Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Különösen a hosszabb ideje fennálló munkaviszony során a felek előbb vagy utóbb módosítani szokták a munkaszerződés egyes elemeit. Hogyan lehet változtatni a munkaszerződésen, és milyen esetekben kötelező a módosítás?
Először meg kell különböztetni egymástól a munkaszerződés módosítását, illetve a módosulását. Utóbbi esetében a munkaszerződés a felek akaratán kívüli okból, automatikusan változik meg, például a kötelező minimálbér megemelésekor, hisz a minimálbérért foglalkozatott munkavállaló munkabére a törvény hatálybalépésekor automatikusan megemelkedik.
Ezzel szemben, a munkaszerződés módosítása mindig a felek közös megegyezése alapján történik, és a munkaszerződés megkötésére vonatkozó szabályok szerint jön létre, azaz érvényesen csak írásban lehet módosítani. Az írásba foglalás elmaradása miatt a munkaszerződés-módosítás érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat és csak a módosítás hatályba lépését követő harminc napon belül teheti ezt meg. A közös megegyezés követelményéből fakad, hogy a munkáltató nem módosíthatja egyoldalúan, a munkavállaló belegyezése nélkül a kontraktust. Az egyoldalú munkaszerződés-módosítás miatt a munkavállaló ugyancsak egy hónapon belül nyújthat be keresetet a bíróságnál, és emellett nem köteles teljesíteni a munkáltató utasítását, ha például a beleegyezése nélkül teljesen más munkakört kellene ellátnia (BH2003. 297.). Ugyanakkor, ha a munkavállaló elfogadja az új munkakört a nélkül, hogy azt írásba foglalták volna, és hosszabb időn keresztül el is látja ezt a munkakört, akkor úgy kell tekintetni, hogy ráutaló magatartással elfogadta a munkaszerződés módosítását, ezért kizárólag az írásba foglalás hiánya miatt nem hivatkozhat érvénytelenségre (EBH1999. 142.).
A munkaszerződés módosítása szólhat határozatlan és határozott időre is (pl. ideiglenes más munkahelyen történő munkavégzésre). A munkaszerződésben azonban egy dolgot nem lehet módosítani: az alanyokat. Nem lehet úgy változtatni a munkaszerződésen, hogy más lesz a munkavállaló, de a munkáltató személye sem módosítható. Utóbbi esetben – egy gazdasági egység jogügyleten alapuló átvétele – a munkáltató személyében bekövetkező változására (korábban: munkáltatói jogutódlás) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. További tilalom, hogy egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt nem létesíthetnek a felek, ha annak megkötése időpontjában „rendes” munkaviszony áll fenn köztük, tehát a munkaviszony nem módosítható egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára.
A munkaszerződés módosítását a munkáltató és a munkavállaló is kezdeményezheti, de egyikük sem köteles elfogadni a másik fél ajánlatát, ha az számára sérelmes lenne. Fontos ugyanakkor, hogy ha a munkavállaló nem fogadja el a munkáltató szerződésmódosításra irányuló ajánlatát, akkor azt nem lehet munkavállalói felmondásnak tekinteni (EBH2001. 563.), ahogyan önmagában a módosításhoz való hozzájárulás megtagadása sem lehet a munkáltatói felmondás indoka.
Leggyakrabban módosuló elemek
1. Alapbér, munkabér
A munkabért emelni és természetesen csökkenteni is lehet. Ha a munkáltató úgy emeli a munkavállaló bérét, hogy eközben a szerződést nem módosítják, akkor a munkavállaló ezt ráutaló magatartással is elfogadhatja, azonban ezt követően a munkáltató már nem vonhatja vissza az emelést, ha azt már a munkavállalóval közölte és utóbbi azt elfogadta.
