Munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzési irányelvek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Munkavédelmi ellenőrzésre legnagyobb eséllyel az építőiparban, a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, a bányászatban és az egészségügyben lehet számítani jövőre.


A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményt adott ki a 2017. évre szóló munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvekről
 
A 2017. év kiemelt munkavédelmi ellenőrzési, vizsgálati céljai a közlemény szerint:
 
1. A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóság növelje az ellenőrzések hatékonyságát azok tervezésével, az előzetes bejelentéssel végzett és elsősorban a nagy létszámú munkavállalót foglalkoztató munkáltatók gyakoribb és tartalmában részletesebb ellenőrzéseivel.
 
2. A munkavédelmi hatósági ellenőrzés a munkahelyen a munkabiztonsági szabályszegések és a munkaegészségügyi kóroki tényezők feltárására és vizsgálatára egyaránt térjen ki. A munkavédelmi eljárások során gyors és szakszerű eljárással segítse a munkavállalókat ért jogsértések felszámolását.
 
3. A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóság minél több olyan munkahelyen folytasson munkavédelmi ellenőrzést, ahol veszélyes munkaeszközt és technológiát alkalmaznak, zajjal, kéz-karrezgéssel, veszélyes anyagokkal/keverékekkel, rákkeltő vagy mutagén anyagok expozíciójával, biológiai kóroki tényezők jelenlétével járó tevékenységet folytatnak.
 
4. A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóság vizsgálja fokozottabban a kiemelt védelemre szoruló munkavállalók csoportjainak (fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek, mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalók) foglalkoztatási körülményeit.
 
5. A Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai irányításért felelős szervezeti egysége a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintéséről szóló jelentést készít – a munkavédelmi hatóságok és az érintett minisztériumok munkavédelmi irányító tevékenységéről szóló jelentései alapján – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter részére, közzététel céljából.
 
A 2017. évi kiemelten ellátandó feladatok
 
1. A munkavédelmi tartalmú ismeretekről fokozott mértékű tanácsadással kell segítséget adni – különösen a mikro, kis- és középvállalkozások, a magánmunkáltatók és a szakképző intézmények, a szakképzésben gyakorlati képzőként részt vevők, valamint a közfoglalkoztatók részére –, hogy ismeret hiány miatt ne történjen szabálytalan munkavégzés, illetőleg ne következzen be munkabaleset vagy egészségkárosodás, valamint már az oktatás során kapjon hangsúlyt a szabályos munkavégzés, a munkahelyi egészség és biztonság.
 
2. A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok 2017. évben félévente két-két alkalommal tartsanak saját vagy közös rendezésű nyílt napot. Az egyik nyílt nap „A munkában megrokkantak és elhunytak emléknapja” hetében kerüljön megrendezésre.
 
3. Az Mvt. 81/A. § (2) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott feladatokkal kapcsolatban a részletes teljesítmény mutatókat a munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok részére a 2017. évre vonatkozó munkavédelmi szakmai teljesítmény-célkitűzés tartalmazza.
 
Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök, szakmák, ágazatok
 
1. A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok fordítsanak fokozott figyelmet a különösen veszélyes foglalkoztatási ágazatok munkavédelmi ellenőrzésére, mint az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a bányászat és az egészségügy.
 
2. A munkavédelmi oktatások tartalmi vizsgálatát a helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak alapján, elsősorban szabálytalan munkavégzés esetén kiemelten szükséges ellenőrizni.
 
3. Az építőipari kivitelezési tevékenységek célvizsgálatának elvégzésével kell a figyelmet ráirányítani az ágazat legsúlyosabb veszélyforrásaira.
 
4. Kereskedelmi tevékenységek célvizsgálatának elvégzésével kell a figyelmet ráirányítani az ágazat munkabaleseti helyzetének javítására.
 
5. A megváltozott munkaképességű munkavállalók munkakörülményeinek célvizsgálatával kell ráirányítani a figyelmet a megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő munkavállalók speciális munkavédelmi szükségleteire.
 
