Munkajog az erdei iskolában – a táboroztató pedagógusokra vonatkozó munkajogi szabályok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ősz az erdei iskolák, osztálykirándulások szempontjából kiemelt időszak, de többnapos iskolai programok az év minden szakában előfordulhatnak. Ami azonban a diákok számára kikapcsolódás, az a pedagógusok számára munka, sőt munkavégzésük keretei ilyenkor eltérnek a megszokott rendtől a munkaidő-beosztást és a munkavégzés helyét illetően. Milyen jogai és kötelezettségei vannak a pedagógus alkalmazottaknak a többnapos osztályprogramok szervezésével, az azokon való munkavégzéssel kapcsolatban?

A pedagógusok foglalkoztatására vonatkozó szabályokat gyakran azért nehéz felkutatni, mert több jogághoz, jogterülethez tartozó jogszabályt is össze kell vetni. Először is nem mindegy, hogy az adott pedagógus állami fenntartású köznevelési intézményben dolgozik, vagy egyházi illetve civil fenntartásúban. Előbbi esetben a pedagógus közalkalmazottnak minősül, s foglalkoztatására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szabályait kell alkalmazni, utóbbi esetben pedig munkavállalónak, s rá a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései lesznek irányadók. A köznevelési jogszabályok azonban mind a közalkalmazott, mind a munkavállaló pedagógusok foglalkoztatására tartalmaznak bizonyos munkajogi rendelkezéseket. Ezeket tehát a Kjt. vagy az Mt. szabályai mellett alkalmazni kell a pedagógusok foglalkoztatási jogviszonyára.

 

1) A munkaidő-beosztásra és a bérezésre vonatkozó speciális szabályok

Az osztálykirándulásokon, táborokon való részvétel speciális pedagógusi munkafeladat, hiszen több napig tartó munkavégzéssel illetve ügyeleti idővel jár. Egy kísérőtanár tulajdonképpen napokon keresztül folyamatosan szolgálatban, de legalábbis ügyeletben van. Csupán a Kjt., vagy az Mt. alapján lehetetlen lenne például 5-7 munkanapon keresztül folyamatosan munkaidőt vagy ügyeletet elrendelni a pedagógus számára. Ezért a köznevelési jogszabályok speciális rendelkezéseket tartalmaznak a táboroztató pedagógusok munkajogi helyzetére. E kérdésben mindenekelőtt a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) vonatkozó rendelkezései irányadók, melyeket – az Mt. és a Kjt. szabályaival is összevetve – az alábbiak szerint foglalhatunk össze.

1. Munkaviszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó

A R. vonatkozó rendelkezéseinek hatálya kiterjed mind a munkaviszonyban, mind a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusokra.

1. Mely időszakokra osztható be rendes munkaidő és ügyelet?

Amennyiben a pedagógus tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az iskolában szervezett programon kísérőtanárként vesz részt, az érintett napokra számára természetesen beosztható rendes munkaidő. Ha tehát a kirándulás például szerda reggel 8 órától szombat estig 20 óráig tart, és a pedagógus – ahogyan ez az iskolákban szokás – az általános munkarend szerint dolgozik (vagyis hétfőtől péntekig napi 8-8 órát), akkor szerdára, csütörtökre és péntekre napi 8 óra rendes munkaidő osztható be számára.

A rendes munkaidőn felül a kiránduláson töltött többi időre (tehát a nyolc órás rendes munkaidőn kívüli időtartamra), a pedagógus részére ügyelet vagy készenlét írható elő. Az ügyelet és a készenlét lényege, hogy ezalatt a pedagógusnak alapesetben rendelkezésre kell állnia a munkavégzés céljából, de ha nem merül fel munkavégzési szükséglet, akkor nem kell dolgoznia. Csupán akkor kell dolgoznia, ha tényleges munkavégzési szükséglet merül fel. Ügyelet esetén a munkáltató által meghatározott helyen kell rendelkezésre állnia, készenlét esetén pedig a saját maga által meghatározott helyen, azonban „riasztás” esetén haladéktalanul fel kell tudnia venni a munkát. Ha az osztálykirándulások szituációjára gondolunk, akkor életszerű, hogy a rendelkezésre állás két formája közül az ügyeletet kell alkalmazni, hiszen a kísérőtanárnak a diákokkal kell lennie, és nem mehet haza estére, éjszakára.

A R. igen pontosan meghatározza, hogy az osztálykirándulások során mely idősávok minősülhetnek – a rendes munkaidőn kívül eső – ügyeleti időnek. Ügyelet rendelhető el

• munkanapokon 14 órától másnap reggel 6 óráig;

• a tanár heti pihenőnapján és a munkaszüneti napokon 0-tól 24 óráig.