2. Munkavégzés helye
A munkavégzés helyét nem kötelező belefoglalni a munkaszerződésbe, így ha a felek nem rendelkeztek a munkavégzés helyéről, vagy csak egy várost vagy földrajzi egységet adtak meg (pl. Budapest), akkor az adott egységen belüli munkahelyváltozás miatt nem kell szerződést módosítani. Arra ugyanakkor figyelemmel kell lenni, hogy a munkavállaló számára nem lehet aránytalan sérelmet okozni ezzel az intézkedéssel (pl. kiskorú gyermekeket egyedül nevelő munkavállaló munkavégzési helyét nem lehet a város egyik végéből a másikba helyezni, ha ezzel a gyermekek iskolába vitele és hazahozatala számára megoldhatatlanná válik).
3. Munkakör
Munkakörváltozás miatt a munkaszerződést akkor kell módosítani, ha az tartósan és teljes mértékben megváltozik. A munkaszerződésben ugyanis a munkakört általánosságban szokás meghatározni, az ellátandó feladatokat részletesen a munkaköri leírás tartalmazza, melyet nem érdemes belefoglalni a munkaszerződésbe. A munkaköri leírást így a munkáltató egyoldalúan módosíthatja, ha az nem sérti a munkavállaló munkaszerződésben foglalt munkakörét (BH2001. 196.). A munkaszerződést nem kell módosítani, ha a munkakör kiegészül – egészen addig, ameddig az eredeti munka jellege nem változik –, továbbá akkor sem, ha ugyanazt a munkakört más szervezeti egységnél végzi tovább a munkavállaló (BH1998. 52.).
4. Foglalkoztatás jellege
A munkáltató a munkakörök megjelölésével tájékoztatja a munkavállalókat a teljes vagy részmunkaidős, a távmunka-végzésre irányuló, valamint a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről. A tájékoztatás történhet intranetes hirdetmény útján, faliújságon vagy a munkáltatónál szokásos módon, a lényeg, hogy valamennyi munkavállaló értesülni tudjon a lehetőségről. A munkavállaló a tájékoztatás alapján ajánlatot tehet a munkáltatónak arra, hogy módosítsák a munkaszerződését, melyre a munkáltató 15 napon belül írásban köteles nyilatkozni.
A munkaszerződés kötelező módosításának esetei
1. Szülési szabadság vagy egyéb hosszabb fizetés nélküli szabadságot (GYES, GYED, hozzátartozó személyes ápolása, tényleges önkéntes katonai szolgálat) követően a munkáltató köteles ajánlatot tenni a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni, ilyen munkavállaló hiányában pedig a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. Fontos, hogy nem az alapbért, hanem a munkabért kell megemelni, tehát ha például volt mozgóbér- vagy bérpótlék-emelés, akkor azokat is emelni kell. Ugyanakkor, ha esetleg a távollét alatt a bérek csökkentek, úgy a visszatérő munkavállaló bérét nem kötelező csökkenteni.
2. A munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig a munkakörében nem foglalkoztatható. Pusztán a várandósság tényének igazolása nem elegendő a munkakör módosításhoz, hanem munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény szükséges ehhez. A munkavégzés alól fel kell menteni a munkavállalót, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. Ő a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet, de az egyéb bérelemek változhatnak (pl. műszakpótlék). Ha ilyen munkakör nincs, a munkavégzés alóli felmentés idejére alapbére illeti meg a munkavállalót, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el. Alapos indok lehet például, ha a felajánlott munkakör nem felel meg a munkavállaló végzettségének.
3. A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú, azaz 4 órás részmunkaidőre módosítani. A GYES-ről visszatérő édesanyák egyre gyakrabban kérik a munkaszerződés ilyen tartalmú módosítását (főleg úgy, hogy már GYED mellett is korlátlan időtartamban lehet dolgozni, ún. „GYED extra”) leggyakrabban napi 6 órás munkavégzésre tesznek ajánlatot, ehhez azonban már a munkáltató beleegyezése is szükséges, mert az Mt. csak a napi munkaidő felének megfelelő részmunkaidő kikötésére kötelezi a munkáltatót.