6. A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok az illetékességi területük gazdasági szerkezete, munkabaleseti helyzete és az ellenőrzési tapasztalataik figyelembe vétele alapján tartsanak saját tervezésű célvizsgálatot az indokolt tevékenység, szakma vagy ágazat munkavédelmi ellenőrzésére és a tapasztalatokról szóló számszaki és szöveges összefoglalót küldjék meg a miniszternek.
 
A munkaügyi ellenőrzés elvei
 
1. A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak, valamint a munkahelyteremtés támogatása céljából legalább félévente két nyílt nap formájában közvetlen tájékoztatás biztosítása az alapvető foglalkoztatási szabályokról, azok esetleges változásairól. A fő cél, hogy a munkavállalók – különösen a pályakezdők, illetve a munkaerőpiacra visszatérni szándékozó álláskeresők – ismerjék a munkaviszonyból származó legfontosabb jogaikat és kötelességeiket, illetve a munkáltatók számára egyértelműen körülhatárolható legyen a betartandó és a munkaügyi ellenőrzés keretében vizsgálandó munkajogi előírások köre (prevenció).
 
2. A munkaügyi ellenőrzésnek továbbra is kiemelt feladata a munkaszerződés, illetőleg az adóhatósági bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása, a munkavállalók anyagi és munkával kapcsolatos érdekeinek biztosítása. Így különösen a munkabérhez, valamint a Magyarország Alaptörvénye által is biztosított pihenőidőhöz, éves fizetett szabadsághoz való jog érvényesülésének, illetve az ezekhez kapcsolódó valóságnak megfelelő munkaidő nyilvántartására vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenőrzése.
 
3. A munkaügyi ellenőrzést végző hatóságok törekedjenek az ellenőrzések arányos ágazati elosztására, arra is tekintettel, hogy a megelőző évben munkaügyi jogsértésekkel leginkább érintett ágazatok, illetve ellenőrzésbe a megelőző évben be nem vont egy-egy ágazat is a vizsgálatok része legyen.
 
4. A munkaügyi ellenőrzések legalább 20%-a érje el a kereskedelem területén működő munkáltatókat.
 
5. A munkavállalók rendezett jogviszonyának biztosítása és a legális (adózó) munkahelyek számának növelése érdekében bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása esetén a munkáltatók legalább 80%-át érintően kell vizsgálni – utóellenőrzés keretében – a döntés végrehajtását.
 
6. A munkaügyi ellenőrzést végző hatóságok a területi sajátosságokat figyelembe véve évente legalább egy alkalommal tartsanak vizsgálatot (akcióellenőrzés, célvizsgálat), tekintettel az illetékességi terület foglalkoztatási helyzetére, a jellemző kiemelt szabálytalanságok visszaszorítása érdekében.
 
7. A Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai irányításért felelős szervezeti egysége a munkaügyi ellenőrzések tapasztalatairól a munkaügyi ellenőrzést végző hatóságok jelentései alapján – a jogszabályok érvényesülésének – visszaigazolása érdekében éves összefoglaló értékelést készít.
 
 
A célvizsgálatok menetrendje
 
Munkavédelem
 
a) 2017. II. negyedév: Építőipari kivitelezési tevékenységek célvizsgálata
 
A célvizsgálat indokolása: Az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzését az indokolja, hogy a hatóság nyilvántartása alapján az ellenőrzési terv kiadását megelőző időszakban (2016. I-III. negyedévében), a szabálytalan munkavégzés miatt bekövetkezett súlyos munkabalesetek aránya az egyik legmagasabb volt az ágazatban (10 súlyos és 6 halálos kimenetelű eset történt).
 
A célvizsgálat további szakmai indoka, hogy az építési munkák során a tevékenységből és a munkakörnyezetből származó jelentős egészségkárosító veszélyekkel és kockázatokkal is számolni kell (pl. nehéz fizikai munkavégzésből adódó megterhelés, határérték feletti por-, zaj- és rezgésexpozíció lehetősége, a szabadtéri klímakörnyezet kedvezőtlen hatásai stb.).
 