Vagyis: a fent említett képzeletbeli osztálykiránduláson például a következőképpen alakulhat a kísérőtanár munkaidő-beosztása:

• szerda: 8-16:20 óra (a munkaközi szünetre szánt 20 perccel együtt) – rendes munkaidő; 16:20-24 óra – ügyelet;

• csütörtök: 0-6 óra – ügyelet; 6-14:20 óra – rendes munkaidő; 14:20-24 óra – ügyelet;

• péntek: mint csütörtök;

• szombat: 0-20 óra: ügyelet.

1. Mely időszakok minősülnek rendkívüli munkaidőnek?

A munkaviszonyban valamint a közalkalmazotti jogviszonyban főszabályként az ügyelet teljes tartama rendkívüli munkaidőnek számít. Ehhez képest az R. speciális szabálya a kísérőtanár által a kirándulásokon teljesített ügyeletet csak részben engedi elszámolni rendkívüli munkaidőnek. A rendkívüli munkaidőnek számító ügyeleti órák tehát a következők:

• a 22 órától a másnap reggel 6 óráig terjedő ügyeleti időszakban csupán a tényleges munkavégzéssel járó idő (ún. „mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet”);

• a 6 és 22 óra közötti időszakban teljesített ügyeleti idő viszont teljes egészében (ún. „nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet”.

Ha tehát éjszaka a tanárnak nincs feladata, hanem ezt az időt a pihenésnek szentelheti, úgy ez nem számít rendkívüli munkaidőnek. Azonban, ha egy éjjel rosszul lett gyermeknek történő egészségügyi segítségnyújtással foglalkozik, akkor az erre fordított időt rendkívüli munkaidőként kell nyilvántartani. Továbbá, ha mondjuk pénteken 14 óra 20 perckor lejár a rendes munkaideje, az e napon 22 óráig tartó ügyeleti időt teljes egészében rendkívüli munkaidőnek számolhatja el, akkor is, ha ebben az intervallumban van olyan időszak, amelyben ténylegesen pihenhet, mert mondjuk a diákokkal a másik kísérőtanár foglalkozik.

E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet. (A R. itt csak közalkalmazottat említ, de a Mt. alapján természetesen a munkavállaló pedagógus javára való eltérés is megengedett.)

1. Mi a jelentősége annak, hogy az ügyeleti időt rendkívüli munkaidőnek számolhatjuk-e el, vagy nem?

E kérdésnek elsősorban két szempontból van jelentősége: az elrendelhető ügyeleti órák számának korlátozottsága valamint az ügyelet díjazása szempontjából. Nézzük most e szempontokat részletesen!

• Ha a pedagógus teljes munkaidőben dolgozik, számára évente összesen 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el – kollektív szerződés ezt 300 órára emelheti –, ebbe tehát már beleszámítandók az osztálykirándulásokkal kapcsolatos, rendkívüli munkaidőnek minősített ügyeleti órák is.

• A pedagógus az ügyeletért átalánydíjazásra jogosult, amely magában foglalja azon ügyeleti órák díjazását is, amelyben a pedagógus csupán rendelkezésre állt, és a tényleges munkavégzéssel illetve egyébként rendkívüli munkaidőnek tekintett időszakok díjazását is. A mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke a pedagógus óradíjának 50 %-a, heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon 60 %-a. A nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj 60 %-a, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon, ha a közalkalmazott kap másik pihenőnapot, az óradíj 100 %-a, ha nem kap másik pihenőnapot, az óradíj 150 %-a. (Az óradíj számításának módjáról az R. részletesen rendelkezik.)

Nem illeti meg a közalkalmazott pedagógust az ügyelet után pihenőidő a tanulmányi kiránduláson teljesített ügyelet esetén, továbbá, ha az ügyelet alatt nem kellett munkát végezni. Vagyis, ha egy egyhetes tábor hétfőtől vasárnapig tart, ez nem akadálya annak, hogy a kísérőtanár hétfőn már tanítson.

1. Hogyan érdemes munkaidőt beosztani a hétvégére eső kirándulási napokra?

A hétvégére eső kirándulós napokra történő munkaidő-beosztást többféleképpen meg lehet oldani. Ha a tanulmányi kirándulás csütörtöktől szombatig tart, és a pedagógus általános munkarend szerint dolgozik (tehát hétfőtől péntekig napi 8 órát), akkor az alábbi két verzió között érdemes választani.

• Csütörtökre és péntekre 8 óra rendes munkaidőt kell beosztani, az e két napon a kiránduláson töltött maradék időre pedig ügyeletet. Szintén ügyeletet teljesít a pedagógus a szombaton – mint heti pihenőnapján – kirándulással töltött órákban.

