Munkaviszony: határozott vagy határozatlan idejű?

Szerző: dr. Jónás Tünde
Dátum: 2015. szeptember 30.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Munka Törvénykönyvének főszabálya szerint a munkaviszony határozatlan időre jön létre. A határorozott időtartamot külön ki kell kötni a munkaszerződésben. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. A határozott időtartam az 5 évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül létesített újabb határozott munkaviszony tartamát is.


A határozatlan időtartam első benyomásra is azt a látszatot kelti, hogy a munkáltató és a munkavállaló hosszabb távon számítanak egymásra, ami a munkavállaló számára nagyobb egzisztenciális biztonságot nyújt.

Azonban ha áttekintjük a határozott és a határozatlan idejű munkaviszony megszüntetésének szabályait, sokkal árnyaltabb képet kapunk. A határozott idő már a munkaviszony létesítésekor is egyfajta biztonságot és tervezhetőséget eredményez abból a szempontból, hogy a munkáltatónak egy megrendelői igény kielégítéséhez, egy projekt végrehajtásához vagy helyettesítéshez elviekben a munkaszerződésben meghatározott időre mindenképpen szüksége van a munkavállaló munkaerejére, a munkavállaló pedig ezzel a biztonsággal számíthat rá, hogy – legalább – a szerződésben kikötött ideig foglalkoztatva lesz, és munkabért kap. Ezt a kiszámíthatóságot védte az 1992. évi Munka Törvénykönyve azzal, hogy felmondással a határozott idejű munkaviszony nem volt megszüntethető.

Az új Munka Törvénykönyve 2012. július 1. napjától megteremtette a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetésének lehetőségét, azonban erre kizárólag szigorú feltételek esetén kerülhet sor. Ennek megfelelően a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással csak a felszámolási-vagy csődeljárás tartama alatt, vagy a munkavállaló képességére alapított okból szüntetheti meg, vagy ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.

Környező országok munkaidő szervezése

Egyedülálló és izgalmas sorozatunk a környező országok munkaidő szervezését elemzi összehasonlítva a magyar szabályozással. Vajon a hazai szabályok egyszerűbbek és rugalmasabbak, mint a környező országoké?

A munkaidő szabályozása a környező országokban >>

A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedtsége hazánkban és a régióban >>

Maximális munkaidő, minimális pihenőidő? >>

Rugalmas munkaidő-szervezési módszerek >>

A vasárnapi foglalkoztatás szabályai >>

Ez tehát a határozatlan idejű munkaviszony munkáltatói felmondásához képest a felmondási okoknak egy jóval szűkebb köre. Az a lehetőség, hogy a munkáltató indokolás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt, ha 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő 1 évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjat megfizeti a munkavállalónak, továbbra is érvényes. A felmondás munkavállalói oldalon is nehezített, hiszen amíg a határozatlan idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetését a munkavállaló nem köteles megindokolni, addig a határozott idejű munkaviszony felmondásának indoka csak olyan ok lehet, amely a munkavállaló számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.

A határozott idejű munkaviszony munkáltatói felmondással történő megszüntetése esetén a felmondási tilalmak és korlátok ugyanúgy élnek, mint határozatlan idejű munkaviszony esetén, kivéve a védett korú, valamint a kisgyermekes szülő munkavállalóra vonatkozó korlátokat.

A határozott időtartam elteltével a munkaviszony automatikusan, a törvény erejénél fogva megszűnik, amely esetben nincs végkielégítés, felmondási idő, felmentési időre fizetendő távolléti díj, és nem élnek a felmondási tilalmak, korlátozások sem. Ez tehát meglehetősen vonzó lehet a munkáltató számára.  

Munkajogi kiskönyvtár sorozat

A munka díjazása – 2. átdolgozott kiadás – dr. Kártyás Gábor

Külföldiek magyarországi foglalkoztatása – dr. Ács Vera Judit

Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban – dr. Hanyu Henrietta

Mivel a határozott idejű munkaviszony tartama legfeljebb 5 év lehet, ezért ezalatt az idő alatt is jogosultságot szerezhet a munkavállaló hosszabb felmondási időre (5 év esetén legfeljebb 45 nap felmondási időre és 2 havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítésre), azonban egy ennél hosszabb idejű határozatlan idejű munkaviszonyban munkáltatói felmondás esetén jóval nagyobb juttatásokra tehet szert a munkavállaló. Ez természetesen a munkáltató hosszú távú bérköltségeit megnöveli a határozott idejű foglalkoztatáshoz képest.

A munkáltatónak szervezeti átalakítások, újítások esetén is hasznára lehet a határozott idejű munkaviszony, hiszen például egy újonnan létrehozott munkakörbe célszerű lehet valakit rövidebb határozott idejű munkaviszonyban foglalkoztatni, és ha sikeresnek bizonyult a munkáltató strukturális átalakítása, határozatlan idejűvé módosítható a munkaszerződés. A határozott idejű munkaviszony egyfajta meghosszabbított próbaidőként is funkcionálhat, amely ugródeszka lehet a munkavállalónak a határozatlan idejű munkaviszonyhoz. Nem jogszerű ugyanakkor, ha a munkavállalót határozott idejű szerződések láncolatával „próbálja ki” a munkáltató, lényegesen hosszabb ideig tartva őt bizonytalanságban, mint amit a próbaidő megenged.

Előfordulhat több olyan élethelyzet, amikor az ugyan rövid, de meghatározott ideig tartó egzisztenciális biztonság mellett a határozott idejű munkaviszony további szempontból is előnyös a munkavállaló számára. Ilyen lehet, ha a munkavállaló átképzi magát, amelyet követően új képességei birtokában hosszú távon már más területen szeretne elhelyezkedni, de a tanulmányok befejezéséig határozott idejű munkaviszonyt létesít. Akkor is kedvező lehet a munkavállalónak a határozott idejű munkaviszony, ha gyermekei felügyeletét csak bizonyos ideig tudja megoldani. 


Kapcsolódó cikkek:


Lelépti díj, avagy a munkavállaló illegális távozása
2018. augusztus 13.

Lelépti díj, avagy a munkavállaló illegális távozása

Bár nem gyakori, hogy a munkáltatók a szabálytalanul kilépő munkavállalókkal szemben jogi úton igényt érvényesítsenek, nem árt, ha mindkét fél tudja, milyen lehetőségei vannak az ilyen helyzetbe került munkáltatónak.

Megbírságolta a jegybank a City Hitelbróker Kft.-t
2018. augusztus 10.

A Magyar Nemzeti Bank 30 millió forint bírság megfizetésére és a jogsértések megszüntetésére kötelezte a pénzpiaci független közvetítőként működő City Hitelbróker Kft.-t, egyebek közt nyilvántartási, panaszkezelési és adatszolgáltatási hiányosságok miatt.

Nem mindig elég a végrendelet
2018. augusztus 9.

A rendszerváltás környékén alapított, a magyar gazdaság meghatározó szeletét kitevő családi vállalkozások vezetői tömegesen érik el a nyugdíjkorhatárt, miközben az utódlás sok helyen nem megoldott.

A tudomásszerzés időpontja és a felszámolási kifogás határideje
2018. augusztus 9.

A tudomásszerzés időpontja és a felszámolási kifogás határideje

A Csődtörvény egyértelműen fogalmaz: a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett fél, a hitelezői választmány, valamint a hitelezői képviselő a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnál a felszámolóval szemben kifogással élhet; azonban a jogszabálysértő intézkedésről való tudomásszerzés időpontja nem minden esetben ilyen egyértelmű.