Az ellenőrzéssel érintett kötelezettséget előíró jogszabályhely (vonatkozó jogszabály): Az általános munkavédelmi előírások, szabályzatok és az építőiparhoz kapcsolódó szabványok.
 
A lefolytatni tervezett ellenőrzések száma: A célvizsgálat időtartama alatt a munkavédelmi feladatot ellátó kormánytisztviselőnként 10 munkáltató.
 
Az ellenőrzések döntően a munkavállalókat érintő veszélyforrások vizsgálatára terjedjenek ki.
 
b) 2017. IV. negyedév: Kereskedelmi ágazat célvizsgálata
 
c) 2017.
 
A célvizsgálat indokolása: A kereskedelem ellenőrzését az indokolja, hogy az ágazatban foglalkoztatottak száma az egyik legmagasabb, továbbá az ellenőrzési terv kiadását megelőző időszakban (2016. I-III. negyedévében) a legtöbb bejelentett munkabaleset a kiskereskedelmi ágazatban történt.
 
Az ellenőrzéssel érintett kötelezettséget előíró jogszabályhely (vonatkozó jogszabály): Az általános munkavédelmi előírások, szabályzatok és a kapcsolódó szabványok.
 
A lefolytatni tervezett ellenőrzések száma: A célvizsgálat időtartama alatt a munkavédelmi feladatot ellátó kormánytisztviselőnként 10 munkáltató.
 
Az ellenőrzések döntően a munkavállalókat érintő veszélyforrások vizsgálatára terjedjenek ki.
 
III.-IV. negyedév: Megváltozott munkaképességű munkavállalók munkakörülményeinek célvizsgálata
 
A célvizsgálat indokolása: A vizsgálat célja a figyelem ráirányítása a megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő munkavállalók speciális munkavédelmi szükségleteire, és adatok gyűjtése ajelenlegi helyzetről.
 
A felmérést az indokolja, hogy az Alapvető Jogok Biztosa az AJB 5360/2012. számú, a fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatási körülményeit vizsgáló jelentésében az eljáró hatóságok felé intézkedések megtételét javasolta, és rendszeres tájékoztatást kért azok megvalósulásáról.
 
Az ellenőrzéssel érintett kötelezettséget előíró jogszabályhely (vonatkozó jogszabály): Az általános munkavédelmi előírásokon túl különös figyelemmel az alábbiakra: Mvt. 19. § (4) bekezdés, Mvt. 50/A. §, 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 21. §-a, 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 4. számú melléklet I. részének 17. pontja.
 
• A tervezett ellenőrzések száma: A felmérés időtartama alatt minden ellenőrzött munkáltatónál.
 
d) A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok az illetékességi területük gazdasági szerkezete, munkabaleseti helyzete és az ellenőrzési tapasztalataik figyelembe vétele alapján tartanak saját tervezésű célvizsgálatot az indokolt tevékenység, szakma vagy ágazat munkavédelmi ellenőrzésére.
 
e) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a munkavédelmet érintő változások, rendkívüli események vagy körülmények miatt (pl. súlyos munkabalesetek növekedése, a munkabaleseti és foglalkozási megbetegedések statisztikai trend változása, egyes ágazatokban bekövetkező kedvezőtlen változások, extrém időjárási körülmények, jogszabályváltozás, stb.) az ellenőrzési terven felül akcióellenőrzést rendelhet el.

 

Az országos célvizsgálatok, akcióellenőrzések lefolytatásához a Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai irányításért felelős szervezeti egysége vizsgálati szempontrendszert bocsát a munkavédelmi ellenőrzést végző hatóság rendelkezésére.
 
A legfontosabb, munkavédelmet érintő nemzeti joganyagok felsorolása elérhető a weboldal jogszabályok menüpontjában.
 
A munkavédelmi hatóság az Mvt. 82. § alapján munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval vagy az összehangolási kötelezettség megvalósításáért felelős személlyel vagy szervezettel szemben. A munkavédelmi bírság összege 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet.
 
A munkavédelmi hatóság az Mvt. 82/D. § alapján közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során az a) – d) pontokban meghatározott valamely magatartást megvalósítja. A közigazgatási bírság összege 500 000 Ft-ig terjedhet.
 
