozatunk első részében a nagykommentár bevezetőjének egy rövid részletét olvashatják el.

Érvénytelenség a munkaviszonyban I. rész

Cikksorozatunkban a Kúria érvénytelenség a munkaviszonyban összefoglaló véleményéből az érvénytelenséggel kapcsolatos fontosabb szabályokat, azok értelmezésével kapcsolatos elvi jellegű kérdéseket és a kapcsolódó bírói gyakorlatot elemezzük.

Minősített többségi befolyás megszerzésének bejelentése

Az érintett tag kötelezettsége, hogy a minősített befolyást eredményező változást az annak megszerzésétől számított tizenöt napon belül bejelentse a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett.

Üzemi tanács és munkavállalói részvétel

Noha az üzemi tanácsok kialakulása és annak szerepe a magyar munka- és cégjogban nem új keletű jogintézmény, vállalatirányítási témakörben sok esetben merül fel kérdés az üzemi tanács működésével, szerepével összefüggésben.

A jogszavatosság szabályozása a Ptk.-ban

A Ptk. a jogszavatosságot az adásvételi szerződésből kiemelve, a hibás teljesítés általános előírásai között szabályozza. Ennek oka, hogy a jogszavatosság szabályai nemcsak a tulajdonjog, hanem bármely jogosultság átruházása esetén alkalmazandók.

Az átalakulás tiltott és kötelező esetei

Alábbi cikkükben a szerzők az átalakulásra vonatkozó Ptk.-rendelkezéseket igyekeznek összegyűjteni és röviden bemutatni, különös tekintettel az átalakulás tiltott és kötelező eseteire.

Apasági vélelem alkotmányos mérlegen

Az Alkotmánybíróság szerint a gyámhivatalnak a származás kiderítésére irányuló per megindítását megelőzően komplex vizsgálatot kell lefolytatnia.

Magyar öröklési jog az októberi diploma után – 5. rész

Cikksorozatunk utolsó részében a kötelesrész végső megfogalmazásának kialakulását és a kitagadás körüli vitát ismertetjük.

Magyar öröklési jog az októberi diploma után – 3. rész

Cikkünkben a magyar polgári törvénykönyv megalkotásának szükségességéről és az ahhoz kapcsolódó jogfilozófiai irányzatokról olvashatnak.

Jogos önhatalom gyakorlása tulajdonjog-fenntartás esetén?

Jellemzően az egyedi megrendelés alapján gyártásra kerülő, jelentősebb vételár ellenében megvásárolható termékek adásvétele esetén gyakran tapasztalhatjuk, hogy az eladó a vételár teljes kiegyenlítéséig tulajdonjogának fenntartása révén kívánja biztosítani a vevő teljesítését.