Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Több vállalkozással szemben is eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert az ásványvizes és üdítőitalos palackok címkéin feltüntetett és egyéb kereskedelmi kommunikációjukban alkalmazott, a termék környezeti hatásaira vonatkozó állításaikkal valószínűsíthetően megtévesztették a fogyasztókat.
A versenyfelügyeleti eljárások megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy az érintett vállalkozások a jogsértéseket elkövették, az eljárások a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértések bizonyítására irányulnak – emelte ki a versenyhivatal.
A Gazdasági Versenyhivatal gyanúja szerint a Fonte Viva Kft. 2022. március 9-től a Fonte Natura ásványvizek címkéin és kereskedelmi kommunikációjában megfogalmazott állításaival – „100% újrahasznosított PET-palackban”, „100% rePET”, „100% rePET palackból palack” szlogenekkel – megtévesztette a fogyasztókat.
GVH hétfői közleménye szerint a Szentkirályi Magyarország Kft. 2019. november 18-tól a Szentkirályi ásványvizek és ízesített italok címkéin, valamint kereskedelmi kommunikációjában a „Szállj be a körforgásba” körforgásos rendszert hirdeti, amelynek keretében a „Gyűjtsd szelektíven!”, „100%-ban újrahasznosítható”, „Palackból palackot, 50% rePET”, és ehhez hasonló jelentéstartalmú állításokkal és képi megjelenítésével valószínűsíthetően szintén megtévesztette a fogyasztókat – közölte a versenyhivatal.
Vizsgálja a GVH a Coca-Cola HBC Magyarország Kft., a Coca-Cola Magyarország Szolgáltató Kft. és a The Coca Cola Company vállalkozásokat is, mert gyanúja szerint 2020. december 10-től a Naturaqua márkanév alatt forgalmazott ásványvizek és üdítőitalok címkéin és kereskedelmi kommunikációjuk során a „Hasznosíts újra 100%-ban újrahasznosítható PET palack vagyok”, „100%-ban újrahasznosítható”, valamint az ehhez hasonló jelentéstartalmú állításokkal, illetve a kereskedelmi kommunikáció képi megjelenítésével valószínűsíthetően megtévesztették a fogyasztókat.
A vállalkozások valószínűsíthetően megtévesztő állításaikban közös, hogy azok a termékek lényeges jellemzőire, a környezetre gyakorolt hatásaira vonatkoznak. A kifogásolt reklámállítások azonban feltehetően megalapozatlanok, a palackok környezeti előnyeinek igazolására a cégek valószínűleg nem rendelkeznek megfelelő bizonyítékkal.
A közleményben a GVH felhívta a figyelmet: a zöldre mosás (greenwashing) a vállalkozások olyan marketing- vagy PR-stratégiája, amely az adott vállalkozást környezetbarátnak, a környezetvédelemért felelősséget vállalónak tünteti fel, miközben a tényleges működésükben nem mutathatók ki érdemi lépések a célok elérése érdekében.
A GVH 2024 januárjában publikálta a zöld állításokat vizsgáló piacelemzését, amely rávilágított a többi között arra, hogy sok esetben nem egyértelműek, zavarosak a zöld reklámüzenetek, a fogyasztók jelentős része pedig nincs tisztában az egyes állítások és jelölések pontos tartalmával, illetve jelentésével. A versenyhivatal a piacelemzés megállapításai alapján számos javaslatot tett a piaci szereplőknek, a jogalkotónak és a jogalkalmazóknak, annak érdekében is, hogy segítse a piaci szereplőket tisztességes zöld állítások alkalmazásában – idézték fel a közleményben.
(MTI)
Egy, a napokban kijött új törvényjavaslat alapján magánszemélyek adómentesen fogják tudni az általuk megalkotott szoftvert, szabadalmat vagy más szellemi alkotást vállalkozásuknak átadni. A várhatóan januártól hatályba lépő szabály – a tavaly elfogadott adóelőnyökkel együtt – remélhetőleg újabb lökést fog adni a start-upokba történő kockázati tőkebevonásoknak. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti a részleteket.
A vállalkozások minden területen gyakran nagyon hasonló problémákkal küzdenek, ami alól a kiberbiztonság sem kivétel. Tapasztalataink alapján – legyen szó kisebb civil szervezetek támogatásáról vagy több millió eurós, évekig tartó projektekről – összegyűjtöttük azokat a legfontosabb tanulságokat, amelyek segíthetnek az üzleti vezetőknek abban, hogy jobban kezeljék cégük kiberbiztonságával és digitális rezilienciájával kapcsolatos kihívásaikat – írja Szadai Benjámin, a PwC szakértője.
A compliance kalandok cikksorozat azért jött létre, hogy jobban megismerjük egymást is, mint compliance közösséget, illetve egymás gondolatait, tapasztalatait a compliance gyakorlati oldaláról. Azok a kérdések, amelyek ebben az interjúban megfogalmazódnak, sokunkat foglalkoztatnak és biztos vagyok benne, hogy mindannyiunknak megvan rá a magunk válasza is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