Munkaügy
 
a) 2017. március-április: a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek ellenőrzésére irányuló célvizsgálat.
 
• A célvizsgálat indokolása: A jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó szabályok célzott ellenőrzése a 2012. évi I. törvény gyakorlati érvényesülésének vizsgálata érdekében.
 
• Az ellenőrzéssel érintett kötelezettséget előíró jogszabályhely (vonatkozó jogszabály): A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, valamint a Met. 3. § (1) bekezdésében nevesített ellenőrzési tárgykörökhöz rendelt anyagi jogszabályok.
 
• A lefolytatni tervezett ellenőrzések száma: A célvizsgálat megkezdésekor kerül meghatározásra a humán és anyagi források felhasználhatóságára vonatkozó aktuális adatok ismeretében.
 
• Az ellenőrzések mind tartalmi mind formai szempontok vizsgálatára kiterjedjenek.
 
b) 2017. június-július: a munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében a foglalkoztatására vonatkozó alapvető szabályok érvényre juttatására – különös tekintettel az egyszerűsített foglalkoztatás szabályaira – irányuló akcióellenőrzés
 
• Az akcióellenőrzés indokolása: A munkavállalók alapvető jogai érvényesülésének elősegítése, illetve a tisztességes, jogkövető vállalkozások versenyhátrányának csökkentése.
 
• Az ellenőrzéssel érintett kötelezettséget előíró jogszabályhely (vonatkozó jogszabály): A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény, valamint a Met. 3. § (1) bekezdésében nevesített ellenőrzési tárgykörökhöz rendelt anyagi jogszabályok.
 
• A lefolytatni tervezett ellenőrzések száma: A célvizsgálat megkezdésekor kerül meghatározásra a humán és anyagi források felhasználhatóságára vonatkozó aktuális adatok ismeretében.
 
• Az ellenőrzések mind tartalmi mind formai szempontok vizsgálatára kiterjedjenek.
 
c) 2017. október-november: a személy- és vagyonvédelem területén működő munkáltatók foglalkoztatási gyakorlatának célvizsgálata.
 
• A célvizsgálat indokolása: A személy- és vagyonvédelem területén működő munkáltatók foglalkoztatási gyakorlatának célzott ellenőrzése a 2012. évi I. törvény gyakorlati érvényesülésének vizsgálata érdekében, különös tekintettel arra, hogy az ágazat vállalkozásai körében évek óta magas a súlyos jogsértések száma.
 
• Az ellenőrzéssel érintett kötelezettséget előíró jogszabályhely (vonatkozó jogszabály): A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, valamint a Met. 3. § (1) bekezdésében nevesített ellenőrzési tárgykörökhöz rendelt anyagi jogszabályok.
 
• A lefolytatni tervezett ellenőrzések száma: A célvizsgálat megkezdésekor kerül meghatározásra a humán és anyagi források felhasználhatóságára vonatkozó aktuális adatok ismeretében.
 
• Az ellenőrzések mind tartalmi mind formai szempontok vizsgálatára kiterjedjenek.
 

A kötelezően alkalmazandó munkaügyi bírságok eseteit a Met. 6/A. §-a tartalmazza. A munkaügyi bírság összege harmincezertől húszmillió forintig terjedhet.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 11.

Várható-e fordulat 2024-ben a cégvezetéstől eltiltott személyek számában?

A tavalyi és az idei kényszertörlési eljárások meghatározóak lesznek idén a számok alakulásában. Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, de 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutat az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben.

2024. július 10.

Megjelentek a nyári extra adóváltozások – tette közzé a Magyar Közlöny

A Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent 74. számában három kormányrendelet került kihirdetésre, amelyek az adózás rendjét, a szociális hozzájárulási adót, valamint az extraprofitadókat illetően vezetnek be változásokat, illetve újabb adókötelezettségeket. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben összefoglalják a három rendeletben bevezetett legfontosabb szabályokat és segítséget nyújtanak a rendeletek értelmezésében.