• Lehetőség van arra is, hogy az általános munkarendtől eltérően e héten kivételesen máskor kapja a pedagógus az egyik heti pihenőnapját, például szerdán (mondjuk, ha aznap kevés órája van, és a helyettesítése megoldható). Ekkor a kirándulás mindhárom napjára rendes munkaidő osztható be, és csak a fennmaradó órákra kell ügyeletet elrendelni. Ezzel a módszerrel a munkáltató bérköltséget spórolhat, a tanár pedig egy ténylegesen munka nélkül tölthető napot nyert. Ebben az esetben arra kell odafigyelni, hogy a szokásostól eltérő munkaidő-beosztást időben, írásban kell közölni: a teljes heti munkaidő-beosztást egy héttel előre meg kell kapnia. Kivételesen, ha az iskola működésében valamilyen előre nem látható, a munkaidő-beosztást érintő körülmény merült fel, legalább négy nappal az adott munkanap előtt módosítható a közölt munkaidő-beosztás.

1. A pedagógusok pótszabadsága alatti munkavégzése

Meg kell említeni, hogy a pedagógusok pótszabadsága alatt évente legfeljebb 15 nap erejéig munkavégzést lehet elrendelni az iskola nevelés-oktatási tevékenységének körébe eső feladat ellátására. Ide tartozhat egy, a pedagógiai programhoz illeszkedő tanulmányi kirándulás lebonyolítása is. Tehát az is jogszerű, ha a pedagógus a pótszabadságát töltve táboroztat. Mivel a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra vagy munkaórákra kell kiadni, a pótszabadsága alatt táboroztató tanár munkaidő-beosztására (rendes munkaidő és ügyelet elrendelése) a fenti szabályokat kell alkalmazni.

 

2) A tanulmányi kirándulás mint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás („kiküldetés”).

Az osztálykirándulások munkaidő-szervezési és díjazási kérdéseinek praktikus és jogszerű megválaszolása mellett a munkáltatónak arra is oda kell figyelnie, hogy a tanulmányi kirándulás munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak minősül, hiszen a munkavégzés helye nem a szerződés szerinti munkahelye, vagyis az iskola.

A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg – legfeljebb évi 44 munkanap vagy 352 munkaóra erejéig – a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen, munkakörben vagy más munkáltatónál foglalkoztatni (ez a mérték arányosan csökken a nem teljes naptári évet érintő vagy részmunkaidős foglalkoztatásnál). Azonban az eltérő munkahelyen történő foglalkoztatásnak (a korábban hatályos munkajogi szakkifejezéssel: „kiküldetés”) vannak bizonyos korlátai. Tekintettel kell lenni ugyanis arra, hogy a munkavállaló egyes személyi és családi körülményei komoly akadályt jelenthetnek a munkavállaló mobilitásában. A munkáltató általános kötelezettsége a munkavállalóval szemben méltányos magatartás tanúsítása: ennek keretében nem adhat olyan utasítást, amelynek teljesítése a munkavállaló számára aránytalan sérelmet okozna. Vagyis ha az igazgatónak tudomása van a tanár valamely magánéleti körülményéről, amely aránytalanul elnehezítené számára a tanulmányi kirándulás keretében történő elutazást (pl. egy családtagja éppen haldoklik, és mellette kell lennie a kórházban), akkor nem rendelheti el a kiránduláson való részvételét. A törvény azonban ezen általános kötelezettségen túl meghatároz olyan eseteket, amelyekben a munkavállaló hozzájárulása szükséges a más helységben végzendő munka elrendeléséhez:

a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,

b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint

c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén (amennyiben a gondozási szükségletet kezelőorvos igazolja), továbbá, ha

d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.

Tehát például egy kisgyermekét egyedül nevelő pedagógus kizárólag akkor utasítható egy osztálykiránduláson kísérőtanárként való munkavégzésre, ha ezt önként is vállalja.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó, az előbbiekben részletezett szabályok alkalmazandóak a közalkalmazott pedagógusok esetén is.

A tanulmányi kirándulásokon való pedagógusi kíséret biztosításának megszervezése tehát mind a munkaidő-beosztás, mind a bérezés, mind a munkaviszonytól eltérő foglalkoztatás szempontjából komoly körültekintést igénylő munkáltatói feladat. Azok a pedagógusok, akik a gyermekek nevelése szempontjából ezeken a felelősségteljes, sok extra munkát igénylő feladat ellátása, s a magánéleti szempontból nehezebben megoldható napok megszervezése terén jól teljesítenek, joggal tarthatnak igényt arra, hogy ebben a kérdésben a jogaikat és méltányos érdekeiket megfelelő munkáltatói döntések szülessenek.

---